Élet és Tudomány, 1969. július-december (24. évfolyam, 27-52. szám)
1969-10-10 / 41. szám
ajtók, és a malacok a ketrecekből a „műkocá”-hoz juthatnak. Az etetés idejét kapcsolóóra segítségével szabályozzák. Félóránként — tehát 24 óra alatt 48-szor — is lehet etetni, de lehet óránként vagy több órás szünet közbeiktatásával is. Etetés után, hogy a kapuk ismét lezáródhassanak, a malacokat 45 wattos szaggatott gyenge villamos áramütés elhátráltatja a vályúktól. A maradék tejet edényekbe eresztik, hogy a valóságos fogyasztást megállapíthassák, és ezt követi a berendezés tisztítása. A tejjel érintkező részeket először 40 C-fokos vízzel átöblítik, majd a főmosás következik, tisztító és fertőtlenítő anyagot tartalmazó vízzel. Végül — utómosásként — tiszta víz öblíti át az egészet. Kísérlet A Max Planck Intézetben a malacokat közvetlenül a születésük után — anélkül, hogy anyjukkal érintkeztek volna — a „műkocá”-ba helyezték. Az állatok három-négy óra múltán már megtanulták, hogy miként kell a vályúból inni, és egy nap múlva már élesen reagáltak az etetés kezdetét jelző hívóhangra is. Eleinte tehénföcstejet kaptak, amelyet még a tél folyamán gyűjtöttek, és mélyhűtött állapotban raktároztak. A tartósított tej felolvasztásakor a 40 C-fokot nem lépték túl, nehogy az érzékeny tejfehérje károsodjék. A további etetésre is 7—8 C-fokra lehűtött és nagyon tiszta körülmények között tartott tehéntejet használtak (mi-jében a csíraszám nem érte el a százezret). A föcstejjel, majd a teljes tejjel naponta tizennyolcszor etetett malacok 21 napos korukra — két kísérletben — 6,4, illetőleg 5,17 kg-os átlagsúlyt értek el, és 1 kg súlygyarapodásukra átlagosan 5,4 liter tej fogyott. A koca táplálta malacok sem érnek el — azonos idő után — nagyobb átlagsúlyt. (A hazai törzstenyészetekben például 21 napos malacok átlagsúlya mintegy 5,2 kg.) E malacok fölnevelése során sem megbetegedés, sem elhullás nem fordult elő, pedig a kívánatosnál kisebb súlyúak is akadtak közöttük. És ez nemcsak a higiénikus környezetnek köszönhető. A szopáskori elhullás általában 20 százalék, s ebből 10 százalék az ellés utáni második, harmadik napon következik be. A népesebb almoknál (10—14 malac) ugyanis az első napon nem mindegyik malacnak sikerül a kellő föcstejet kiszívnia, márpedig ezt a kiesést később már nem lehet pótolni. A mesterséges táplálás ezt a veszélyt elhárítja. Hazai eredmények Az Állattenyésztési Kutatóintézetben az ötvenes évek óta folgalkoznak e témakörrel. A négy-öt napos malacok elválasztásának feltételeit régebben kidolgozták, és hogy tömeges nevelésre nem ajánlották, annak oka a gépesítés hiánya volt. Ennek megteremtéséig kikísérletezték a 40—50, majd a 20—30 nap után történő korai elválasztás módszerét és ezt a tenyésztőknek mintegy negyven százaléka jó eredménnyel alkalmazza is. De kísérleti szinten a következő lépést, az azonnali elválasztást is sikerült hazánkban megvalósítani. Az ötnapos korukig tehénkolosztrummal, majd teljes tejjel táplált kísérleti malacok 21 napos korukra elérték az 5,1 kg-os átlagsúlyt. És ami nagyon fontos: az etetőgép első példánya is készül már, a német minta alapján, de gyakorlati célra. Ha a további munka is eredménnyel jár, néhány év múlva — úgy véljük — ez az új metódus országosan elterjedhet és nagyon előnyös helyzetbe hozhatja nagyüzemi sertéstenyésztésünket. Dr. Berek Géza Állattenyésztési Kutatóintézet Már szabad a vályú ... (Felülről ilsralámpák melegítik a rekeszeket)