Élet és Tudomány, 1969. július-december (24. évfolyam, 27-52. szám)
1969-10-10 / 41. szám
Természetesen fel kell tételeznünk, hogy visszalépő csapatok nincsenek, minden kiírt mérkőzést lejátszanak. Másképp a feladatra, nem is lehetne egyértelmű választ adni. Beküldési határidő — a postabélyegző legkésőbbi dátuma — belföldön október 20. A megoldásokat erre a címre küldjük: Élet és Tudomány. Budapest 82. postafiók 40. Megoldást az is küldhet, aki nem nevezett be a pontversenybe. Jutalomkönyvet egy-egy feladat helyesen indokolt megoldásával is nyerhetünk. MÉG BE LEHET KAPCSOLÓDNI A PONTVERSENYBE! A gondolkodás iskolája pontversenyében részt vesznek mindazok, akik a múlt heti, 40. számunkban ismertetett módon beneveztek erre. A pontversenybe még most, a 2. feladatnál is be lehet kapcsolódni. (Egyébként az 1. feladat beküldési határideje is csak október 13- án jár le.) Azokat, akik most kívánnak a pontversenybe „benevezni”, kérjük, olvassák el a 40. számunkban részletesen ismertetett versenyfeltételeket, kitöltve küldjék be akár kivágva, akár lemásolva a Versenyzői lapot és — ha megoldották — legkésőbb október 13-ig az első feladat megoldását. Emlékeztetünk arra, hogy feladatonként külön verseny is folyik, s azok közül, akik egyegy megoldást a helyes indokolással küldenek be, kategóriánként 3—3 könyvet osztunk ki. A borítékon legyen rajta a feladó neve, címe, és — ha a pontversenyben is részt vesz — a kódszáma, bal felső sarkára pedig írjuk rá bekarikázva annak a feladatnak (azoknak a feldatoknak) a számát, amelyeknek megoldását a boríték tartalmazza. Ha a boríték még külön javaslatot stb. is tartalmaz, kérjük, olvasóink egy bekarikázott felkiáltójelet is írjanak a bal felső sarokba. HOGYAN PONTOZUNK? A gondolkodás iskolájának résztvevőit minden bizonnyal élénken érdekli, hogy miképp értékeljük a munkájukat, hány pontot kapnak egy-egy megoldásukra, s hogy milyen esélyük van a fődíjakra. Az elmúlt években versenyzőink megjegyzései is jórészt a pontozás módjához kapcsolódtak. Ezért úgy gondoljuk, helyes, ha most, a verseny indulásakor, az eddiginél is részletesebben tájékoztatjuk erről olvasóinkat. Előrebocsátjuk, hogy szerkesztőségünk számára a legegyszerűbb és a legolcsóbb az volna, ha csak a végeredmény beküldését kérnénk, és a jószerencsére bíznánk azt, hogy az ily módon egyenlő pontszámot elért — nyilvánvalóan sok — versenyző közül kik nyerik el a díjakat. Az Élet és Tudományban ilyen típusú feladványsorozatot is indítottunk, gondoljunk öveges professzor Válaszoljon az olvasó! című rovatára vagy a tavalyi Gondolkodás 64 mezőn című sakkfeladvány-sorozatunkra. A gondolkodás iskoláját azonban másfajta feladványsorozatnak szánjuk — olyannak, amely bizonyos szempontból nagyobb erőfeszítésre készteti a részvevőket. A rovat címének megfelelően arra szeretnénk ösztönözni a versenyzőket, hogy tegyék próbára gondolkodási képességüket, ízleljék meg a szép megoldások keresésének izgalmát, megtalálásának örömét. Itt tehát a sikernek nemcsak a jó végeredmény a föltétele, hanem a hozzá vezető minél egyszerűbb útnak a földerítése és szabatos leírása is. Ennek figyelembevételével történik az értékelés, az alábbiak szerint: 1. Az alappontszámot mindazok megkapják, akik a kifogástalan megoldást kifogástalan megokolással látják el. Az alappontszámból 1—2 pontot levonunk, ha a megoldásban vagy az indoklásban csak csekély hiba vagy hiány van. 2. Töredékpontokat kaphatnak azok is, akiknek megoldása hibás vagy hiányos, de vannak benne elfogadható részletek. Az alappontszámnak egynegyede jár pusztán a helyes végeredményért, a több kérdéses feladatok esetében már egyetlen kérdés helyes megoldására is megadjuk a pontszám arányos részét; töredékpontokat adunk a jó sejtésekért (ezek is fontosak a gondolkodásban), sőt a téves vagy hibás megoldásért is, ha az elgondolás — a tévedés ellenére — ötletes, és általában minden olyan részletért, amelyet jó teljesítményként lehet értékelni. Mindezt különösen az I. kategóriába tartozó — általános iskolás — verseny