Élet és Tudomány, 1969. július-december (24. évfolyam, 27-52. szám)

1969-10-10 / 41. szám

ajtók, és a malacok a ketrecekből a „mű­­kocá”-hoz juthatnak. Az etetés idejét kapcsolóóra segítségével szabályozzák. Félóránként — tehát 24 óra alatt 48-szor — is lehet etetni, de lehet óránként vagy több órás szünet közbeiktatásával is. Ete­tés után, hogy a kapuk ismét lezáród­hassanak, a malacokat 45 wattos szagga­tott gyenge villamos áramütés elhátrál­tatja a vályúktól. A maradék tejet edé­nyekbe eresztik, hogy a valóságos fo­gyasztást megállapíthassák, és ezt követi a berendezés tisztítása. A tejjel érintkező részeket először 40 C-fokos vízzel átöblí­tik, majd a főmosás következik, tisztító és fertőtlenítő anyagot tartalmazó vízzel. Végül — utómosásként — tiszta víz öblíti át az egészet. Kísérlet A Max Planck Intézetben a malacokat közvetlenül a születésük után — anélkül, hogy anyjukkal érintkeztek volna — a „műkocá”-ba helyezték. Az állatok há­rom-négy óra múltán már megtanulták, hogy miként kell a vályúból inni, és egy nap múlva már élesen reagáltak az ete­tés kezdetét jelző hívóhangra is. Eleinte tehénföcstejet kaptak, amelyet még a tél folyamán gyűjtöttek, és mély­hűtött állapotban raktároztak. A tartósí­tott tej felolvasztásakor a 40 C-fokot nem lépték túl, nehogy az érzékeny tejfehérje károsodjék. A további etetésre is 7—8 C-fokra lehűtött és nagyon tiszta körül­mények között tartott tehéntejet hasz­náltak (mi-jében a csíraszám nem érte el a százezret). A föcstejjel, majd a teljes tejjel na­ponta tizennyolcszor etetett malacok 21 napos korukra — két kísérletben — 6,4, illetőleg 5,17 kg-os átlagsúlyt értek el, és 1 kg súlygyarapodásukra átlagosan 5,4 liter tej fogyott. A koca táplálta malacok sem érnek el — azonos idő után — na­gyobb átlagsúlyt. (A hazai törzstenyé­szetekben például 21 napos malacok át­lagsúlya mintegy 5,2 kg.) E malacok fölnevelése során sem meg­betegedés, sem elhullás nem fordult elő, pedig a kívánatosnál kisebb súlyúak is akadtak közöttük. És ez nemcsak a higié­nikus környezetnek köszönhető. A szo­páskori elhullás általában 20 százalék, s ebből 10 százalék az ellés utáni második, harmadik napon következik be. A népe­sebb almoknál (10—14 malac) ugyanis az első napon nem mindegyik malacnak sikerül a kellő föcstejet kiszívnia, már­pedig ezt a kiesést később már nem lehet pótolni. A mesterséges táplálás ezt a ve­szélyt elhárítja. Hazai eredmények Az Állattenyésztési Kutatóintézetben az ötvenes évek óta folgalkoznak e téma­körrel. A négy-öt napos malacok elvá­lasztásának feltételeit régebben kidolgoz­ták, és hogy tömeges nevelésre nem aján­lották, annak oka a gépesítés hiánya volt. Ennek megteremtéséig kikísérletezték a 40—50, majd a 20—30 nap után történő korai elválasztás módszerét és ezt a te­nyésztőknek mintegy negyven százaléka jó eredménnyel alkalmazza is. De kísér­leti szinten a következő lépést, az azon­nali elválasztást is sikerült hazánkban megvalósítani. Az ötnapos korukig tehén­­kolosztrummal, majd teljes tejjel táplált kísérleti malacok 21 napos korukra el­érték az 5,1 kg-os átlagsúlyt. És ami na­gyon fontos: az etetőgép első példánya is készül már, a német minta alapján, de gyakorlati célra. Ha a további munka is eredménnyel jár, néhány év múlva — úgy véljük — ez az új metódus orszá­gosan elterjedhet és nagyon előnyös hely­zetbe hozhatja nagyüzemi sertéstenyész­tésünket. Dr. Berek Géza Állattenyésztési Kutatóintézet Már szabad a vályú ... (Felülről ilsralámpák melegítik a rekeszeket)

Next