Élet és Tudomány, 1970. július-december (25. évfolyam, 27-52. szám)
1970-10-23 / 43. szám
De kérdezz 1r !re felelek ! Lőrinc István kiskunhalasi és Bordács M. Károly dunavecsei olvasónk az ősgyepek és azok hasznosítása felől érdeklődnek. Simon Géza tudományos munkatárs válaszol: ősgyepen olyan pázsitfűfélékkel és pillangós virágú vad növényekkel benőtt területet értünk, amelynek gyepszőnyege emberi beavatkozás nélkül keletkezett. A Duna—Tisza közén mintegy 160 000 kát. hold meszes, szódás legelő van. E területek ősgyepében a gyenge tápértékű széki mézpázsit, az értékesebb tarackos tippan és a gyep zömét alkotó perje- és csenkeszfélék találhatók. Az ősgyepet legeltetésre használják. A kutatók kísérleteket végeztek, hogyan tudnák az ősgyepek hozamát növelni, őket némi emberi beavatkozással dúsabb legelőkké változtatni. Különböző arányú és adagú műtrágyakeverékeket szórtak a gyepre, majd öntözték is azt. A kezelés eredménnyel járt, mert az értéktelen mézpázsit helyét elfoglalta a dúsabban bokrosodó és nagyobb tápértékű tarackos tippan, a réti perje meg a réti ecsetpázsit. — Mi határozza meg a tenger színét és a víz átlátszóságát? — kérdezi Deák Sándor budapesti olvasónk. Kérdezz-Felelek rovatunk válaszol: A víz színeződését az okozza, hogy a víz a vörös sugarakat néhány méter után már elnyeli, a kék és ibolyaszínűeket azonban nem, és ezek verődnek vissza. A színek játékát az égbolton levő felhők tükröződése is befolyásolja. A tengerek és óceánok vizének színe azonban nemcsak attól függ, hogy a víz milyen mértékben nyeli el az egyes színeket, hanem a vízben szabadon lebegő plankton mennyiségétől is. A plankton a vízben lebegő (nem önállóan úszó) apró élőlények, valamint a szerves és szervetlen törmelék gyűjtőneve. A plankton annál gyorsabban merül el a mélységben, minél melegebb és minél sósabb a víz. Ennek következménye, hogy a meleg tengerek színe erőteljesen kék, vize átlátszó. A planktonban gazdagabb hideg tengerek vize azonban homályos. A világ legtisztább vizű, legátlátszóbb tengere a sötétkék, erősen sós Sargasso-tenger az Atlanti-óceánban, amelyben a fél méter átmérőjű fehér korong még 66 méter mélységből is látható. A TUDOMÁNYOS ISMERETTERJESZTŐ TÁRSULAT HETILAPJA Főszerkesztő: Fenyő Béla A szerkesztő bizottság elnöke: Csűrös Zoltán A szerkesztő bizottság tagjai: Ács Tamás, Ákos Károly, Blahó István, Bontó László, Bruzza László, Castiglione László, Farkas Henrik, Fényes Imre, Futó József, ifj. Greguss Pál, Haraszty Árpád, Haraszti István, Harsányi István, Havasné Bede Piroska, Horváth Sándor, Jantsky Béla, Jánossy Andor, Kulin György, Lengyel István, Makkai László, Matolcsi János, Nagy László, Németh Lajos, Öveges József, Simai Mihály, Száva Péter, Székely Sándor, Szlameniczky István, Tarján Rezső, Tasnádi Kubacska András, Varjú Gyula, Vécsey Zoltán, Zách Alfréd Főszerkesztőhelyettes: Csató István Rovatszerkesztők: Hédervári Péter, Ludas M. László, Nagy Tibor, Németh Ferenc, Pécsi Tibor, Tettamanti Károlyné. Képszerkesztő: Újvári Imréné Fotó: Bojtár Ottó Kiadja: A Hírlapkiadó Vállalat Budapest, Vili., Blaha Lujza tér 3. Telefon: 343-100, 142-220 Felelős kiadó: Csollány Ferenc Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető bármely postahivatalban, a kézbesítőknél, a Posta hírlapüzleteiben és a Posta Központi Hírlap Irodában (Budapest V., József nádor tér 1. sz.) Előfizetési díj negyedévre 24 Ft. Külföldiek előfizethetik a „Kultúra” Könyv és Hírlap Külkereskedelmi Vállalatnál (Budapest, 62. Postafiók) vagy külföldi képviseleteinél és bizományosainál Szerkesztőség: Budapest, VII., Lenin körút 5. Tel.:223899 Kéziratokat nem őrzünk meg 703783 © Athenaeum Nyomda, Budapest Rotációs mélynyomás Felelős vezető: Soproni Béla igazgató Index: 25245 2061