Élet és Tudomány, 1974, január-június (29. évfolyam, 1-26. szám)

1974-05-17 / 20. szám

istatójart. 2. díj: Balogh Béla, 3360 Heves, Bocskai út 22. Isépy Jud­it, 1032 Budapest, Szőlő köz 1. 3. díj: Bérczi Tamás, 6724 Szeged, Rigó u. 12. Vida Emil, 6722 Szeged, Mikszáth Kálmán u. 6. Zsarnai Béla, 5200 Törökszentmiklós, Lenin u. 83/b. 4. díj: Bagó Balázs, 9081 Győrújbarát, Fő út 137. Dombi Antal, 4080 Hajdúnánás, Batthyány u. 34 a. Kertay Zoltán, 1128 Budapest, Márvány u. 31. Szabó Mihály, 2600 Vác, Lenin út 18. III. kategória: 1. díj: Sármány Péter, 1024 Budapest, Ritka u. 1. 2. díj: Czaga Ilona, 1115 Budapest, Szakasits Árpád u. 66 b. Sarka Endre, Nagyvárad (Románia). 3. díj: Piacsek Zsuzsa, 1088 Budapest, Szentkirályi u. 47. Tolnai Sándor, 4440 Tiszavasvári, Élmunkás u. 23. Tóth András, 1039 Budapest, Szentendrei út 381. 4. díj: Ablonczay Pál, 1146 Budapest, Thököly u. 49. Csiki György, 1148 Budapest, Derkay u. 47. Nagy Béla, 5720 Sarkad, Békesétány 1. Szalai Istvánné, 5430 Tiszaföldvár, *­5 út 58. A vásárlási utalványokat, illetőleg a ju­talomkönyvet postán küldjük el a nyer­teseknek. Különösen eredményes versenyzőinknek — mint minden eddigi versenyünk befeje­zése után — Emléklapot küldünk. TALÁLKOZÓ VERSENYZŐINKKEL Idei versenyünket ankéttal zártuk. Áp­rilis 18-án a budapesti Kossuth Klubban a lap szerkesztősége vendégül látta a ro­vat híveit, s itt hoztuk először nyilvános­ságra a verseny fődíjasainak nevét. Majd — hogy hívek maradjunk rovatunk szel­leméhez — egy logikai feladatokból álló „gyorsverseny” következett, amelyen per­sze az vett részt, akinek kedve volt hoz­zá. A valamennyi kérdésre helyes választ tartalmazó dolgozatok között a beadás sorrendje döntött. Bár fél óra múlva már szép számmal érkeztek megoldások, a versenyre egy órányi időt fordítottunk. (Az általános iskolásoknak szükségük is volt erre. Köztük a 2. és a 3. helyezést így is a helyes válaszok száma döntötte el.) A verseny befejezése után elbeszélget­tünk a rovat munkájáról. Milyennek lát­ják azt versenyzőink, és milyennek sze­retnék látni a jövőben? Egyöntetű volt az a vélemény, hogy a feladatok típusának, jellegének körülbe­lül ilyennek kell maradnia. Egyesek sze­rint azonban a feladatok szövege lehetne egyszerűbb is. És ami igaz, igaz: a 11. feladat esetéhez hasonló problémákat könnyebben elkerülhetjük, ha nem bo­nyolítjuk a feladatokat magukba foglaló kis történeteket. Úgy tapasztaltuk egyéb­ként, hogy ezeket — ha nem színesebbek a kelleténél — olvasóink kedvelik. Felvetődött az is, nem kellene-e más­más feladatokat adni a különböző kate­góriák versenyzői számára: az általános iskolásoknak könnyebbeket, a középfokú iskolásoknak és a felnőtteknek nehezeb­beket. Erre vonatkozólag meg kellett mondanunk, hogy a rovat terjedelme ez idő szerint nem növelhető, a részletesen megfogalmazott megoldások közlésétől vi­szont elvből nem akarunk eltérni. Így nem marad más hátra, mint az eddigi gyakorlatot követni: ugyanabban a fel­adatban több ,,réteg”-et is „elrejteni”, és a megfejtőkre hagyni, hogy ki mennyit fedez fel e „mélységekből”. A legnagyobb vitát — mint sejtettük — a verseny új szabályai váltották ki. Úgy tapasztaltuk, hogy mind a régebbi, mind az új versenyelbírálási módnak van tábora, s alapvetően új elgondolás sem az ankéton, sem a levelekben nem született. Viszont számos olyan módosító javaslatot hallottunk, amelynek alighanem hasznát látjuk mindannyian. Az ankét befejezése a „gyorsverseny” eredményhirdetése volt. A bíráló bizott­ság vezetője versenyünk egyik régebbi győztese, Lippner György (ma matemati­kus) volt. Ismertette a feladatok helyes megoldását, és átadta a győzteseknek a könyvjutalmakat. A „gyorsverseny" feladatait, azok meg­oldását és a nyertesek névsorát következő számunkban közöljük.

Next