Élet és Tudomány, 1975. január-június (30. évfolyam, 1-26. szám)
1975-04-25 / 17. szám
Első helyen ezúttal is egy ismeretterjesztő könyvsorozatra hívjuk fel olvasóink figyelmét. Az Akadémiai Kiadó jelentette meg 1974 végén, együttműködve a Magyar Történelmi Társulattal az ÉLETEK ÉS KOROK hét kicsiny méretű, ízléses kötetét egy dobozba foglalva. (Aruk együtt 62,— Ft.) E sorozatnak — amelyet H. Balázs Éva történész szerkesztett — a kötetei a magyar munkásmozgalom múltjának egy-egy nagy személyiségét mutatják be. Aranyosi Magda írta azt a kötetet, amely Frankel Leónak, a múlt századi magyar és nemzetközi munkásmozgalom kiemelkedő harcosának pályájáról szól. A kötet — s a többi kötet — végén irodalomjegyzék is található. Szabó Ervinről, a hazai társadalomtudomány nagy úttörőjéről, a marxizmus eszméinek hazai terjesztőjéről és első tudományos művelőjéről Litván György rajzolt pályaképet. Erényi Tibor könyve Kunfi Zsigmondot mutatja be. A szociáldemokrata politikus pályája — amely a század első éveitől ível a Tanácsköztársaság napjain át a bécsi emigrációig, ahol 1929 végén hunyt el — nem volt egyértelmű. Erényi a kis terjedelem adottságai között is árnyaltan, vitágosan elemezve rajzolja meg emberi-politikusi mivoltában Kunfi portréját. A vasutasmozgalomban edződött Landler Jenőről, a Tanácsköztársaság népbiztosáról és a magyar Vörös Hadsereg főparancsnokáról, majd ez emigrációban a KMP egyik nagy vezetőjéről Szabó Ágnes könyvét olvashatjuk. Szamuely Tibort, Kun Béla munkatársát, a Tanácsköztársaság egyik vezetőjét Gábor Sándorné mutatja be. Magáról, Kun Béláról pedig Borsányi György kötete nyújt adatokban gazdag, logikusan elemző, egyszersmind lendületesen, lebilincselően megírt pályaképet. A sorozatnak Jelenünkhöz legközelebb álló kötetében Strassenreiter Erzsébet és Sípos Péter írja meg Rajk László életének, mozgalmi útjának tömör, tárgyilagos és világos történetét. A fontos, tanulságos és érdekes kötetek együttesét szívesen ajánljuk minden érdeklődő olvasónknak. Magyarországi kutatóhelyek jegyzéke. (Országos Műszaki Könyvtár és Dokumentációs Központ — Kulturális Kapcsolatok Intézete, 1974., 114 oldal, 144.— Ft; csak az Országos Műszaki Könyvtár és Dokumentációs Központnál kapható vagy rendelhető meg. Címe: 1428 Budapest, vm. Reviczky u. 6.) A Homródiné Botond Éva szerkesztésében megjelent közhasznú kiadvány főhatósá- ÚJ KÖNYVEK onként — ezek ábécérendjében —sorra véve közli az összes hazai kutatóintézet, illetőleg kutatással foglalkozó más hely nevét, pontos címét, telefon- és — ha van — telexszámát, igazgatója nevét és tudományos fokozatát, valamint az általa vezetett kutatóhely meghatározott kutatási területét. A jegyzék a 24 főhatóság alá tartozó intézmények 1198 adatát tartalmazza. Szántó Miklós: Munkaidőcsökkenés és életmód. (Akadémiai Kiadó, 1974., 210 oldal, 11.— Ft.) A szociológiai tanulmányok újabb kötete egy 1970- ben az Országos Tervhivatal, valamint a Belkereskedelmi és a Munkaügyi Minisztérium megbízása alapján folytatott szociológiai vizsgálat, továbbá történelmi tények és külföldi adatok alapján arról ad képet, hogy milyen hazai előzmények után és külföldi törekvések mellett miként alakult nálunk a munkaidő, melyek a csökkentés módjai, s ezek milyen hatással vannak a személyek és a csoportok életére, művelődésére, pihenésére. Sok-e vagy kevés a szabad idő? Ki hogyan tud vagy nem tud élni vele? Ilyen kérdésekre ad a vizsgálat alapján választ e könyv, amely elgondolkodtató elméleti következtetésekkel zárul az életmóddal, annak változásával, típusaival, benne a szabad idő szerepével és az emberek értékrendszerével kapcsolatban. Szovjetunió. (Panoráma, 1974., 812 oldal + 52 térképoldal, 120,— Ft.) Harmadik, átdolgozott kiadásban jelent meg a népszerű Útikönyvek sorozatnak a Szovjetuniót ismertető kötete. Az átdolgozás jelentős mérvű gyarapodással járt: az új kiadás 148 lappal testesebb az előzőnél. Új a könyvnek Moszkváról és környékéről szóló része, amelyet e kiadás számára Szathmári Gábor írt, akinek a szovjet fővárosról nagy sikerű útikönyvét olvashattuk már. Csák Elemér az Alma-Atáról és Taskentről szóló fejezetekkel lépett a szerzői munkaközösségbe, amelynek vezetője, Bakosi György, a törzi és gazdasági részt írta, Költénelmi, az Irodalmi és a művészeti, Gönyei Antal a földrajcsár István a gyakorlati tudnivalókon kívül Leningrádot, környékét és a közép-ázsiai köztársaságokat, Serény Péter az orosz köztársaság európai részét, a Fekete-tenger partvidékét és a balti szovjet köztársaságokat ismertette. Szinte valamennyi fejezet bővült. Bánkúti Gábor a Kaukázusnak és Szibériának ezúttal ugyancsak bővebb bemutatásán kívül a szovjet Távol-Keletről is képet ad az új kiadásban. Niederhauser Emil: Így élt Nagy Péter. (Móra Könyvkiadó, 1974, 175 oldal, 14.— Ft.) Az F. Kemény Márta szerkesztette Így élt.. . sorozat e kötetében a kelet-európai történet kiváló szakértője, Niederhauser Emil rajzolja meg I. vagy Nagy Péter orosz cárnak a pályáját és korát a tizenkét éven felüli fiataloknak. Izgalmasan, szinte regényszerűen mutatja be a történelmet, s így az adatok, a dátumok a történés természetességével érik, nem terhelik az olvasót. A kitűnő ismeretterjesztő munkát számos kép — szobor, festmény, stb. — színezi. Thor Heyerdahl: A Kon-Tikitól a Ralg. (Gondolat, 1974.. 265 oldal, 38.— Ft.) Heyerdahl neve és munkássága ismert a magyar olvasók előtt — három izgalmas expedíciójáról beszámoló könyve is megjelent nálunk. Ezúttal tanulmányaiból közöl válogatást a Gondolat, ugyanarról a témakörről — Európa, Amerika, Polinézia régi kapcsolatairól, műveltségi összefüggéseiről —, amelyről útleírásai is szóltak. A kötethez dr. Bodrogi Tibor néprajztudós írt kiegészítő életrajzi ismertetést és értékelést. Murányi Mihály: Vallás és illúziók. (Kossuth, 1974., 331 oldal, 28.— Ft.) A könyv népszerű formában tárgyalja a marxista valláspszichológia lényeges problémáit. A szerző a pszichológia nézőpontjából közelít a vallás keletkezésének és fejlődésének kérdéseihez, a keresztény vallás eszmei tartalmainak a személyiségfejlődésre gyakorolt hatásához, a bűn és az erény keresztény és marxista értelmezése közötti különbség tisztázásához. Elemzi azokat a pszichikus tényezőket, amelyek társadalmunkban a vallásos hit fennmaradásában közrehatnak. Külön fejezet szól a halálfélelem vallási és nem vallási eszközökkel való csökkentésének a lehetőségeiről. (O. T.)