Élet és Tudomány, 1969. július-december (24. évfolyam, 27-52. szám)

1969-10-10 / 41. szám

Az amerikai szövőlepke zavartalan és robbanásszerű elterjedésének több oka is van. Fontos tényező, hogy hazánk és a környező országok éghajlata igen kedvező számára. Szereti ugyanis a meleg, napsü­téses és csapadékban szegény nyarakat. Ilyen időjárás esetén mindig számítha­tunk tömeges elszaporodásukra, mint például az idén nyáron is. Nyugat-Euró­­pában nem tudott gyökeret verni, mivel az itteni hűvösebb, párásabb, csapadéko­sabb éghajlat kedvezőtlen a számára. A nagyarányú elszaporodás azért is lehetséges, mert a hernyók egyáltalán nem válogatósak. Míg a többi lepkék her­nyói általában 30—10 növényfajon képe­sek csak megélni, addig az amerikai fehér szövőlepke hernyóinak a kártételét eddig 250 növényfajon figyelték meg. Természe­tesen vannak kedvenc növényeik: az eper, a szilva és a kőrislevelű juhar. Ezeken a hernyók jóval gyorsabban fejlődnek, mint egyéb fákon, egészségesebbek, kevesebb pusztul el közülük. Ha a fát tarra rág­ták, lemásznak róla és rendszerint egy vonalban haladva a legtöbb útjukba kerülő növényt — köztük a zöldséget és a kukoricát is — lerágják. A tömeges túlszaporodásukat előmoz­dítja az is, hogy a lepke ugyan átjött Amerikából, de az ottani természetes ellenségei — amelyek korlátok közé szo­rítanák a szaporodását — ottmaradtak. Hosszú időnek kell eltelnie ahhoz, hogy beilleszkedjék a mi állatvilágunk táplá­lékláncolatába, és ,,reá szokjanak” a mi lepkéink és hernyóink ellenségei. Természetesen nem elégedhetünk meg a természet önként nyújtotta védelmével. A védekezésünk legegyszerűbb módja az, ha akkor vágjuk le a szövedékes ágat, amikor a hernyók még kicsinyek és együtt vannak. A lemetszett ágakat azon­nal el kell tüzelni. Permetezéssel is védekezhetünk. Pél­dául a Hungária L2 nevű permetező­szerből kétszázalékos oldatot készítve védőruhában permetezhetünk. Utána két hétig nem szabad gyümölcsöt szedni a fáról. Ennyi idő szükséges ahhoz, hogy ez az emberre is veszélyes szer elbomoljon. A Ditrifon 50 WP és a Fitból­l használata már körülményesebb. A permetezés idő­pontját be kell jelenteni a körzeti orvos­nak, és a lehető legzártabb védőruhát kell használni. Ezekből a szerekből 0,2 száza­lékos oldatot készítsünk, a várakozási idő mindegyiknél két hét. Belvált módszer, ha a fák törzsére kör­ben szalmaköteget erősítünk. A hernyók számára ez kiváló bábozódási hely. Ősz végén azután a szalmacsomót a bábokkal együtt elégethetjük. Ábrahám Ferenc 1ÍPUS nyelv és élet SZERKESZTI: DR. GRÉTSY LÁSZLÓ A „MŰVELT” BESZÉD EGY TÍPU­SÍRÓS Valószínűleg más vidéken is előfor­dul, én azonban csak Debrecenben je­gyeztem föl a modorosságnak, nyelvi finomkodásnak azt a típusát, ame­lyikről beszámolok. Debrecenben igen sok ember úgy igyekszik „művelt” módon beszélni, hogy a felidézni kí­vánt fogalom neve helyett a hozzá kapcsolódó tágabb körű, általánosabb fogalom nevét emlegeti. Így a fáskam­ra helyett melléképületet, a zsemle, ebéd, csirke stb. szavak helyett pék­süteményt, étkezést, baromfit mond. A művelt beszédre való törekvés szándéka szép és helyeselhető, de jel­zett megvalósítási formája megmoso­lyogni való, sőt banális. A beszélő sze­mély nemcsak célját tekintve sül fel, hanem az idézett szavak használatá­val még félreértésre is lehetőséget ad. Nem tudhatja például a hallgató, hogy a melléképület szó cégére mö­gött a fáskamra, barkácsolóműhely, autógarázs, illemhely stb. szavakkal jelölt helyiségek közül melyiket keres­se. Ugyanígy a péksütemény jelenthet császárzsemlét, kiflit, pacsnit, zsem­lét stb.; az étkezés lehet reggeli, tíz­órai, ebéd, uzsonna, vacsora; a barom­fi pedig tyúk, kacsa, liba, pulyka stb. " Az ilyen nyelvhasználaton akkor üt­közünk meg különösen, ha a beszélőt közelebbről ismerjük, és tudjuk róla, hogy például tavaly még sufninak mondta a most mellékhelyiség­i mel­léképület szóval jelölt fáskamrát,­vagy a szamosháti nyelvjárásnak megfele­lően a miskárolás szóval fejezte ki a most műtősnek mondott sertésherélést. Semmi sem indokolja ezt a helyte­len és értelmetlen nyelvhasználatot. Nevezzük csak saját egyedi nevükön a fogalmakat! Beszédünk így lesz vi­lágos, érthető, szép, azaz művelt. És a melléképületet, péksüteményt, ét­kezést, baromfit stb. csak akkor emle­gessük, ha valóban ezekre a tágabb értelmű kifejezésekre van szükségünk! Balogh László

Next