Élet és Tudomány, 1969. július-december (24. évfolyam, 27-52. szám)

1969-10-10 / 41. szám

A négy-öt napos malacok — ennyi ideig ad kolosztrumot az anyaállat — már könnyebben elválaszthatók. Újabban pedig — tehénfe­stej segítségével — a malacok rögtöni elválasztásával is kísér­leteznek. Mindkét fajta elválasztás fel­tételeit kidolgozták, a higiéniai követel­mények is teljesíthetők, de e módszere­ket az etetés gépesítése nélkül a gyakor­latban nem lehet alkalmazni. A malacok ugyanis gyakran szopnak, gyomruk be­fogadóképessége kicsi, s a koca egy-egy emlőjéből csak kevés tejet ad és azt is 50 —60 perces időközökben, mindössze 40— 50 másodpercig. Ilyen gyakori etetés nagyüzemi tenyészetekben gépek nélkül nem valósítható meg. E sorok szerzője három évvel ezelőtt közreműködött olyan kísérletekben, ame­lyek során a malacokat születésüktől kezdve 21 napos korukig mesterségesen nevelték, mégpedig automata berende­zés — „műkoca” — segítségével. E kísér­letek az NSZK-beli Mariensee­ben, a Max Planck Intézetben folytak. (A „műkoca” az amerikai Lecce szerkesztette első ilyen automata etetőnek a Planck Intézetben továbbfejlesztett változata volt.) Automata etető A kör alakú berendezés közepén levő tizenkét tartályban a tejet tárolják, ille­tőleg egy keverőműrendszernek a segít­ségével állandóan keverik, hogy a zsír­részecskék ne gyűljenek a felszínre. Min­den tartály alsó részén az adagolókészü­lék engedi a tejet a vályúba. A tizenkét vályú­hoz tizenkét ketrec csatlakozik. A vályúkat fölfelé mozgatható ajtó zárja el a ketrecektől, amelyek fölött infravörös lámpák biztosítják a szükséges hőmér­sékletet. Az egész berendezést — 42 V-OS árammal — motorok működtetik, és a kapcsolószekrényen az etetési programot beállíthatják, beszabályozhatják. Az etetés a szükséges időközökben hívóhanggal kezdődik, miközben az — emelő mágnes irányította — adagoló a kimért tejet (25 ml-t, vagy ismétléssel ennek töbszörösét) a vályúkba engedi. Ezután felhúzódnak a vályúkat elzáró fs" Várják az etetést... (A Max Planck Intézet „műkocája")

Next