Élet és Tudomány, 1974. július-december (29. évfolyam, 27-52. szám)
1974-07-05 / 27. szám
kérdezz 111 • ! felelek !; * Egy kalandregényben olvastam, hogy az utazókat egy prérikutya-falka támadta meg. Milyen állatok ezek, és hogyan ejtik zsákmányukat? — kérdezi Réti Péter budapesti tanuló Kérdezz — felelek rovatunk válaszol: A regényíró ezúttal nagyot tévedett, mert ezek az állatok nem támadják meg az embert. Nem is kutyák, bár ugatásszerű hangjuk csakugyan a kutyáéra emlékeztet, de több hasonlóság nincs is köztük. A prérikutyák ürgényi állatok, a monmotával rokon rágcsálók. Fegyverük éles szemük, amellyel a közelgő ellenséget észreveszik, és gyors lábuk, amellyel veszély esetén üregeikbe menekülnek. Számtalan ellenség — köztük az ember is — kegyetlenül pusztította e szelíd növényevőket, amelyek nem is olyan régen még óriási csapatokban népesítették be Észak-Amerika pusztaságait. Számuk ezért napjainkra jelentősen megcsappant. * Igaz-e, hogy a kéményfüst szétterülése az esős időnek az előjele, és mi ennek a tudományos magyarázata? — kérdezi Barát Tivadar szegedi olvasónk. Dr. Aujeszky László, a földtudományok doktora válaszol: Általában igaz. Eső előtt legtöbbször déli, olykor délkeleti vagy délnyugati szél szokott fújni. Ezek gyakran szubtrópusi eredetű levegőt szállítanak hozzánk, amelyeknek az a különleges tulajdonságuk, hogy felső rétegeik melegebbek, mint az alsók. A füst azért emelkedik a magasba, mert a kéményből kilépve magasabb hőmérsékletű, ezért kisebb fajsúlyú, mint a környező levegő. Ha a felsőbb légrétegek melegebbek, mint az alsók (úgynevezett „hőmérsékleti inverzió” áll fenn), akkor a füst és a meleg levegőréteg között nincs fajsúlykülönbség, a füst nem száll föl, hanem fokozatosan szétterül. A füst szétterülésében valószínűleg villamos jelenségeknek is részük van: hatásukra a füstrészecskék egymáshoz tapadnak, ezáltal nehezebbé válnak, már nem képesek nagy magasságba felszállni. A füst azonban szélvihar idején is leverődhet, éppen a szél örvénylő mozgása következtében. Ilit is tudomány a tudományos ismeretterjesztő társulat hetilapja Főszerkesztő: Fanyó Béla Főszerkesztő-helyettes: Csató István A szerkesztő bizottság elnöke: Csűrös Zoltán Szerkesztőség: Budzptic VII., Linnh körút S. Poittolit: Iiit ál Tudomány, 1428 Budiput. Postafiúk 47 Tilifon: 223-899 Kiadja: A Hírlapkiadó Vállalat Filelói kiadó: Csollány Poronc Budapete Vill., Blaha Lujza tár 3. Psitadm: 1959 Budapast Tilafon: 343-100. 142-220 Tirlaszti a Magyar Posta 74.1728 Falalói vazató: Soproni Bála vazárigazgató Index: 25245 A szarkasztó bizottság tagjai: Ács Tamás, Ákos Károly, Blahó István, Bontó László, Bruznn László, Castigliona László, Farkas Henrik, Fányas Imre, Futó József, Ifj. Graguss Pál, Haraszty Árpád, Haraszti István, Harsányi István, Hivatná Bada Piroska, Horváth Sándor, Jantsky Bála, Jánossy Andor, Kulin György, Langyal István, Makkai László, Matolcsi János, Nagy László, Námeth Lajos, Ovagai József, Simai Mihály, Száva Páter, Szakaly Sándor, Szlamaniczky István, Tarján Rezső, Tasnádi Kubacski András, Varjú Gyula, Váczsy Zoltán, Zách Alfréd Rovatszarkasztók: Akáca László, Kamnar István, Ludas M. László, Námath Ferenc, Pécsi Tibor Képszerkasztó: Újvári Imréné Fotó: Bojtár Ottó Kéziratokat és képekat nem érzünk meg Az Élet és Tudomány aláfiratható bármily postahivatalban, a kézbesítőknél, a Posta hírlapüzleteiben és a Posta Központi Hírlap Irodában (Budapest V., József nádor tér 1. Postacím: 1900 Budapest) Előfizetési díj negyedévre 24,— Ft. Külföldön terjeszti a „Kultúra" Könyv- és Hírlap Külkereskedelmi Vállalat (1389 Budapest, Postafiók 149) , Athananum Nyomda, Budapest Rotációs málynyomai 1203