Élet és Tudomány, 1974. július-december (29. évfolyam, 27-52. szám)
1974-12-13 / 50. szám
(*) szerint azonban (7d)-nek ekkor igaznak kellene lennie. MEGJEGYZÉS A (7d) állítás természetesen akármelyik másik férj szájába adva is ugyanezt az eredményt adná. Az, hogy éppen András mondja, itt lényegtelen. 2. Most pedig hetedik nyilatkozatnak a (7d)-t véve érvényesnek, megoldjuk a feladatot következtetések láncolatával: Az (1)—(6) állításokban sorra minden szereplő tett egy nyilatkozatot. (2) alapján ezekből 3 igaz, 3 hamis. (1) és (2) közül legalább az egyik hamis. (3) és (4) közül legalább az egyik hamis, így (1)—(4)-ig legalább két hazugság van; ha tehát (5) hamis, akkor (6) már igaz (5 állításból 3 hamis). Ha pedig (5) igaz, akkor eszerint az első 4 állításnak több mint fele, tehát legalább 3 hamis, ez a 3 hamis állítás az első 5 állításnak is több mint fele, tehát (6) most is igaznak bizonyul, így (6) mindenképpen igaz. Anna igazat mondott. Ekkor férje (*) szerint hazudik, tehát (7b) igaz: András is igazmondó. Igaz ennélfogva (4)-es állítása is: András felesége Juliska. Ebből az is kiderül, hogy Juliska hazudik, de abból, hogy (3) hamis, sajnos, semmi újat nem tudunk meg. Azt is azonnal észrevehetjük, hogy (1) már nem teljesül. József hazug, felesége igazmondó kell hogy legyen — de hogy ki az, az közvetlenül még nem derül ki. E kézenfekvő következtetések helyett gyorsabban haladhatunk a cél felé, ha (2)-t vesszük szemügyre, (2) nem lehet igaz, mert ha így lenne, akkor Imre igazmondó lenne, és felesége a kezdőbetűkülönbözés szerint csak Anna lehetne (Juliska már foglalt, Ilonka i-vel kezdődik). Anna viszont igazmondó: ellentétbe kerülnénk (*)-gal. (2) viszont csak úgy nem teljesülhet már, ha Imre felesége Ilonka, és ennélfogva József felesége Anna. Könnyen ellenőrizhető (egyébként már tudjuk is), hogy ez a megoldás nemcsak a következtetésekben felhasznált, hanem valamennyi feltételt kielégíti. A GONDOLKODÁS ISKOLÁJA POSTÁJA Több versenyzőnk érdeklődésére közöljük, hogy a verseny indulásakor a pontozásos (P) versenyt kb. ötször annyian választották, mint a sorsolásost (S). A 4. FELADAT MEGOLDÓI KÖZÜL KÖNYVJUTALMAT NYERTEK: I. kategória: Csók Katalin, 6726 Szeged, Csanádi u. 8; Nógrádi Zsuzsanna, 6781 Domaszék, 689. II. kategória: Lányi Éva, 7624 Pécs, Kacsóh Pongrác u. 14.; Morva Imre, 92901 Dun Streda ul. Bikariko (Csehszlovákia). III. kategória: Murányi Péter, 9700 Szombathely, Bem József u. 218; Pestatits György, 6500 Baja, Szabadság út 5. 00 kérdezz 111 s ! felelek !" Miért van más színe egy ruhának a tükörben, mint a valóságban? — kérdezi Kerchner József sárospataki olvasónk. Kérdezz—felelek rovatunk válaszol: A tükör valóban nem hűen adja vissza a színeket, ez azonban szemmel alig vehető észre, legalábbis nem a jobb tükrök esetében. Az eltérés oka az, hogy a tükör, azaz annak fémbevonata az eltérő hullámhosszúságú fénysugarakat nem tökéletesen egyforma mértékben veri vissza. Még a legjobb ezüsttükör és az acéltükör is más-más fényhullámokból többet vagy kevesebbet nyel el. Egyetlen fém van, az indium, amely a színkép minden színét egyenlő mértékben veri vissza, ezért csak a belőle, illetőleg az ezüsttel való ötvözetéből készült tükör ad tökéletesen színhelyes és ezért a többi tükörénél élesebb, világosabb képet. A szokványosan használt tükröknél ilyen pontosságra nincs szükség, ám a csillagászati tükrös távcsövek egyik fontos követelménye a színhitelesség. Ezért őket indiumötvözetből készítik. Végül egy érdekesség: London második világháború alatti bombázásakor a város védői olyan reflektorokkal pásztázták az eget, amelyek tükre indiummal volt bevonva. Akkor ugyanis csak ezekkel sikerült olyan erősségű fénysugarat előállítani, amely a híres londoni füstködön is keresztülhatolt. 2387