Élet és Tudomány, 1971. július-december (26. évfolyam, 27-53. szám)

1971-09-17 / 38. szám

Az ENSZ-közgyűlés XXVI. ülésszakának napirendjén az új főtitkár kinevezése is szerepel. U Thant jelenlegi főtitkár ugyanis már ko­rábban bejelentette, hogy az év végén lejáró ötéves megbízatását nem kívánja meghosszabbítani. Az a feladatkör, amelyet az ENSZ főtitkárának és vele együtt az ENSZ tit­kárságának be kell tölte­nie, viszonylag újkeletű a nemzetközi életben. E tisztség és fogalom kiala­kulása szorosan összefonó­dik a nemzetközi szerveze­tek megjelenésével. A szá­­századfordulótól kezdve mind gyakoribb jelenség, hogy az államok politikai, gazdasági, tudományos vagy kulturális együttmű­ködésük előmozdítására nemzetközi — kormánykö­zi — szervezeteket hoznak létre. A nemzetközi szerve­zetek működéséhez azon­ban a diplomácia hagyo­mányos módszerei már nem voltak elegendők; a saját államának vélemé­nyét képviselő, kormányá­nak akaratát végrehajtó diplomatákon kívül szük­­ség volt olyan tisztviselők­re is, akik a szervezettől elfogadott határozatokat képviselték, illetőleg haj­tották végre, ők munká­jukat közmegelégedésre csak úgy tudták elvégezni, ha — állampolgárságukat tovább viselve és hazájuk­hoz fűződő kötelező hűsé­güket megőrizve — képe­sek voltak a közösen kiala­kított álláspont végrehaj­tására. Az ilyen feladattal megbízott tisztviselőket „nemzetközi tisztviselő”­­nek kezdték nevezni. A Nemzetek Szövetsége (népszerű nevén: a Nép­­szövetség) — amelyet az első világháború után a győztes antanthatalmak kezdeményezésére Genfben hoztak létre — 1919-ben, megalakulásakor a már meglevő példákat követve alapította meg a főtitkári tisztséget és szervezte meg a titkárságot. Hogy a főtitkár nem mindig tud azonosulni a nemzetközi szervezet cél­jaival és feladataival, az már a Népszövetség első két vezetőjének működése során kiderült. Az első fő­titkár, Sir Eric Drummond, tizenhárom évi (1933-ig tartó) munkássága idején hazájának, Angliának, utódja, a francia Joseph Avenol pedig Franciaor­szágnak a befolyását igye­kezett növelni. Az 1945-ben a San Franciscóban a béke biz­tosítására megalakított Egyesült Nemzetek Szerve­zete az alapokmányban szabályozza a főtitkár ha­táskörét és kötelezettségeit. Melyek az ENSZ-főtit­­kár feladatai? Az alapokmány két fő kategóriába sorolja a ten­nivalókat: az egyik első­sorban a főtitkár „kifelé” irányuló, politikai tevé­kenységét foglalja magá­ban, a másik a szervezet belső életének irányításá­val kapcsolatos igazgatási és technikai teendőket szabja meg. A merev szét­választás azonban nem le­hetséges, hiszen a szerve­zet belső munkája sem po­litikamentes, és éppígy a „kifelé” irányuló tenniva­lók között is akad igazga­tási jellegű. Az ENSZ főtitkára a nemzetközi szervezet hat fő szerve — a közgyűlés, a Biztonsági Tanács, a Gaz­dasági és Szociális Tanács, a Gyámsági Tanács, a Nemzetközi Bíróság és a titkárság — munkájához kapcsolódva fejti ki poli­tikai és adminisztratív te­vékenységét. Politikai működéséhez az ENSZ alapokmányának 99. cikke ad alapot. Eszerint: „A főtitkár a Biztonsági Tanács figyelmét minden olyan ügyre felhívhatja.

Next