Élet és Tudomány, 1977. július-december (32. évfolyam, 26-52. szám)
1977-07-01 / 26. szám
XXXII. évf. 26. szám 1977. VII. 1. SZÁMUNK TARTALMA: 803 ORTUTAY GYULA NYILATKOZATA A TIT KÜLDÖTTGYŰLÉSE ALKALMÁBÓL 801 KI MIÉRT MŰVELŐDIK? Sági Mária 806 AZ URÁNUSZ GYŰRŰI Fodor L. István 808 TUDÁSPRÓBA 810 RÁDAY PÁL L. Kozma Borbála 813 AZ INDIÁN TOLLAS FEJDÍSZ Borsányi László 818 SZÉP HAZÁNKAT JÁRVA: ERDŐSÍTÉS A DOLOMITON Németh Ferenc 821 NYELV ÉS ÉLET: A SIKER — TAPSBAN KIFEJEZVE Dr. Ruzsiczky Éva 822 A HALMAZELMÉLETRŐL Dr. Fenyő István 824 ÉLŐSAROK: SOK NAPFÉNY — ALGÁS AKVÁRIUM! Dr. Pénzes Bethen 824 LAPUNK 1977. ÉVI 1—26. SZÁMAINAK TARTALOMJEGYZÉKE 827 A TUDOMÁNY VILÁGA 830 MÚZEUM, TIT ÉLET 831 A HÁTLAPON: A DARÁZSPÓK Bojtár Ottó Címképünk: Otthoni Puska, a ,,feketeláb’" indiánok orvosságos embere — W. Heiss néprajzi tekintetben is hiteles festménye (Az indián tollas fejdísz című cikkünkhöz). A KÖVETKEZŐ SZÁMUNK TARTALMÁBÓL: A Földközi-tenger tisztaságáért! • Uruk és fogyasztók • Szexualitás és párkapcsolat a felnőttkorban 14. • A löszfalak lakója, a gyurgyalag # Szécsény # Mit tudhatunk meg az elektronok spektrumából*. • Új típusú víztárolók a Gellérthegyen # Mondhatta volna szebben? # A tudomány világa. »02 KEDVES ÉLET ÉS TUDOMÁNY! Lapjuk ez évi 17. számában a Fertő-tóról közöltek cikket, amelyben — egyebek között — a tó HALÁLLOMÁNYÁRÓL is szó esett Mivel az írásnak ezzel a részével nem mindenben értek egyet, néhány megjegyzést fűzök hozzá. Cikkük szerint az utóbbi években a tóba telepített angolnák és növényevő halak jelenléte a biológiai egyensúly felbomlásához vezethet, s ennek máris észlelhető az első jele: az oxigénhiány miatt fellépő halpusztulás. A halpusztulás ténye igaz, ám az azt előidéző oxigénhiány és a kén-hidrogén feldúsulása nem az utóbbi évek telepítésével hozható kapcsolatba, hanem magának a tónak immár évtizedek óta tartó elöregedésével. A szerző azt is panaszolja, hogy csökkenőben van mind a csuka-, mind pedig a süllőállomány. Ami a csukák számának megcsappanását illeti, ez nemcsak a Fertőre érvényes: hazánk más vizeiben is megfigyelhető ez a jelenség. Süllő viszont korábban nem is élt e tóban: csupán 1960-tól fogják rendszeresen, és a zsákmány évente 20—70 mázsa között ingadozik. Az adat természetesen csak a tó magyarországi részére vonatkozik. Az osztrák oldalon egyébként nem is összesítik a kifogott halmennyiséget, hiszen a Burgenlandi Halászati Szövetség — amelynek magam is a vendége voltam — csupán az általa átvett és értékesített haltömegről tud számot adni. Ilyenformán sem a halászok egyéni értékesítéseiről, sem a horgászok fogásairól nincs kimutatás. Ami az említett Burgenlandi Halászati Szövetséget illeti, ezzel a szervvel igen ésszerű szerződést kötött a Fertő magyarországi részén gazdálkodó győri Előre Halászati Termelő Szövetkezet. Az évenként esedékes népesítés költségeit arányosan elosztva úgy állapították meg, hogy ki-ki a számára kedvezőbben beszerezhető halfajokat telepíti. Érnnek megfelelően az osztrákok évente tizenkét mázsa — azaz csaknem 4 millió — angolnaivadékot tesznek a tóba, míg a magyar halászok 60 mázsa ún. kétnyaras tenyészponttyal, illetve 35 000 db előnevelt süllőivadékkal szaporítják a halállományt. Sőt ezen a mennyiségen túl is rendszeresen telepíthetnek, így kerültek a tóba azok a növényevő halak is, amelyekről a cikk kedvezőtlen véleménnyel van, s amelyeknek mennyisége egyébként nem számottevő. Különösen fontosnak tartom megjegyezni, hogy a tóban jelenleg évente keletkező mintegy 20 000 tonna friss algatömegnek a szaporodását — ennek nyomán az amúgy is káros iszap tömegének a növekedését — ha nem is tudják megakadályozni ezek a növényevő halak, de arra igenis alkalmasak, hogy az algatömeget csökkentsék, értékes fehérjévé alakítva hasznosítsák. Ami az angolnák betelepítését illeti, ennek következményeit sem látom olyan "borúlátóan, mint a cikk szerzője. Az igaz ugyan, hogy e halfaj elszaporodása néhány, a Fertőben honos más, kis egyedszámú halfaj — vágó durbincs, tarka géb stb. — kipusztulásához vezethet, ám az angolnák azokat a víziállatokat is eszik, amelyek a pontyok táplálékát fogyasztják, s így — közvetve — a pontyok szaporodását, növekedését is szolgálják. Ugyancsak az angolnák számának szaporítása mellett szól, hogy ezeket nem fenyegeti annyira a halpusztulás veszélye, mint például az elkorcsosult, kistestű keszegeket. Arról nem is szólva, hogy igen jól értékesíthetők: 1976-ban több mint hárommillió devizaforintot kaptunk a Fertőből kifogott angolnákért. Tahy Béla halászati szakmérnök (MÉM Vadászati és Halászati Főosztály) kislexikon Cikkeinkben csillag jelzi azokat a kifejezéseket és neveket, amelyek a kislexikonban szerepelnek. ÁRAPÁLYERŐK: azok az erőhatások, amelyek egymáshoz elég közeli égitestekben ébrednek a tömegvonzás következtében, s amelyek az égitestek alakjának kisebbnagyobb mértékű megváltoztatása irányában hatnak. A földi~et a Hold és kisebb mértékben a Nap hozza létre, ezek okozzák a nyílt tengerek és óceánok apály-dagály mozgását. (Az Uránusz gyűrűi) DEVIÁNS: a társadalmi normáktól eltérő (pl. bűnöző, züllött) életmódot folytató (személy). (Ki miért művelődik?) FÉNYÁRAM: egy pontszerű fényforrás által valamely hullámhosszon, egy adott irányban levő térszögbe kisugárzott energiaáramlás erőssége. Az adott térrészben létrejött ~-ot olyan mennyiséggel jellemzik, amely figyelembe veszi a szem érzékenységét az illető hullámhosszra. Ha a fényforrás több különböző hullámhosszúságú fényt sugároz, akkor a teljes fényáramot úgy kapjuk, hogy minden hullámhosszra vonatkozóan kiszámítjuk az érzékenység és a kisugárzott teljesítmény szorzatát és ezeket összegezzük. (A tudomány világa) MAGNITÚDÓ vagy FÉNYREND: a csillagok látszó fényességének mértéke. A ~ a fényintenzitás negatív logaritmusával arányos. Például százszoros intenzitásaránynak 5 ~ különbség felel meg. A szabad szemmel való láthatóság határa kb. +6, a csillagászati műszerek teljesítőképessége -1-22 (Az Uránusz gyűrűi) REZERVÁTUM: hátrányosan megkülönböztetett helyzetű őslakosok kényszerlakóhelye, cikkünkben az indiánoké a múlt század második felétől. (Az indián tollas fejdísz) SUMMÁS: a magyar tőkés mezőgazdaságban megszabott járandóságért (summáért) idénymunkára szegődött munkás elnevezése. (Kis Jankó Bori háza) VÁLTÓVAD: egy adott terület szemszögéből az a vad, amelyik nem huzamosan tartózkodik ott, csak területei váltása i közben halad át rendszeresen, tehát kitaposott csapása, szokott járása, „vadváltója” van. (Erdősítés a dolomiton)