Élet és Tudomány, 1976. január-június (31. évfolyam, 1-26. szám)
1976-01-02 / 1. szám
távcső 5 m átmérőjű épülete, s a mellette levő házikó a Geofizikai Intézet földrengésmérő műszereit rejti magában. A gerinc túlsó oldalán, Mátraszentimre irányában van az intézet főépülete, a most 15 éves Piszkéstetői Csillagvizsgáló. Intézetalapítás A piszkéstetői intézet a Szabadsághegyi Csillagvizsgálóhoz tartozik. A főváros nagyarányú terjeszkedése, elsősorban a közvilágítás, valamint a légszenynyezés rohamos növekedése azonban már az ötvenes évek elején nyilvánvalóvá tette, hogy a nagy múltú Szabadsághegyi Csillagvizsgáló napjai meg vannak számlálva. Új helyet kellett keresni. Dr. Detre László akadémikusnak, az intézet múlt évben elhunyt akkori igazgatójának és munkatársainak szerencsés választása volt Piszkéstető. 1962-re készült el a főépület a kutatóhelyiségekkel, a szolgáltató helyiségek, s a 90 cm-es Zeiss-gyártmányú Schmidt-teleszkópot magában foglaló kupola. Ez a fotografikus vizsgálatokra alkalmas, nagy (5°X5°) látómezejű, igen jó minőségű képet szolgáltató távcső — bátran mondhatjuk — megújította a magyar csillagászatot. Sok olyan újfajta kutatás vált lehetővé, amelyre korábban gondolni sem lehetett. A Schmidt-teleszkóp fő munkaterülete a különféle csillag statisztikai vizsgálatok, vagyis nagyszámú csillagnak az átvizsgálása és tulajdonságaiknak az értékelése. Egy-egy Schmidt-felvételen ugyanis, ha a műszer érzékenységét teljesen kihasználjuk, több tízezer objektum látható. Ezért kiválóan alkalmas pl. a sokat emlegetett szupernóva-kutatásra. S nemcsak a csillagok összfényességét lehet vele vizsgálni, hanem a különböző — megfelelő színszűrőkkel kiválasztott — színképtartományok részfényességét is. Sőt, a távcső elé szerelt speciális prizma segítségével a Schmidtkamera fotólemezén elő lehet állítani az egyes csillagok parányi színképeit is. Időközben azonban az intézet hagyományos kutatási irányának, a változó csillagok kutatásának is új eszközökre volt szüksége. Ennek érdekében állítottak fel először 1965-ben egy két és fél millió forint értékű „kisebb” műszert, az 50 cm-es tükörátmérőjű Cassegrain (ejtsd: kásszgren) típusú teleszkópot, majd a múlt évben átadták a legújabb, az említett 50 milliós értékű beruházást is. A piszkéstetői intézmény húsz szakcsillagásza közül 12—14 dolgozik majd az új műszeren úgy, hogy egy-egy héten át a Mátrában „észlelnek”, s azután az összegyűjtött anyagot folyamatosan a szabadság-hegyi anyaintézetben dolgozzák fel. Most „kóstolgatják” az új műszer lehetőségeit, s minden valószínűség szerint a nem túl távoli jövőben már az első eredményekről is beszámolhatunk. Ismerkedjünk meg kissé közelebbről az értékes új műszerrel! Mit tud az új teleszkóp? Vegyük először kívülről szemügyre az épületet. A kupola feltűnő magassága, az ezüst színű borítás, valamint a melléképület tetejét borító gyepszőnyeg egyetlen — közös — célt szolgál: a lehető legnagyobb mérési érzékenység és mérési pontosság elérését. A kellő pontosság biztosításához ugyanis a távcső környezetéből ki kell küszöbölni a legkisebb rendkívüli légáramlásokat, a csillag leképezését rontó legparányibb légmozgásokat is. A légáramlások ugyanis megváltoztatják a levegő törésmutatóját, így a csillagból a műszerbe érkező fény útja parányi méretekben módosul, s mivel ez a módosulás a változékony légáramlatok következtében egyre változik, a végkövetkezmény: az ellenőrizhetetlen kóbor légáramlatok a csillag fényében parányi vibrálásokat okoznak. A zavaró légáramlások elkerülésére szolgál a kupola viszonylag nagy magassága. A talaj egyenetlen felmelegedései és az egyenetlen éjszakai lehűlés következtében talajközelben mindig találkozunk kisebb-nagyobb légáramlásokkal. Ezért kellett a kupolát és benne a műszert a lehető legnagyobb talajszint feletti magasságba telepíteni. S ez magyarázza a szomszédos épületet borító gyepszőnyegtakarót is. Ez a borítás simul a legjobban a kupola környezetébe, így lehetett a legjobban megakadályozni az egyenlőtlen felmelegedést, vagy az éjszakai egyenlőtlen hőkisugárzást. A természetes növénytakaró-borításhoz persze az épület födémének különleges megtervezésére és külön szigetelésére volt szükség. Nemcsak a külső légáramlásoktól kell azonban védeni a műszert: a kupolanyílás környéki légáramlások elkerülésé ve-