Élet és Tudomány, 1978. január-június (33. évfolyam, 1-26. szám)
1978-03-24 / 12. szám
XXXIII. évf. 12 ■ « szám 1978. III. 24. SZÁMUNK TARTALMA: 355 A „BIOFEEDBACK” AZ ÖNGYÓGYÍTÁS ÚJ MÓDJA? Dr. Illyés Sándor 358 „ERŐMŰVEK” FÖLDÜNK KÖRÜL Fodor L. István 362 JUSTH ZSIGMOND PARASZTSZÍNHÁZA Elek László 365 A GYERMEKEK GYŰRÜPÍRJÁRVÁNYA Dr. Drenyovszky Irén 366 RESZÉLŐ KÉPEK: A VÁRALJAI TOJÁSFESTÉS Gémes Balázs 369 KELET-AFRIKA KÖZVETÍTŐ NYELVE: A SZUAHÉLI Dr. Lévai Béla 373 A GONDOLKODÁS ISKOLÁJA Bizám György és Herczeg János 374 CAMEMBERT - VESZPRÉMBŐL Dr. Szabó Géza 376 NYELV ÉS ÉLET: FÁBÓL VASKARIKA Felie Györgyi 377 MÚZEUM FILATÉLIA 378 GONDOLKODÁS 64 MEZŐN Bakcsi György 379 ÉLŐSAROK: HÚSVÉTI LAKÓTÁRS Dr. Anghi Csaba 380 A TUDOMÁNY VILÁGA 383 A HÁTLAPON: A NAGYGODA FÉSZKELÉSE Tömösváry Tibor Címképünk: Egy, fényelemet alkalmazó naperőműnek a szerelése Föld körüli pályán (a Bild der Wissenschaft fantáziaképe) A KÖVETKEZŐ SZÁMUNK TARTALMABÓE: Mi a sorsa a radioaktív hulladéknak? • Ságvári utolsó álneve — Sárga doktor • Az SI alapegységei: az amper • Mondhatta volna szebben? • Állatkerti élet a gipszbarlangok útvesztőiben # Gazdaságos-e szóját termesztenünk? # A terhesség és a szív • A tudomány világa 354 KEDVES NET IS TUDOMÁNY! Lapjuk most évi 44. számában olvastam dr. Mizser Lajos NEVEINK VILÁGA című cikkét. A szóban forgó írás szerzője egyebek között azt állítja, hogy „ószövetségi eredetű név még — például — a Dávid, a Boldizsár (Baltazár)”. Ismereteim szerint a Boldizsár név nem ószövetségi eredetű! A „keleti bölcsek”-ről az Újszövetségben van szó (Máté 2. 1—12), de nem név szerint, sőt még arról sincs szó, hogy hányan voltak. Számukról csak a II. századi asszír apokrif (nem hiteles) szövegek tesznek említést, de még ezek is hol több, hol kevesebb (2015) olyan bölcsről vagy mágusról szólnak, akik megjárták Betlehemet. Számuk csak a VI. században kristályosodott ki háromra, s a Caspar, Melchior és Balthasar név csak a VIII. században jelent meg Európában az angol Beda Venerabilis átírásában. Tőle tudjuk azt is, hogy Gáspár szakállas aggastyán volt, Menyhért fiatalember, Boldizsár pedig szerecsen. A „háromkirályok” tisztelete csak nagyon lassan terjedt: az óegyházi szláv nyelvemlékek még mit sem tudnak róluk. Állítólagos ereklyéiket 1184-ben vitték át Konstantinápolyból Kölnbe, s ott a dóm főoltára alá helyezték őket. Azóta a zarándokok sűrűbben keresik fel e dómot. Tiszteletük a Rajna vidékéről kiindulva egész Európában elterjedt, kivéve Angliát, és a keleti egyházakhoz tartozó országokat. A keleti szlávok és a balkáni népek a nagy hitszakadás (1054) után már nem vették át az újabb nyugati szentek tiszteletét, így a déli szlávok közül csak a katolikus horvátok és szlovének tisztelik a háromkirályokat. Az is érdekes, hogy az angolszász protestánsok — noha kedvelik az ószövetségi neveket (Isaac, Abraham, David stb.) — nem használják a Gáspár, Menyhért és Boldizsár nevet, jól tudják ugyanis, hogy ezek nem ószövetségi nevek. Ez azonban csak az angolszászoknál van így! Az erdélyi protestánsok között az ószövetségi nevekkel együtt elterjedt a Gáspár és a Boldizsár név is. Fortsinger Rudolf * Lapjuk múlt évi 19. számában a hollandiai DELTATERVRŐL írtak. Magam is csodálója vagyok ennek az óriási vállalkozásnak, s mivel két alkalommal is jártam Hollandiában, helyszíni tapasztalataim alapján néhány adattal kiegészítem a lapjukban olvasottakat. Magának a tervnek az előzményei jó háromszáz évre nyúlnak vissza: akkor — főként az ország nyugati részében — több mélyen levő vidéket szárítottak ki szélmalmok hajtotta vízkiemelő szerkezetek segítségével. Ezek a tengertől elhódított és termővé tett részek — a polderek — jócskán megnövelték Hollandia mezőgazdaságilag hasznosítható területét. A gőzzel hajtott szivattyúkkal még élesebben folytathatták a polderek kiszárítását, és — több mint száz esztendeje — már nem kevesebb mint 19 000 hektárnyi terület vált szárazzá, főképpen Haarlem környékén. Ennél is nagyobb szabású a most befejezés előtt álló vállalkozás, a Zuidersee nevű sekély tengeröböl víztelenítése. Ennek tervét dr. Corneliues (Cornelius) hely holland mérnök tizenegy évi adatgyűjtés után készítette el. A holland országgyűlés — az 1916. évi tengerár figyelmeztető példájának hatására a törvénybe iktatta Lely tervét, s még 1927 és 1932 között megépült gy 32 kilométer hosszú zárógát, és feltöltötték a 20 000 hektár területű wheringi poldert. Tóth Ernő kislexikon Cikkeinkben csillag jelzi azokat a kifejezéseket és neveket, amelyek a kislexikonban szerepelnek. ECHOVIRUS: az emberből kivonható, állatokban betegséget csak elvétve okozó vírus. Ez ideig mintegy harminc immunológiai típusát ismertük meg. Az embert szintén ritkán betegíti meg. Csecsemőkbe jutva főleg hasmenést, gyermekekben kiütéssel járó enyhe betegséget idézhet elő. (A gyermekek gyűrűpirjárványa) LÁGY SAJT: szárazanyagtartalmuk alapján kemény, félkemény és lágy sajtokat különböztetünk meg. A kemény sajtokban 65—70 százalék a szárazanyag-tartalom, azokban 45—50 százalék. (A sajtokat zsírtartalmuk szerint is szokták csoportosítani.) (Camembert - Veszprémből) COSPORA: egy — az élesztőhöz hasonló - mikrogombának a régebbi neve; újabban Geotridhumnak nevezik. (Camembert — Veszprémből) POLIMERIZÁLÓDÁS (latin, sokszorozódás): a kémiai átalakulásnak az a módja, amelyben egyetlen vegyület molekulái nagyobb molekulákká kapcsolódnak össze, s ezáltal új vegyület keletkezik, így jön létre például a vinilklorid (H.C . CHCl) molekuláinak összekapcsolódása révén a poli vinil - klorid (PVC). (A tudomány világa) RECESSZÍVE (latin; annyi mint rejtetten): az örökléstanban valamely tulajdonság átöröklésének az a módja, amikor az rejtetten megvan ugyan az utódban, de külső bélyegeiben, élettani alkatában mégsem mutatkozik meg. A tulajdonságokat meghatározó gének egyik részét ugyanis az utódok az egyik, másik részét a másik szülőtől kapják. S ha az egyik szülőtől kapott gén domináns, azaz uralkodó az ugyanazt a tulajdonságot meghatározó másik szülői génnel szemben, azt nem engedi érvényesülni, „kibontakozni”. (A tudomány világa) SZIBILLA: az ókori görögök — majd utóbb a rómaiak is — így nevezték a hitük szerint a jövőbe látás képességével megáldott papnőket, Apollón isten papnőit. Átvitt értelemben szintén használjuk a „jósnő, látnoknő’ szó helyett. (Justh Zsigmond parasztszínháza)