Élet és Tudomány, 1978. január-június (33. évfolyam, 1-26. szám)

1978-05-12 / 19. szám

XXXIII. évf. 19. szám 1978. V. 12. SZÁMUNK TARTALMA: 579 ACÉLGYÁRTÁS — OXIGÉNNEL Blahó István és dr. Szőnyi Zoltán 582 MI A VILÁGŰRJOG? 2. A MA ÉS A HOLNAP KÉRDÉSEI Dr. Herczeg István 584 A PARTIFECSKÉK GYŰRŰZÉSE Schmidt Egon 587 A KÉSZRUHA­­GYÁRTÁS ÚT.IA F. dr. Dózsa Katalin 591 KÖZÉP-ANATÓLIA SZIKLAVÁROSAI Nemerkényi Antal 595 „ALULJÁRÓK” vulkánok között Dr. Hédervári Péter 597 NYELV ÉS ÉLET, PALIMADÁR Dr. Barkos József 598 AZ SI MÉRTÉKEGYSÉG­RENDSZER ELTERJESZTÉSE Dr. Petik Ferenc 602 GONDOLKODÁS 1 64 MEZŐN Bakcsi György 603 MONDHATTA VOLNA SZEBBEN? Dr. Kemény Gábor 603 A GONDOLKODÁS ISKOLÁJA II. KATEGÓRIÁJÁNAK NYERTESEI 604 A TUDOMÁNY VILÁGA 607 A HÁTLAPON: A HAL HALÁLA B. Z. Címképünk: A pécsi Szerecsenhez címzett gyógyszertár a Zsolnay-féle díszkúttal (Lantos Miklós fel­vétele) A KÖVETKEZŐ SZÁMUNK TARTALMÁBÓL: Az alvás mint viselkedés 0 A felsőörsi könyvlelet 0 Miért a tej? 0 A rádióban hallottuk: „Én hadifogoly francia va­gyok” 0 Mikrotápelem-hiá­­nyos talajaink földerítése 0 Vácrátót 0 Káin és Abel 0 Hogyan „gondolkodik” a szá­mítógép — 64 mezőn? 0 Élő­sarok 0 Sakk 0 A tudomány világa, 1* 7« KEDVES ÉLET ÉS TUDOMÁNY! Nyolcvan éve múlt, hogy felújították az eddigi adatok szerint PÉCS ELSŐ NYILVÁNOS GYÓGYSZERTÁRÁT, amely akkor már 200 éves múltra tekintett vissza. A Szerecsenhez címzett gyógyszertár alapításának évfor­dulójára az akkori tulajdonos, Sipőcz István új „pati­kaházat” építtetett a réginek a helyére, s kicserélte az egykorú gyógyszertári berendezést is. A régi gyógy­szertár a jubileum évében, 1897. december 15-érn telje­sen megújulva nyílt meg. Az új berendezés újbarokk stílusban készült. A bú­torzatba hatvannyolc virágmintás pirogránit lapot épí­tettek be. Ezek külön megrendelésre kézi festéssel ké­szültek a Zsolnay-féle porcelángyárban. A helyiség kö­zepén állították fel a patika legszebb ékességét, a né­ger alakkal díszített, 190 cm magas, háromcsapos dísz­kutat (lásd a címképet). Ezt Zsolnay Ignác tervezte. A gyógyszerek tárolására szolgáló porcelán edényeket El­­bogenben (ma Löket, Csehszlovákia) készítették. A gyógyszertárnak a maga korában gazdag könyvtára is volt a XVII—XVIII. század gyógyszerészeti és orvosi irodalmából. Az 1950. évi államosítás után műemlékként védetté nyilvánított gyógyszertár ma is működik. Lorencz László gyógyszerész KITÜNTETÉSEK A TIT ÚJJÁALAKULÁSÁNAK 25. ÉVFORDULÓJÁN A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Országos Elnöksége a Társulat újjáalakulásának 25. évfordu­lója alkalmából rendezett ünnepségen az ismeret­­terjesztés érdekében kifejtett kiemelkedő és áldoza­tos munkájuk elismeréséül a BUGÁT PÁL EMLÉKÉREM kitüntetésben részesítette : dr. Batizi László ny. gimnáziumi igazgatót; dr. Deme Lászlót, a nyelvtudományok doktorát, a sze­gedi József Attila Tudományegyetem tanszékvezető egyetemi tanárát; Mód Aladárné dr-t, kandidátust, a Központi Statisztikai Hivatal tudományos tanács­adóját; Végh László ny. vezérigazgatót; H. Zádor Anna dr.-1, ny. egyetemi tanárt. A kulturális miniszter — a népművelés terén kifej­tett kiváló munkájukért — a SZOCIALISTA KULTÚRÁÉRT kitüntető jelvényt adományozta: dr. Bácskai Tamásnak, a Magyar Nemzeti Bank ügy­vezető igazgatójának; Czapári Endrének, a győri Ré­vai Gimnázium és Szakközépiskola tanárának; dr. Dombrády Lórándnak, a Hadtörténeti Intézet tud. mun­katársának; dr. Endrei Pálnak, a TIT orsz. központja főmunkatársának; dr. Fodor Györgynek, a Komárom megyei Bíróság elnökhelyettesének; Gyovai Gyulának, a Magyar Külügyi Intézet igazgatójának; dr. Lénárt (Folytatás a 602. oldalon) kislexikon Cikkeinkben csillag jelzi azokat a kifejezéseket és ne­veket, amelyek a kislexikon­ban szerepelnek. DEKOMPONÁLÓ SZERVE­ZETEK: az elhalt élőlények szerves anyagait lebontó és ezek kémiai energiáját fel­szabadító, illetőleg átalakító és részben újrahasznosító élő­lények. A gyors lebontást jó­részt baktériumok végzik. Az újrahasznosításban — a reku­­perálásban — sok élőlény részt vesz. (A hátlapon) FOLYPÁT (fluorit): kal­cium-fluorid (CaF2): szabá­lyos rendszerű, főként kocka alakú, jellegzetes rácsszer­kezetű kristály. Színesebb változatai gyakran fluoresz­kálnak. Kitűnően hasad. (A ~ban levő német eredetű pót szó — ez van a földpát, mészpát, vaspát stb. szóban is­­ jól hasadó ásványt je­lent.) (Acélgyártás - oxi­génnel) FUMAROLA: a működő vulkánok forró gőz- és gáz­forrása. Az úgynevezett szá­raz ~ magából a lávából ered, 500 Celsius-fok hőmér­sékletű, és főként nátrium- és hidrogén-kloridból áll. A savas­­ban sósav, vízgőz és kén-hidrogén van. Az ammo­nias ~ 100 fok hőmérsékle­tű. („Aluljárók” vulkánok kö­zött) NITRÁTOK: a salétrom­savnak (HNO­.) a sói és ész­terei. Vízben jól oldódó, erő­sen oxidáló vegyületek. He­vítve nitritekké alakulnak át. Némely alakjuk ásványként fordul elő (káli-, chilei salét­rom stb.). (A tudomány vilá­ga) NITRITEK: a salétromossav­­nak (HNO2) a sói és észte­rei. Vannak kálium-, nát­rium-, ammónium-, ezüst­­stb.­­. (A tudomány világa) PLAZMÓDIUM: az állat­tanban egyetlen egymagvú sejtből többszörös magosz­tódás révén keletkező két­vagy több magvú sejt (cö­­nocitának is hívják). Ilyen sejtek gyakoriak például a porcszövetben. A növénytan­ban a­­ nyálkalepedőt, azaz csupasz, sokmagvú, csúszó mozgásra és szilárd táp­anyag felvételére képes plaz­matömeget jelent. (A tudo­mány világa) STRABÓN vagy SZTRABÓN (i. e. 60—i. sz. 20.), többnyire Rómában élő görög földrajzi író. Fő műve a Geographika; ez töredékesen maradt fenn. Forrásait rendre kritikával használta, s mind a néprajzi, mind a történelmi vonatkozá­sokra nagy gondot fordított. (Közép-Anatólia sziklavárosai)

Next