Élet és Tudomány, 1974. július-december (29. évfolyam, 27-52. szám)

1974-08-02 / 31. szám

Erdei Ferenc: Emberül élni. (Gondolat, 1974., 671 oldal, 48.— Ft.) Erdei Ferenc még maga kezdte írni, összeállítani ezt a munkát, készítette el részletes tervét. Halála után e terv alap­ján folytatta az összeállítást és írta meg az összekötő szövege­ket Berend T. Iván és Szuhay Miklós. Így egy olyan munka fekszik előttünk, amelyből át­tekintést kapunk Erdei Ferenc munkásságáról, a szemelvények révén műveiről és a korprob­lémákról, az összekötő szöve­gekből pedig arról, hogy mi­ként illeszkedtek Erdei életé­be ezek a munkák, mi érlelte meg benne őket. A változó kor és egy nagy ember dialógusa, egymásrahatása tükröződik a harmincas évektől 1970-ig, mű­vekben a Futóhomoktól, a Pa­rasztoktól, a Magyar paraszt­társadalomtól a Város és vi­dékéig, az agrárpolitikáról és a kultúráról készült utolsó in­terjúig. Olyan könyv, amelyet mindenkinek ajánlunk, mint a nemzeti önismeret egy tükrét, mint dokumentumot és mint Erdei Ferenc munkásságának tömény summázatát. Rápóti Jenő—Romváry Vil­mos: Gyógyító növények. (Me­dicina, 1974., 423 oldal, 181 ábra, 38.— Ft.) A gyógynövények iránti érdeklődés világszerte — nálunk pedig különösen — nö­vekszik. Szaporodik a gyógy­növényeket gyűjtő és a gyógy­­teákat­ fogyasztók tábora. E könyv összefoglalja mindazokat az ismereteket, amelyeket a gyógyteákat fogyasztóknak vagy éppen fogyasztani kívá­nóknak fontos tudniuk. Tájé­koztat a gyógynövény és a drog fogalmáról, a hatóanya­gokról és hatásukról, a gyógy­növénygyűjtés, -szárítás és -ke­zelés gyakorlatáról, a gyógynö­vények üzemi feldolgozásáról és termesztésük alapvető tudni­valóiról. Ezután a hazai gyógy­növények részletes és a leg­gyakrabban használt külföldi drogok rövid ismertetése kö­vetkezik. Végül a gyógyteák el­készítéséről, hatásáról, a kü­­lönféle betegségeknél való al­kalmazásáról, a fűszerként, és komeotikai alapanyagként használt növényekről, valamint a gyógynövények tárolásáról, álati kártevőktől és kóroko­zóktól való védelméről esik szó. A szép kiállítású, hasznos köny­vet­ minden olvasónknak ajánl­juk. A Nobel-díjasok kislexikona. (Gondolat, 1974., 656 oldal, 62­0 Ft.) A Vészi Ferencné szerkesz­tette kislexikon számos szerző munkája. Bevezetőjében Alfred Nobel svéd vegyészről és az ál­tala alapított díjról szól, majd eligazítást ad címszavaihoz. Ábécérendben ismerteti a No­­bel-díjjal kitüntetett természet- ÚJ KÖNYVEK tudósokat, írókat, közgazdászo­kat, a Nobel-békedíjban része­sített közéleti személyiségeket és intézményeket. A címszavak­ban szereplőknek közli az élet­rajzi adatait, ismerteti munkás­ságukat. Közérdeklődésre is számot tartó fontos kézikönyv. A. Szpirkin: Tudat és öntu­dat. (Kossuth Könyvkiadó, 1974., 406 oldal, 36,— Ft.) A szer­ző röviden áttekinti a pszichi­kumról szóló elméleteket, elem­zi az agy anatómiai-élettani jel­lemzői és a pszichikum közötti összefüggést. Részletesen fog­lalkozik a megismerés és a pszi­chikum kapcsolatával, az Én, az öntudat, az önmegismerés kérdéseivel. Tárgyalja a tuda­tos és a tudattalan problémá­ját, a nyelv és a tudat viszo­nyát, a művészi önkifejezés pszichikai kérdéseit. Érdeme, hogy a legelvontabb elméleti kérdéseket is érthető, könnyed stílusban tárgyalja. (O. T.) A múlt magyar tudósai. Zsig­­mond Gábor: Beöthy László (155 oldal). Horváth Árpád: Jedlik Ányos (195 oldal). Gaál László: Rodiczky Jenő (189 ol­dal). Tasnádi Kubacska And­rás: Lóczy Lajos (150 oldal). Korach Mór—Móra László: Wartha Vince (229 oldal). (Aka­démiai Kiadó, 1974. Együttesen: 92.— Ft.) Az értékes ismeretter­jesztő sorozat — amelynek fő­­szerkesztője Ortutay Gyula — tudománytörténetünk elismert és mégsem eléggé közismert nagyjainak életét és munkás­ságát mutatja be népszerűen, tömören. A most megjelent ötö­dik, ugyancsak öt könyvből ál­ló kiadvány Beöthy személyé­ben néprajzkutatásunk múlt századi úttörőjét, Jedlik Ányost a számos felfedezéséről ismert nagy fizikust, a kevés­bé ismert gazdasági szakírót, Rodiczkyt, a földrajzi felfede­ző Lóczyt. Wartha Vincét, a kémiai technológiai oktatás megalapozóját és a Zsolnay ke­rámiákon világhírt szerzett eozin máz kialakítóját állítja elénk. P. Kopnyin: Dialektika, logi­ka, tudomány. (Kossuth Könyv­kiadó 1974., 401 oldal, 43 Ft.) A nemrég elhunyt ismert szovjet filozófus ebben a könyvében a korszerű marxista ismeretelmé­let kérdéseivel foglalkozik. A tudományos megismerés folya­matának dialektikáját, a meg­­­ismerő gondolkodás módszerta­nát, főbb törvényszerűségeit,­­ kategóriáinak rendszerét tár­gyalja. A könyv felveti a for­mális és a dialektikus logika közötti viszony kérdéseit, fog­lalkozik a megismerés indivi­duális formáinak egyoldalúsá­gaival, rámutat a megismerés társadalmi meghatározottságá­nak tényére. A könyv hasznos olvasmány lehet mind tudomá­nyos kutatóknak, mind a filo­zófia iránt érdeklődő nem filo­zófus olvasóknak. (O. T.) Bács Gyula: Jugoszlávia. (Panoráma, 1974., 730 oldal+88 kép- és 31 térképoldal, 97,5 Ft.) A könyvüzletekből régóta hiányzó útikönyv harmadik, át­dolgozott kiadásban jelent meg. Ismerteti Jugoszlávia földraj­zát, területének és népeinek történetét, irodalmát, művésze­tét. Részletes útikalauzban ve­szi sorra a Vajdaságot, Belgrá­­dot, Szerbiát, Macedóniát, Bosznia-Hercegovinát, Horvát­országot, Szlovéniát és Crna­­gorát. Külön részben — közel kétszáz oldalon — tárgyalja a jugoszláv tengerpartot és szige­teit. A könyvet az utazással, az idegenforgalmi szolgálattal, az elszállásolással, és egyéb gyakorlati tudnivalókkal kap­csolatos fejezet zárja. Vas-Zoltán Péter: A brain drain — Az agyak elrablása. (Akadémiai Kiadó, 1973., 159 ol­dal, 20.— Ft.) A Tudományszer­vezési füzetek 7. köteteként megjelent könyv a műszaki-tu­­dományos értelmiség fej­lettebb tőkés országokba, első­sorban az Egyesült Államokba való vándorlásának problémá­ját tárgyalja. A szerző a ,,Brain drain”-nak nevezett jelenség politikai, gazdasági és egyéni okait vizsgálja, foglalkozik az elvándorlással járó veszteség nagyságával, illetve ennek szá­mítási módjával. A könyvet el­sősorban a tudományos és a politikai élet területén dolgo­zók forgathatják haszonnal, de a téma iránt érdeklődő minden olvasónak ajánljuk. (O. T.) Gyárfás Endre: Spanyolföl­dön — húsvétkor. (Táncsics, 1974., 223 Oldal, 24.— Ft.) A népszerű Útikalandok című so­rozatból — és lapunk hasábjai­ról is — megismerhette már az olvasó a szerzőt, aki ezúttal az Ibériai-félsziget legszebb vidé­keit, történelmi múltú helyeit, érdekes népszokásait mutatja be. Olvasmányos, a jelenlét szí­neivel ható útleíró munkája sok művelődéstörténeti, néprajzi és földrajzi ismerettel gazdagítja a spanyol föld, népe és múltja iránt érdeklődőket. 1487

Next