Élet és Tudomány, 1969. július-december (24. évfolyam, 27-52. szám)
1969-10-10 / 41. szám
TÍZEZER ÉVES TIMES A Tiberiás-tótól a libanoni Bega’a felé vezető úttól nyugatra, a galileai masszívum előhegységeinek lábánál a lankás lejtőn 1954-ben egy bulldózer régi település maradványaira bukkant, amelyet a közeli lakott hely után Mallahának neveztek el. Az ott megszakításokkal 1955 óta folyó ásatások a több mint 2000 négyzetméternyire becsült település 300 négyzetméterén tártak fel egy 2 méter vastagságú réteget. Ebben a legrégibb települési nyomok 3—9 méter átmérőjű kerek — nagy kőtömbökből vagy kisebb terméskövekből agyaggal épített fallal körülvett — gödrök voltak. Ezeknek részben mészkőlapokkal borított földjén néhol kikövezett ovális medencét, nagy mozsarat, továbbá mindegyik szálláshely közepe táján lapos kövekből rakott négyszögletes tűzhelyet találtak. Feltártak több, átlagosan 500—700 literes, elszűkített szájnyílású, belül agyag és zúzott mészkő keverékéből készült kőkemény vakolattal borított tárolót is. A telepen 82 ember csontjait gyűjtötték össze. Ezek, valamint a kovaszerszámok, kőből készült mozsarak, mozsártörők, döngölők, csiszolókövek jellegzetességei azt mutatták, hogy a mallahai település lakói a natufi civilizációt képviselték. (Ezt a Natuf-vádiról nevezték el, amelynek barlangjaiban e kőkori civilizáció maradványaira először rátaláltak. — A szerk.) Ez a natufi civilizáció i. e. 9000-től 8000-ig virágzott. A natufiak nemcsak barlangokban, természet nyújtotta menedékekben telepedtek le, hanem ezektől függetlenítve magukat kialakítottak nagyobb — legalább kétszáz főnyi — településeket is. Mivel ekkora állandó jellegű települések fenntartásához rendszeresen betakarítható növényi és állati táplálék szükséges, úgy vélik, hogy ők az elsők, akik gabonát kezdtek termelni és háziasították az állatokat. Ezt látszottak bizonyítani fennmaradt kovakőberakásos élű arató sarlóik, kézimalmaik, mozsaraik stb. A mallahai leletanyag tüzetesebb vizsgálata azonban azt mutatja, hogy e civilizáció népei az e vidéken őshonos, vadon termő gabonafajtákat aratták, s az állatokat sem háziasították, csak válogatva vadászták. A csontleletekből ítélve a mallahai vadászok nem ejtették el a kisebb termetük alapján fiatalnak ítélt vaddisznókat és gazellákat. Azt még nem ismerték föl, hogy a fiatalabbak közül is kilőhetnék a csorda szaporodása érdekében a fölösleges fiatal hímeket. E civilizációban tehát csak az élelemszerzési és feldolgozási technika fejlődött feltűnően, de nem alakult ki a mezőgazdasági termelés, minthogy a természeti körülmények erre nem kényszerítettek, így Mallaha az állandó jellegű településnek egy különös válfaja. Az állandó jellegű falutelepülések — általában — ott és akkor jöttek létre, ahol és amikor kialakult a mezőgazdasági termelés. Mallahában a régi termelési mód is elég táplálékot biztosított a letelepült életmódhoz, ezért alakulhatott ki fejlett fogyasztói kultúrával falu anélkül, hogy a gazdálkodás változott volna. (Atomes) BORULTSÁG HŐMÉRSÉKLET CSAPADÉK borultság valószínűsége %-ban 1969 Október 12 13 • O ■i 13 € €€€)€€€ vasárnap hétfő kedd szerda csütörtök péntek szombat í ? J 10 eső ° valószínűsége ° -1. Y *____ •_ _____• 31% 36% 28% IVmi 25% 31% S I A 1 ,13 k J. A fenti ábránk a közel százéves budapesti időjárási megfigyelésekből levont éghajlati valószínűségi értéket adja a hét napjaira. 1964