Élet és Tudomány, 1972. július-december (27. évfolyam, 27-52. szám)

1972-07-28 / 30. szám

DO kérdezz 111 • ! felelek !! * Több olvasónk érdeklődött arról, mi a tornádó, és miért képes olyan rendkívüli pusztításra, mint amiről legutóbb a Nagyatád környéki ítéletidővel kapcso­latban olvashattak. Kérdezz — Felelek rovatunk válaszol: A tornádó, vagy ahogyan Európában nevezik, a tromba a földkerekség leghe­vesebb forgóvihara. Míg a fákat száz­számra kicsavaró, erdőket letaroló, egyes épületeket is összedöntő legnagyobb szél­viharokban, az úgynevezett nagy orká­nokban 105—150, a hurrikánokban olykor több mint 200 kilométer/óra a szelek se­bessége, addig a tornádók tölcsérének belsejében a légmozgás sebessége egészen az óránkénti 800 kilométerig fokozódhat! (Ez az érték azonban nem mérésen, ha­nem becslésen alapul.) Nincs minőségi különbség a ciklonok, a hurrikánok és a tornádók között; mind­háromban a levegő örvénylő mozgást vé­gez egy függőleges helyzetű tengely kö­rül, s a légnyomás annál kisebb, minél közelebb vagyunk ehhez a tengelyhez. Csakhogy míg a ciklonok igen nagy, nemegyszer kontinentális nagyságú terü­letet érintenek és bennük a légmozgás sebessége viszonylag kicsiny, addig a hurrikánok területi kiterjedése jóval ki­sebb és bennük a légmozgás sokkalta he­vesebb ütemű — végül a tornádók átmé­rője legfeljebb néhány kilométernyi, ugyanakkor a tornádótölcsér belsejében — mint említettük — a levegő mozgása rendkívül sebes. A tornádó éppen ezáltal képes embe­reket, vasúti kocsikat, állatokat, háztető­ket, kombájnokat a magasba emelni, vasúti kocsikat lesodorni a sínről vagy kisebb vasúti hidakat leemelni a pillé­rükről, mert benne a légnyomás alacsony, és így mindent, amit csak a tölcsér elér, felszippant a földről. A zárt ablakú és ajtajú házak valósággal felrobbannak, ha a tornádó éppen rajtuk halad át, mert a belső normális légnyomás a külső csök­kent légnyomáshoz képest olyan nagy, hogy szétveti a falakat. a tudományos ismeretterjesztő társulat HETILAPJA Főszerkesztő: Fenyő Béla A szerkesztő bizottság elnöke: Csűrös Zoltán A szerkesztő bizottság tagjai: Ács Tamás, Ákos Károly, Blahó István, Bontó László, Bruzza László, Castiglione László, Farkas Henrik, Fényes Imre, Futó József, ifj. Greguss Pál, Haraszty Árpád, Haraszti István, Harsányi István, Havasné Bede Piroska, Horváth Sándor, Jantsky Béla, Jánossy Andor, Kulin György, Lengyel István, Makkai László, Macolcsi János, Nagy László, Németh Lajos, Öveges József, Simai Mihály, Száva Péter, Székely Sándor, Szlameniczky István, Tarján Rezső, Tasnádi Kubacska András, Varjú Gyula, Vécsey Zoltán, Zách Alfréd Főszerkesztőhelyettes: Csató István Rovatszerkesztők: Hédervári Péter, Ludas M. László, Nagy Tibor, Németh Ferenc, Pécsi Tibor, Tettamanti Károlyné. Képszerkesztő: Újvári Imréné Fotó: Bojtár Ottó Kiadja: A Hírlapkiadó Vállalat Budapest, Vill., Blaha Lujza tér 3. Telefon: 343-100, 142-220 Felelős kiadó: Csollány Ferenc Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető bármely postahivatal­ban, a kézbesítőknél, a Posta hírlapüzleteiben és a Posta Központi Hírlap Irodában (Budapest V., József nádor tér 1. sz.) Előfizetési díj negyedévre 24 Ft. Külföldiek előfizethetik a „Kultúra” Könyv és Hírlap Külkereskedelmi Vállalatnál (Budapest, 62. Postafiók) vagy külföldi képviseleteinél és bizományosainál Szerkesztőség: Budapest, VII., Lenin körút 5. Tel.: 223-899 Kéziratokat nem őrzünk meg 72.1747 © Athenaeum Nyomda, Budapest Rotációs mélynyomás Felelős vezető: Soproni Béla vezérigazgató Index: 25 245

Next