Élet és Tudomány, 1971. július-december (26. évfolyam, 27-53. szám)
1971-09-17 / 38. szám
Az ENSZ-közgyűlés XXVI. ülésszakának napirendjén az új főtitkár kinevezése is szerepel. U Thant jelenlegi főtitkár ugyanis már korábban bejelentette, hogy az év végén lejáró ötéves megbízatását nem kívánja meghosszabbítani. Az a feladatkör, amelyet az ENSZ főtitkárának és vele együtt az ENSZ titkárságának be kell töltenie, viszonylag újkeletű a nemzetközi életben. E tisztség és fogalom kialakulása szorosan összefonódik a nemzetközi szervezetek megjelenésével. A szászázadfordulótól kezdve mind gyakoribb jelenség, hogy az államok politikai, gazdasági, tudományos vagy kulturális együttműködésük előmozdítására nemzetközi — kormányközi — szervezeteket hoznak létre. A nemzetközi szervezetek működéséhez azonban a diplomácia hagyományos módszerei már nem voltak elegendők; a saját államának véleményét képviselő, kormányának akaratát végrehajtó diplomatákon kívül szükség volt olyan tisztviselőkre is, akik a szervezettől elfogadott határozatokat képviselték, illetőleg hajtották végre, ők munkájukat közmegelégedésre csak úgy tudták elvégezni, ha — állampolgárságukat tovább viselve és hazájukhoz fűződő kötelező hűségüket megőrizve — képesek voltak a közösen kialakított álláspont végrehajtására. Az ilyen feladattal megbízott tisztviselőket „nemzetközi tisztviselő”nek kezdték nevezni. A Nemzetek Szövetsége (népszerű nevén: a Népszövetség) — amelyet az első világháború után a győztes antanthatalmak kezdeményezésére Genfben hoztak létre — 1919-ben, megalakulásakor a már meglevő példákat követve alapította meg a főtitkári tisztséget és szervezte meg a titkárságot. Hogy a főtitkár nem mindig tud azonosulni a nemzetközi szervezet céljaival és feladataival, az már a Népszövetség első két vezetőjének működése során kiderült. Az első főtitkár, Sir Eric Drummond, tizenhárom évi (1933-ig tartó) munkássága idején hazájának, Angliának, utódja, a francia Joseph Avenol pedig Franciaországnak a befolyását igyekezett növelni. Az 1945-ben a San Franciscóban a béke biztosítására megalakított Egyesült Nemzetek Szervezete az alapokmányban szabályozza a főtitkár hatáskörét és kötelezettségeit. Melyek az ENSZ-főtitkár feladatai? Az alapokmány két fő kategóriába sorolja a tennivalókat: az egyik elsősorban a főtitkár „kifelé” irányuló, politikai tevékenységét foglalja magában, a másik a szervezet belső életének irányításával kapcsolatos igazgatási és technikai teendőket szabja meg. A merev szétválasztás azonban nem lehetséges, hiszen a szervezet belső munkája sem politikamentes, és éppígy a „kifelé” irányuló tennivalók között is akad igazgatási jellegű. Az ENSZ főtitkára a nemzetközi szervezet hat fő szerve — a közgyűlés, a Biztonsági Tanács, a Gazdasági és Szociális Tanács, a Gyámsági Tanács, a Nemzetközi Bíróság és a titkárság — munkájához kapcsolódva fejti ki politikai és adminisztratív tevékenységét. Politikai működéséhez az ENSZ alapokmányának 99. cikke ad alapot. Eszerint: „A főtitkár a Biztonsági Tanács figyelmét minden olyan ügyre felhívhatja.