Élet és Tudomány, 1970. július-december (25. évfolyam, 27-52. szám)

1970-08-28 / 35. szám

KEDVES ÉLET ÉS TUDOMÁNY! (Folytatás az 1634. oldalról) az anyakönyvekbe Kiskőröst, s miért vallja Szabadszállás is a nagy költőt szü­löttjének? Comenius — morvául Kamens­ky — nevének jelentése komnai. De je­lölte ő így is a nevét „Nivnicensis”, azaz nivnicei. És bár ez évben már Comenius halálának 300. évfordulóján gyűltünk szülőföldjén össze, születésétől pedig kö­zel 380 év választ el minket, mégis tisz­telettel hallgattuk a nivnicei tanácselnö­köt, amint buzgón magyarázta, hogy a nagy tudós nem hiába nevezte magát Nivnicensisnek, vagy a komnai „szülő­ház” idegenvezetőit, amikor a régi ma­lom sok száz éves falai között beszéltek szeretett Comeniusukról. A Petőfi-párhuzam más téren is szem­beötlő. Nem szívesen vennénk, ha egy Szlovákiából jött szakember Petőfi szlo­vák származásának emlegetésével kezde­né mondanivalóját, bár ezt a tényt a ma­gyar szakemberek egy percig sem tagad­ják. Ehhez hasonlóan Uhersky Bródba utazva magam sem vittem el Szalatnay Rezső cikkét, amelyikben a magyar Sze­ges- családról s az ebből származó Come­nius Ámos Jánosról ír. A helybeli múzeumban nyugodtam meg. Egyik beszélgetésünk során maga a múzeumigazgató — kiváló szakember, a történettudományok kandidátusa — magyarázta el nekem a Szeges-család eredetét, kiegészítve azzal a számomra még ismeretlen adattal, hogy a család a Dózsa-felkelés után telepedett le a kör­nyéken több más magyar családdal együtt, s már kb. ötven éve gondolták, hogy a nagy pedagógus ezek egyikéből származik, bár akkor még számításba jö­hetett az is, hogy az írói álnév esetleg a Milicska vagy a Schwach családnevet takarja. Comenius székhelye tulajdonképpen a Lengyelországban fekvő Lissza volt. On­nan kényszerült távozni hányatott élete során ismételten. Onnan jött Sárospatak­ra is, ahol a magyar iskola igazgatójaként (rectoraként) legfontosabb pedagógiai munkáit írta, többek között a több száz évig ország- és felekezeti határoktól füg­getlenül igen sok helyen használt latin­­német-magyar-cseh nyelvű ORBIS PIC­­TUS-t is. Szobra ott áll Uhersky­ Bródban, Kom­­nán és Nivnicén is. Legimpozánsabb az Uhersky Bródban elhelyezett szobor. Ezt koszorúzta meg az idei ünnepségek során maga a Csehszlovák Szocialista Köztár­saság elnöke is, beszédben róva le hálá­ját a nagy pedagógus előtt. Az Uhersky Bród-i szobor hátterében a vár egyik tor­nya áll. Ma a kastély több termében a nagy tudós életét, a környék több ezer éves múltját felelevenítő kiállítás van. Az egyik teremben eredeti Comenius­­kéziratokat őriznek féltett kincsekként. Áll még az eredeti nivnicei malomépület is. A kis malomárok vizén ma is kacsák úszkálnak, udvarán ma is gyermekek ját­szanak. Az élet nem állt meg, csak a kör­nyezet sugallja: történelmi levegőt szí­vunk. Komna a legkisebb a három helység közül, de a vendégszeretetben nem ma­radt mögöttük. Az ottani szobrot egy szovjet és egy francia küldöttség vezető­jével együtt koszorúztuk meg. A kis köz­ség lakosai baráti együttérzéssel fogadtak bennünket. AZ UNESCO idén rendezi meg a pe­dagógiai évet. Eddig is minden évben ajánlotta kiváló költők, tudósok, pedagó­gusok megünneplését a tagállamoknak. Ebben az évben Comenius és a magyar Tessedik Sámuel neve is szerepel az aján­lott nevek között. Szerte a világon ün­nepük Comeniust. Talán legnagyobb ün­nepélyességgel Hollandiában, ahol a ha­lála előtti munkáséveit töltötte, valamint szülőföldjén és­­ Magyarországon. Mi, magyarok, miután a csehszlovák szomszédainknál, szülőföldjén emlékez­tünk meg a nagy és tudós nevelőről, ké­szülünk a hazai ünnepségekre. Még az idén Sárospatakon idézzük föl Comenius emlékét, a Szarvason rendezendő i­nnen­­ségeken pedig Tessedik Sámuelét fogjuk feleleveníteni, ugyancsak az UNESCO- ünnepségek keretében. Dr. Terray Barnabás A nivnicei ház és emléktáblája

Next