Élet és Tudomány, 1973. július-december (28. évfolyam, 27-52 szám)

1973-09-07 / 36. szám

kérdezz felelek Milyen növény az életfa, hol találha­tó és hogyan lehet itthon ültetni? — kér­dezi Kutl Horváth Sándor budapesti ol­vasónk. Natter-Nád, Miksa válaszol: Életfának nevezik a Kínából és Ja­pánból származó Biota (korábbi nevén Thuja) orientalis nevű, cserjeszerűen el­ágazódó fácskát. Ez abban különbözik az észak-amerikai származású Thuja oc­­cidentalistól, a közönséges tujától, hogy jellegzetes, hátrahajló horogban végző­dő tobozpikkelyei, szárnyatlan magvai vannak és érzékenyebb, mint a nyugati tuja, amely teleinket jól állja. Hidegebb teleken pikkelyszerű levelei kissé meg­bámulnak, de tavaszra rendszerint visz­­szazöldülnek. Az életfa televényes, könnyű, kissé nyirkos földben díszült szépen. A göd­röt, amelybe az életfát ültetik, trágya­földdel vagy pedig komposztfölddel ér­demes kibélelni. Nyáron ajánlatos több­ször is megöntözni és esténként vízzel megpermetezni, mert kedveli a párás le­vegőt. Az öntözést azonban a nyár má­sodik felében már nem szabad túlzásba vinni, mert ezzel a hajtások beérését késleltetjük és fagyérzékenységüket nö­veljük. Augusztus második felétől tehát az öntözést csökkentsük, és szeptember­ben teljesen hagyjuk is abba. ősszel a lassan vagy rosszul fejlődött életfa tala­jába ajánlatos sekélyen komposzt- vagy melegágyi földet kapálni. Műtrágyát vagy tápsót ne használjunk! Október végén célszerű a tövét falombbal beta­karni. 1727 A TIT BUDAPESTI JÓZSEF ATTILA SZABADEGYETEMÉRE BEIRATKOZÁS: szeptember 22-ig minden munkanapon 15-19 óráig, szombaton 10-13 óráig a TIT Budapesti Szervezetében. Vill., Múzeum utca 7.

Next