Élet és Tudomány, 1971. július-december (26. évfolyam, 27-53. szám)
1971-10-01 / 40. szám
zeti szorgalom és a kézi művek tökélletesedésének gyarapítására s azok kipallérozásának elővitelével, a nemzet díszének és boldogságának elővitelére az ország kebelében is Műegyetemi Intézet állíttassék fel”. A királyhoz intézett fölterjesztés érdekessége a Magyarországra jellemző műegyetem szónak e nagyon korai előfordulása. (Nevezéktanilag a budapesti Műegyetem a világ első műszaki egyeteme. Külföldön műszaki főiskoláknak nevezték el a megfelelő intézeteket, és csak most kezdik az egyetem nevet használni.) A Műegyetem megvalósulása azonban még eltartott egy ideig. A „Kegyelmes Királyi Válasz az ország Rendei által a Polytechnicum Intézet tárgyában tett felterjesztésre” azt tartalmazta, hogy nem kell az intézetről törvénnyel gondoskodni; őfelsége királyi tiszténél fogva gondoskodni fog róla, hogy ilyen intézet, amikor a körülmények megengedik, felállíttassék. Úgy látszik, a „körülmények” ezt sokáig nem tették lehetővé, mert 1844- ig a rendek ismételt sürgetése ellenére sem történt semmi. Akkor végre megjelent egy legfelsőbb határozat, amely azonban már nem politechnikumról, hanem csak egy úgynevezett ipartanoda megalakításáról rendelkezett. További két év múlva, 1846. november 1-én nyílt meg a József Ipartanoda. A pesti egyetem épületében, mintegy albérletben kezdte meg működését az intézmény, amelyet József királyi hercegről, az akkori nádor, István királyi herceg apjáról (aki később maga is nádor lett) neveztek el. E Habsburgnádorok viszonylag népszerűek voltak Magyarországon, és István maga is szorgalmazta a politechnikum alapítását. Az Ipartanoda elvégzése három évig tartott. Három osztályra tagozódott, műtanira (technikaira), gazdászatira és kereskedelmire. Az oktatás ellátására hét tanszék szolgált. Az oktatás hét tárgya ennek megfelelően: mennyiségtan, fizika, építészet és leíró mértan, kémia és technológia, rajztan, továbbá kereskedelmi számvetés német nyelvvel és iparüzleti írásmóddal, végül természetrajz és áruismeret. Nem mindegyik tanszéket töltötték be rögtön. A tanítási nyelv, ellentétben az egyetemmel, ahol latinul és a selmeci akadémiával, ahol németül tanítottak, itt a magyar volt. Az első igazgató Karácson Mihály jogtanár, a könyvbíráló hivatal ülnöke, Poson megye táblabírája lett. A szabadságharc bukása után hamarosan a német nyelvet írták elő tanítási nyelvül. Az iskola új igazgatója nem is tudott magyarul. Ugyanakkor 1850- ben elrendelték az egyetemi Mérnöki Intézetnek az Ipartanodához való csatolását. 1854-ben addigi helyéről elköltözött a Várba, az Országház utca 14. sz. házba. 1857-ben az Ipartanodát politechnikum rangjára emelték, és így az egységes birodalmi elképzelés jegyében a hasonló ausztriai intézetekkel azonos rangra került. Ettől kezdve már csak technikai kiképzést adott, de ezen belül szakosodás még nem volt. Mérnöki oklevelet nem állított ki, csak tanulmányi bizonyítványt. 1861-ben visszaállították A könyvtár nagy olvasótermének falfestménye a második világháborúban elpusztult ADUUTO11