Élet és Tudomány, 1978. január-június (33. évfolyam, 1-26. szám)
1978-03-31 / 13. szám
XXXIII. évf. 13 leszám 1978. III. 31. SZÁMUNK TARTALMA: 387 MI A SORSA A RADIOAKTÍV HULLADÉKNAK? Dr. Osztrovszki György 391 SÁGVÁRI UTOLSÓ Álneve — sÁrga doktor Kővágó Sarolta 393 A SÍ ALAPEGYSÉGEI — AZ AMPER Gállos Erzsébet 396 MONDHATTA VOLNA SZEBBEN? Dr. Kemény Gábor 396 ÁLLATKERTI ÉLET: SIVATAGI RÓKAKÖLYKÖK Latkóczi Gyula 399 GIPSZBARLANGOK ÚTVESZTŐIBEN Dr. Jakucs László 403 GAZDASÁGOS-E SZÓJÁT TERMESZTENÜNK? Kralováruszky U. Pál Mohácsi Károly 407 GONDOLKODÁS 364 MEZŐN Bajócsi György 407 NYELV ÉS ÉLET: MASZEK Gőz József 408 A TERHESSÉG ÉS A SZÍV Dr. Balogh Ádám és dr. Pécsi Tibor 411 A TUDOMÁNY VILÁGA 414 MÚZEUM, ÚJ KÖNYVEK 415 A HÁTLAPON: A FEKETE KÖKÖRCSIN Dr. Csapodi István Címképeink: Leánykökörcsin (Pulsatilla grandis) Veres Miklós felvétele A KÖVETKEZŐ SZÁMUNK TARTALMÁBÓL: látogatás a szovjet űrrepülések irányító központjában • Az űrhajósok orvosi megfigyelése • A háromszáz éves tancsi famennyezet 0 A hagyma tartósítása gamma-sugarakkal • Korallzátony a Duna-kanyarban 0 Nyári éghajlatkalauz 0 Beszélő képek: Csigabiga, gyere ki! 0 Az ikervári vízerőmű nyolcvan éve 0 Élősarok 0 Az alkohol és a magas vérnyomás 0 Sakk 0 A tudomány világa 38. KEDVES ÉLET ÉS TUDOMÁNY! Lapjuk ez évi 2. számában közölték dr. Pásztor Emil levelét, amely szerint az Ér a Berettyóba ömlik, s nem a Krasznába, ahogy Ady Az Értől az Óceánig című versében írta. Magam 1940-ben több hónapot töltöttem a bihari Érmelléken, s már akikor feltűnt ez a látszólagos ellentmondás. Feloldása meglepően egyszerű: NEM EGY ÉR VAN, hanem legalább kettő! Mindegyik a szilágysági dombvidéken ered: az egyik Ér forrása Tasnádtól délre mintegy 15 km-re, a másiké Érszakácsitól délre 10 km-re. A Tasnád felől érkező Ér az Alföldet Érhatvan közelében elérve délnyugatnak fordul, s Biharon át magyar területre lép, ahol a Berettyóba ömlik. Ellenben a másik Ér, amely Érkávás mellett északkeleti irányba fordul, mintegy 10 km után többször irányt változtatva Ady szülőfaluja, továbbá Érszentkirály és Krasznamihály falva mellett halad végig, végül Királydarócnál torkollik a Krasznába. Ady sokszor bejárta szülőfaluja környékét. Mint gyermekkori pajtása, Papp Aurél megírta: a kisdiák Adyval nemegyszer kóboroltak és horgásztak az Ér mentén, fürdőzni pedig Királydarócra jártak. A költő tehát nagyon jól tudhatta, hova jut a „nagy álmos, furcsa árok” vize. Nagy István György Nagy István György megküldött hozzászólása arra indított, hogy Adynak Az Értől az Óceánig című versével kapcsolatban több XIX. és XX. századi térképen utánakutassak, merre is folyt valójában az Érmindszent melletti Ér. Joannes Lipszky 1810-ben Pesten megjelent latin nyelvű térképén a nem folyó-, hanem állóvízként jelölt Ér Stagnum (stagnum , állóvíz, pocsolya) északkeleten a Krasznával, délnyugaton a Berettyóval függ össze. Egy ugyancsak Pesten 1848-ban kiadott magyar nyelvű atlasz szerint a Berettyóval kapcsolódó Ért északkeleten a Krasznával egy félkör alakban húzódó névtelen árok kötötte össze. Ez Mihályfalvánál indult ki a Krasznából, és Érkávás—Érhatvan között érte el a térképen Érnek nevezett vizet. Adynak Séta bölcsőhelyem körül című verse talán erre, a térképen névtelenül hagyott vízágra utal, amelyben már nem is igen volt víz. Dr. Pásztor Emil Dr Pásztor Emil rövid cikkére több hozzászólás is érkezett. Mivel helyünk kevés, Nagy István György hozzászólásából és dr. Pásztor Emil válaszából csak a fő észrevételeket közöltük, s megkértük Nagy Géza geológust, a Magyar Állami Földtani Intézet tudományos munkatársát a vitatott kérdés tisztázására. Véleményét alább közöljük. — A szerk. Az Érmellék mint földrajzi tájegységi fogalom, gyűjtőneve annak a hegységperemi süllyedéknek, amely az Erdélyi-szigethegység északnyugati oldalán, a Rézhegység és annak északi előhegyei lábánál, az Alföld peremén húzódik északkelet-délnyugati irányban. Ebben a nagyrészt rossz lefolyású, sőt sok helyütt lefolyástalan süllyedékbe a hegység felől igen sok kisebbnagyobb patak torkollik, amelyek közül több vízfolyás is viseli az Ér nevet. Az Érmellék tektonikus süllyedékével párhuzamosan, tőle délkeletre húzódik a Berettyó völgyének Szalárd és Margitta közti szakasza. Ebbe Margittánál torkollik bele az az ugyancsak Ér nevezetű patak, amely e völgy északkeleti folytatásában egy Úsztató nevű falu mellett ered. Az érmelléki Érdengeleg—Szalacs—Székelyhíd—Bihara—Diószeg térségéből a vizenyős rétek, mocsarak (Folytatás a 406. oldalon) kislexikon Cikkeinkben csillag jelzi azokat a kifejezéseket és neveket, amelyek a kislexikonban szerepelnek. ADAPTER: átalakító berendezés; cikkünkben a betakarító gépekre szerelve egyedi feladatnak — a szója betakarításának — az ellátására szolgáló készülék. (Gazdaságos-e szóját termesztenünk?) AKTIVITÁS (radio~): a radioaktív anyagok bomlásának sebességét jellemző mennyiség. Egységnyi, azaz 1 becquerel (Bq) annak a sugárforrásnak az ~a, amelyben egy másodperc alatt egy bomlás következik be. Az 1980-ig engedélyezett egysége a curie (Ci), 1 Ci = 3,7.10'' Bq. A radioaktív anyagok tömegegységre vonatkoztatott ~át fajlagos ~nak nevezik. (Mi a sorsa a radioaktív hulladéknak?) ANHIDRIT: a kalcium-szulfátnak (CaSO,) kristályvízmentes ásványi módosulata. Két molekula víznek a kristályrácsba való beépülésekor gipsszé (CaSO/.. 2H.O- vá) alakul át. Többnyire meleg, erősen sós vizű vagy iszapos tengeri lagúnák vizének elpárolgásakor keletkező üledékes kőzet. (Gipszbarlangok útvesztőiben) LECITIN: a lipidek - zsírneműek — egyik csoportjához tartozó vegyület. Glicerinből, két zsírsav-, egy foszfát- és egy nitrogéntartalmú részből épül fel. A különböző szövetekben elsősorban a sejtek szerkezeti elemeinek, a sejthártyáknak a felépítésében vesz részt. Nagy mennyiségben a tojássárgájából állítható elő. (Gazdaságos-e szóját termesztenünk?) TRANSZLÁCIÓ vagy siklatás: a kristályok bizonyos részeinek sík lapok mentén való olyan eltolódása, amelynek nyomán azonban a folytonosság nem szakad meg. Oka a kristály szerkezeti felépítésében rejlik. (Gipszbarlangok útvesztőiben) VÖRÖS SEGÉLY: az ellenforradalmi terror áldozatainak segítésére 1922-ben alakult nemzetközi szervezet, amelynek Magyarországon is volt tagozata; anyagi, politikai, orvosi stb. segítséget adott a bebörtönzötteknek és hozzátartozóiknak. (Ságvári utolsó álneve — Sárga doktor)