Élet és Tudomány, 1972. július-december (27. évfolyam, 27-52. szám)

1972-10-20 / 42. szám

ROVAT­SZERKESZTŐ: KUTASNÉ PÉTER ÁGNES­ ­ MAGNÉZIUM ÉS A TERHESSÉG A magnézium majdnem az összes szer­vek sejtjeiben előfordul, és mennyiség szempontjából a kálium után a második helyen áll. Fontos szerepe van az anyag­cserében, összefüggést találtak a magnézium­­hiány és a fejlődési rendellenességek, to­vábbá a terhesség alatti zavarok között. Ha elvonják a magnéziumot a szerve­zettől, lehetetlenné válik a fehérje-anyag­csere, és ezzel a szervek vagy a végtagok fejlődése. Amerikai kutatók szigorú mag­néziumhiányos diéta hatásait vizsgálták terhes patkányokon. Ha a magnéziumot a terhesség első három hetében megvon­ták tőlük, akkor a szülés időpontjára már egy élő magzat sem maradt. Ha a diétát csupán a 6. és a 14. nap között alkalmaz­ták, akkor a magzatok egy része elpusz­tult, a többi pedig súlyos fejlődési rend­ellenességekkel jött a világra. A magnéziumhiány az ember fehérje­anyagcseréjében is zavart okoz. Így nyil­vánvaló, hogy feltétlenül súlyos veszé­lyeztetést jelent, ha a terhesek tápláléká­ban vagy vérében kevés a magnézium. Több nagy nyugatnémet egészségügyi in­tézetben végzett vizsgálatok kimutatták, hogy a terheseknek felszolgált ételek csu­pán 60 százalékát tartalmazzák a mini­mális magnéziumszükségletnek. Még egy göteborgi (Svédország) nagy kórházban is csupán a norma alsó határát érte el a terhesek táplálékának magnéziumtartal­ma. Az állapotos asszonyok étrendjének összeállításakor azt is figyelembe kell venni, hogy a több fehérjét tartalmazó ételekhez több magnézium is szükséges. A fokozott alkoholfogyasztás, a kalcium­dús élelmiszerek fogyasztása és a Bt-vita­minhiány csökkentik a magnéziumfelvé­telt. A terhesség alatt zavarok egész sorát okozhatja a magnéziumhiány. A legfonto­sabbak ezek közül az izomgörcsökre (láb­szár- és talpgörcsökre) és a hányásra való hajlam és az általános ideges zavarok. Az úgynevezett sima izomzat, elsősorban az anyaméh izomzata magnéziumhiány kö­vetkeztében túlérzékennyé válik, könnyen kerül görcsös állapotba, és ez vetélést okozhat. Még nem tisztázták teljesen a magnéziumhiány és a rángógörcsök kö­zötti összefüggést, de Amerikában a rán­gógörcsökben (eclampsia) szenvedő nő­ket magnéziumszulfát injekciókkal keze­lik. A magnéziumhiány fájdalmas menst­ruációt is okozhat. A magnéziumos gyógy­szeres kezelés ilyenkor gyakran igen jó hatású, megszünteti a méhgörcsöket. (Kos­mos) SZÖVETTARTÓSÍTÁS HIGANYVEGYÜLETTEL A nemzetközi plasztikai és helyreállító sebészeti kongresszuson dr. K. E. Seiffert h­eidelbergi kutató bejelentette, hogy egy szerves higanyvegyülettel (nátrium 2— [etilmerkurimerkapto] benzoxazol—5— karbonáttal) megnövelhető a szövetban­kokban tárolt különféle szövetek, például inak felhasználhatóságának időtartama. A szövetet először e vegyület ezred hígítá­­sú oldatában kell tartani 24 óráig, majd véglegesen ötezred hígítású oldatban tá­rolható jégszekrényben plusz 4 C-fokon. A higanyvegyület nemcsak jó tartósító és fertőtlenítő anyag, hanem a szövetben levő antigén tulajdonságú sejtek elpusz­tításával elősegíti azt is, hogy a szövet megmaradjon új helyén. (Hospital Tribu­ne) 2007

Next