Élet és Tudomány, 1971. július-december (26. évfolyam, 27-53. szám)
1971-09-17 / 38. szám
1970. május 31-én sújtotta Perut. Több mint 50 ezer ember halt meg! A rengés epicentruma a Csendesóceán területén volt, alig 24 kilométernyire Chimbote városának kikötőjétől. Ebben a százezer lakosú városban szerencsére nem okozott túlságosan nagy kárt a rengés, mert az ottani épületek java része vasbetonból épült. Annál nagyobb volt azonban a pusztítás az Andok magas csúcsai között meglapuló két kicsiny település: Yungay és Ramahirca területén. A 6768 méter magas Huascaran helyenként 70 fok meredekségű nyugati lejtőjéről, 3600 méteres magasságból majdnem egymillió köbméternyi jég-, hó-, iszap- és kőanyag zúdult alá egy 14,4 km hosszú útszakaszon, kilencszáz méter szélességben és óránként 400 kilométeres (!!) végsebességgel. A fülsiketítő robajjal érkező rettenetes lavina előtt hatalmas erejű léglökési hullám alakult ki. A lavinában mozgó tömeg 1600 méter hosszú FÖLDRENGETÉSSEL FÖLDRENGÉS ELLEN É vszázadunk egyik legnagyobb földrengéskatasztrófája volt az, amely volt, és a teljes utat három percnél rövidebb idő alatt tette meg. Yungay és Ramahirca lakóinak egyáltalán nem volt le-0 400km------------------------CHI Ez a felvétel Peruban készült, az 1970. május 31-én kipattant földrengést közvetlenül követően ■ 1804