Élet és Tudomány, 1974. július-december (29. évfolyam, 27-52. szám)

1974-09-20 / 38. szám

dás-járvány (több mint 2500, illetőleg 1100 megbetegedés történt). Azóta csak egyedi megbetegedés fordult elő. A leg­utóbbi öt évben mindig száznál kevesebb eset volt, és a halálos végű fertőzések száma sem haladta meg a 10 százalékot. Nagyon kedvező, hogy a megbetegedések száma csökkenő irányzatú: az említett öt év elején 95 volt, a legutóbbi évben 62. Ez azért megnyugtató, mert az agy­hártyagyulladás-járványok rendszerint nem hirtelen, egyetlen naptári évben alakulnak ki, hanem e betegség néhány év alatt, fokozatosan ölti a járványosnak számító méretet. Például Brazíliában 1971 júliusa óta nőtt a megbetegedések száma, s hasonló a helyzet Belgiumban, Skóciában, Angliában és Finnországban is. A meningokokkusz okozta gennyes agyhártyagyulladásos megbetegedések számának csökkenése valószínűtlenné teszi, hogy nálunk ebben az évben agy­hártyagyulladás-járvány tör ki. Magyarország nem készít járványos agyhártyagyulladás elleni vakcinát, és ilyennel jelenleg nem is rendelkezünk. Ha azonban a járványügyi helyzet meg­kívánná, lehetőségünk lenne rá, hogy az Egészségügyi Világszervezet oltóanyag­készletéből a szükséges mennyiséget megkapjuk. Ami pedig a külföldre készülőket ille­ti: aki mostanra tervezte, hogy Brazíliá­nak a járvány sújtotta vidékeire utazik, ha módja van rá, halassza el az útját. Amennyiben ezt nem teheti meg, ne vi­gyen magával kiskorú gyermeket, mert ők a legveszélyeztetettebbek. A felnőtt ember egészsége ugyanis — korlátozott ideig — gyógyszerekkel megvédhető. Amíg valaki az orvos rendelte gyógyszert a megállapított adagban szedi, addig járványos agyhártyagyulladásban nem betegszik meg. De mihelyt a gyógyszer szedését abbahagyja, vagyis megszűnik a gyógyszer adta védettsége, néhány nap múlva már megfertőződhet meningokok­­kusszal. E gyógyszerek védőhatása te­hát nem olyan, mint egy immunizálásé. Az érdekeltek a megfelelő gyógyszerek receptjét és a szedésükkel kapcsolatos útmutatást a kezelőorvosuktól kapják meg, s ugyancsak tanácsot kérhetnek a közegészségügyi-járványügyi (Köjál) szakorvosoktól. Dr. Pécsi Tibor 0*^1 kérdezz 111 ! ! felelek !! Mekkora a grönlandi jégtakaró leg­nagyobb vastagsága? — kérdezi László Tamás komáromi olvasónk. Kérdezz—Felelek rovatunk válaszol: A legnagyobb jégvastagság, amelyet Grönlandon eddig meghatároztak, 3360 méter. Ez a sziget belső, teljesen lakatlan területén van, a 40 fokos nyugati hosz­­szúsági kör és a 73 fokos északi széles­ségi kör találkozásánál. Ezzel kapcsolat­ban érdemes megemlíteni, hogy a jég súlya alatt a sziget középső része erősen megsüllyedt, és a sziklás felszín ott 360 méterrel van a tengerszint alatt. A jég vastagsága dél felé erősen csökken, a 70 fokos északi szélesség mentén már „csu­pán” 2750 méteres, a 66,6 fokos északi szélességen pedig 2100 méteres vastagsá­got mértek. * Látható-e még a Skylab űrállomás az égbolton szabad szemmel? — kérdezi Se­bestyén A. Sándor jászladányi olvasónk. Kérdésére dr. Horváth András csilla­gász válaszol: Igen. Az 1973. május 14-én indított Skylab űrállomás pályára állás közben megsérült, hővédő burkolatának egy 10 m-es darabja, valamint az egyik, szin­tén 10 m hosszú napelemtábla leszakadt, így az űrállomás, a hordozórakéta má­sodik fokozata és a levált darabok na­gyon hasonló pályára jutottak. Jelenleg is a földfelszíntől 400—450 km távolság­ban, egymáshoz viszonylag közel kerin­genek. Az űrállomás (hossza 26 m, át­mérője 6,5 m), a hordozórakéta második fokozata (hossza 25 m, átmérője 10 m) és a leszakadt darabok nagy méreteiből kö­vetkezik, hogy a sötét égbolton — a Nap által megvilágítva — igen fényes objek­tumoknak látszanak (fényességük a —1 és +2 fény­rend közé esik). A Skylab és részei még néhány évig keringenek Föl­dünk körül, tehát még sokszor láthatók lesznek hazánk területéről is.

Next