Élet és Tudomány, 1977. július-december (32. évfolyam, 26-52. szám)
1977-10-21 / 42. szám
„Percmutató" a telefonkészüléken Telefonálás közben könnyen megfeledkezik az ember az időről, s ez olykor sok pénzbe kerül. Ennek megelőzésére olyan időmérőt készítettek amerikai szakemberek, amelyet a telefonkészülékre lehet szerelni. A készülék háromszámjegyes világító kiírószerkezete tizedpercenként mutatja a beszélgetés megkezdésétől eltelt időt. Üzemanyaga mindössze négy mini elem, s ezzel 99 percig működik. Jól használható időmérésre a konyhában is sütéskor, főzéskor, s a fényképészek is hasznát vehetik a sötétkamrában előhíváskor és nagyításkor. (IPS) Csontbetegséget okozó növényvédő szer India déli részén néhány kis faluban az elmúlt években megnövekedett a veleszületett csontelváltozásos betegségek gyakorisága. A térd- és csípőízület elváltozásai a legtöbb esetben bénaságot okoztak. Mivel a megbetegedések csak igen kis területet érintettek — az esetek 85 százaléka egyetlen tartományból került ki —, azt feltételezték, hogy a rendellenességet valamilyen genetikai ártalom okozza. Az Indiai Táplálkozástudományi Intézet vizsgálatai azonban kiderítették, hogy a betegséget mérgező hatású anyagok okozták. Ezen a területen is az emberek legfontosabb tápláléka a rizs. Az elmúlt hét évben a kérdéses területeken szokatlanul nagy mennyiségben alkalmaztak erősen mérgező növényvédő szereket. Ezek a vegyszerek egyrészt közvetlenül a rizs fogyasztásával jutottak be az emberek szervezetébe. De bekerültek a falvak víztárolóiba, a folyóvizekbe és a tavakba is. Gyakran okoztak halpusztulást, elhullottak az apró rákok és a békák. Amikor az egészségügyi hatóságok betiltották ezeket a vegyszereket, a csontrendellenességek száma ugrásszerűen csökkent. Ez az eset is felhívja a figyelmet arra, hogy a növényvédő szerek használata igen nagy körültekintést igényel. (New Scientist) Hőtárolós télire Az energiatakarékosság szempontjából érdekes kísérletet kezdtek Svédországban. A nyáron felmelegített vizet jól szigetelt tartályokban tárolják, és a téli hónapokban távfűtésre használják fel. Az első kísérleti berendezést, egy 15 m mély, 120 m átmérőjű víztároló medencét 1978 nyarán helyezik üzembe. A tároló egy kilométerre helyezkedik el a felhasználás helyétől. A vizet felmelegíthetik tisztított, forró ipari szennyvízzel, elektromos energiával vagy napenergiával. Először valószínűleg e legutóbbival próbálkoznak. (Sweden Now) Megelőzhető-e az ajak- és szájpadhasadék ? A nyúlajak és a farkastorok — ahogyan a köznyelv az ajak, illetve a szájpad hasadékát nevezi — az ember viszonylag gyakori fejlődési rendellenessége. Olyan családokban, amelyekben a látható ajak- és szájpadhasadékok gyakrabban fordulnak elő, számos további családtagon rejtett, nem felismerhető hasadékok morfológiai jelei mutathatók ki. A hamburgi Szájsebészeti Klinika kutatói állatkísérletekben megállapították, hogy a hidroxamsavak, amelyek hibás enzimműködés következtében jönnek létre, fejlődési rendellenességek kialakulásához vezetnek. A kutatók azt is megfigyelték, hogy patkányok és egerek esetében a hidroxamsavval előidézett hasadékképződés számaránya B,-vitamin adásával csökkenthető. Ezért a klinikán a veszélyeztetett nőknek a terhesség második és harmadik hónapjától nagy adagban Br vitamint adtak. Eddig 21 terhességben alkalmazták ezt a kezelést a szülésig. Bár ezekben az esetekban elég nagy volt a szóban forgó fejlődési rendellenességeknek vagy a vetéléseknek (koraszülésnek) a várható valószínűsége, mégsem jött egyetlenegy újszülött sem nyulajakkal vagy farkastorokkal a világra. (Dienst aus Deutschland) Újabb expedieió egy óriás meteorit felkutatására Egy évvel ezelőtt óriási meteorit hullott a Japán-tengerbe. Néhány sikertelen kísérlet után most egy újabb expedíciót indítanak a keresésére. Egy erre a célra hajóra szerelt készülékkel átkutatják a tenger alját. A kutatásban búvárok is közreműködnek majd. A meteorit tömegét — a légkörben való felizzása és a becsapódása keltette vízmozgás nagysága alapján — 100 tonnára becsülik. Az eddig megfigyelt legnagyobb meteorit Délnyugat-Afrikában hullott a Földre, s a tömege 69 tonna volt. (Technikus) Núbia új megvilágításban A hatvanas években 24 ország 30 expedíciója működött közre a világ eleddig legnagyobb régészeti leletmentő műveletében; az asszuáni gátépítést megelőzően a Nílus mentén mintegy 150 km hosszúságban és 3 km szélességben közel ezer lelőhelyet kutattak föl, így kiderült, hogy e területeken, az ókori Núbia földjén hat vagy hét különböző figyelemre méltó műveltség létezett, amelyek nem tekinthetők egyszerűen az egyiptomi kultúra mellékágainak. A kutatások egyik résztvevője, Rex Keating nemrég megjelent könyvében azt írja a Nílus mentén, különösen a második vízesés környékén talált őskőkori rajzokról, hogy azok ábrázolásai alapján Núbia egykori éghajlata és állatvilága a mai Közép-Afrikáéhoz hasonlított. Az újabb kőkori népesség sírjaiból gyönyörű ékszerek és cserépedények kerültek elő fejlett kézművességről tanúskodva. Őket i. e. 2000 körül marhatartó népesség, azokat pedig a negyedik vízesés környékéről származó herma nép követte az egyiptomi hódítások előtt. Később a meroita királyság különös afrikai—egyiptomi keverék-civilizációt képviselt, a nem kevésbé titokzatos ,,X-csoport” népe pedig a IV. század táján, mikor a kereszténység eljutott Núbiába, nem éppen keresztény szertartásoknak (uralkodóikkal asszonyaik és szolgáik, valamint háziállatok eleven eltemetésének stb.) hódolt. Keating szerint e kultúrák, jóllehet a „nagy északi szomszéd” számos hatását jelzik, lényegileg fekete-afrikai eredetűek voltak. A núbiai „folyosó” mint egy vasútvonal működött a Földközi-tenger és Belső- Afrika között. Keating könyvének végkövetkeztetése, ellentétben az eddigi felfogással, amely Egyiptom Afrikára tett hatásának kutatására összpontosított, a tudománynak nyitottnak kell lennie az ellenkező hatások felderítésére is. (Unesco Features) 1341