Élet és Tudomány, 1978. január-június (33. évfolyam, 1-26. szám)

1978-03-24 / 12. szám

XXXIII. évf. 12 ■ « szám 1978. III. 24. SZÁMUNK TARTALMA: 355 A „BIOFEEDBACK” AZ ÖNGYÓGYÍTÁS ÚJ MÓDJA? Dr. Illyés Sándor 358 „ERŐMŰVEK” FÖLDÜNK KÖRÜL Fodor L. István 362 JUSTH ZSIGMOND PARASZTSZÍNHÁZA Elek László 365 A GYERMEKEK GYŰRÜPÍR­­JÁRVÁNYA Dr. Drenyovszky Irén 366 RESZÉLŐ KÉPEK: A VÁRALJAI TOJÁSFESTÉS Gémes Balázs 369 KELET-AFRIKA KÖZVETÍTŐ NYELVE: A SZUAHÉLI Dr. Lévai Béla 373 A GONDOLKODÁS ISKOLÁJA Bizám György és Herczeg János 374 CAMEMBERT - VESZPRÉMBŐL Dr. Szabó Géza 376 NYELV ÉS ÉLET: FÁBÓL VASKARIKA Felie Györgyi 377 MÚZEUM FILATÉLIA 378 GONDOLKODÁS 64 MEZŐN Bakcsi György 379 ÉLŐSAROK: HÚSVÉTI LAKÓTÁRS Dr. Anghi Csaba 380 A TUDOMÁNY VILÁGA 383 A HÁTLAPON: A NAGYGODA FÉSZKELÉSE Tömösváry Tibor Címképünk: Egy, fényelemet alkalmazó naperőműnek a szerelése Föld körüli pályán (a Bild der Wis­senschaft fantáziaképe) A KÖVETKEZŐ SZÁMUNK TARTALMABÓE: Mi a sorsa a radioaktív hulla­déknak? • Ságvári utolsó ál­neve — Sárga doktor • Az SI alapegységei: az amper • Mond­hat­ta volna szebben? • Állatkerti élet­­ a gipszbar­­langok útvesztőiben # Gazda­ságos-e szóját termesztenünk? # A terhesség és a szív • A tudomány világa 354 KEDVES N­ET IS TUDOMÁNY! Lapjuk most évi 44. számában olvastam dr. Mizser L­ajos NEVEINK VILÁGA című cikkét. A szóban forgó írás szerzője egyebek kö­zött azt állítja, hogy „ószövetségi eredetű név még — például — a Dávid, a Boldizsár (Baltazár)”. Ismere­teim szerint a Boldizsár név nem ószövetségi eredetű! A „keleti bölcsek”-ről az Újszövetségben van szó (Má­té 2. 1—12), de nem név szerint, sőt még arról sincs szó, hogy hányan voltak. Számukról csak a II. századi asszír apokrif (nem hiteles) szövegek tesznek említést, de még ezek is hol több, hol kevesebb (2015) olyan bölcsről vagy mágusról szólnak, akik megjárták Bet­lehemet. Számuk csak a VI. században kristályosodott ki háromra, s a Caspar, Melchior és Balthasar név csak a VIII. században jelent meg Európában az angol Beda Venerabilis átírásában. Tőle tudjuk azt is, hogy Gáspár szakállas aggastyán volt, Menyhért fiatalember, Boldi­zsár pedig szerecsen. A „háromkirályok” tisztelete csak nagyon lassan ter­jedt: az óegyházi szláv nyelvemlékek még mit sem tud­nak róluk. Állítólagos ereklyéiket 1184-ben vitték át Konstantinápolyból Kölnbe, s ott a dóm főoltára alá helyezték őket. Azóta a zarándokok sűrűbben keresik fel e dómot. Tiszteletük a Rajna vidékéről kiindulva egész Euró­pában elterjedt, kivéve Angliát, és a keleti egyházak­hoz tartozó országokat. A keleti szlávok és a balkáni népek a nagy hitszakadás (1054) után már nem vették át az újabb nyugati szentek tiszteletét, így a déli szlá­vok közül csak a katolikus horvátok és szlovének tisz­telik a háromkirályokat. Az is érdekes, hogy az angol­szász protestánsok — noha kedvelik az ószövetségi ne­veket (Isaac, Abraham, David stb.) — nem használják a Gáspár, Menyhért és Boldizsár nevet, jól tudják ugyanis, hogy ezek nem ószövetségi nevek. Ez azon­ban csak az angolszászoknál van így! Az erdélyi pro­testánsok között az ószövetségi nevekkel együtt elter­jedt a Gáspár és a Boldizsár név is. Fortsinger Rudolf * Lapjuk múlt évi 19. számában a hollandiai DELTATERVRŐL írtak. Magam is csodálója vagyok ennek az óriási vál­lalkozásnak, s mivel két alkalommal is jártam Hol­landiában, helyszíni tapasztalataim alapján néhány adattal kiegészítem a lapjukban olvasottakat. Magának a tervnek az előzményei jó háromszáz évre nyúlnak vissza: akkor — főként az ország nyugati ré­szében — több mélyen levő vidéket szárítottak ki szél­malmok hajtotta vízkiemelő szerkezetek segítségével. Ezek a tengertől elhódított és termővé tett részek — a polderek — jócskán megnövelték Hollandia mezőgaz­daságilag hasznosítható területét. A gőzzel hajtott szivattyúkkal még élesebben folytat­hatták a polderek kiszárítását, és — több mint száz esztendeje — már nem kevesebb mint 19 000 hektárnyi terület vált szárazzá, főképpen Haarlem környékén. Ennél is nagyobb szabású a most befejezés előtt álló vállalkozás, a Zuidersee nevű sekély tengeröböl víztelenítése. Ennek tervét dr. Corneliues (Cornelius) hely holland mérnök tizenegy évi adatgyűjtés után készítette el. A holland országgyűlés — az 1916. évi ten­gerár figyelmeztető példájának hatására a törvény­be iktatta Lely tervét, s még 1927 és 1932 között megépült gy 32 kilométer hosszú zárógát, és feltöltötték a 20 000 hektár területű wheringi poldert. Tóth Ernő kislexikon Cikkeinkben csillag jelzi azokat a kifejezéseket és ne­veket, amelyek a kislexikon­ban szerepelnek. ECHOVIRUS: az emberből kivonható, állatokban beteg­séget csak elvétve okozó ví­rus. Ez ideig mintegy har­minc immunológiai típusát ismertük meg. Az embert szintén ritkán betegíti meg. Csecsemőkbe jutva főleg hasmenést, gyermekekben ki­ütéssel járó enyhe betegsé­get idézhet elő. (A gyerme­kek gyűrűpirjárványa) LÁGY SAJT: szárazanyag­tartalmuk alapján kemény, félkemény és lágy sajtokat különböztetünk meg. A ke­mény sajtokban 65—70 szá­zalék a szárazanyag-tarta­lom, a­z­okban 45—50 szá­zalék. (A sajtokat zsírtartal­muk szerint is szokták cso­portosítani.) (Camembert - Veszprémből) COSPORA: egy — az élesztőhöz hasonló - mikro­­gombának a régebbi neve; újabban Geotridhumnak ne­vezik. (Camembert — Veszp­rémből) POLIMERIZÁLÓDÁS (latin, sokszorozódás): a kémiai át­alakulásnak az a módja, amelyben egyetlen vegyület molekulái nagyobb moleku­lákká kapcsolódnak össze, s ezáltal új vegyület keletkezik, így jön létre például a vinil­­klorid (H­.C . CHCl) mo­lekuláinak összekapcsolódása révén a poli­­ vin­i­l - k­lorid (PVC). (A tudomány világa) RECESSZÍVE (latin; annyi mint rejtetten): az öröklés­tanban valamely tulajdonság átöröklésének az a módja, amikor az rejtetten megvan ugyan az utódban, de külső bélyegeiben, élettani alkatá­ban mégsem mutatkozik meg. A tulajdonságokat meghatá­rozó gének egyik részét ugyan­is az utódok az egyik, má­sik részét a másik szülőtől kapják. S ha az egyik szülő­től kapott gén domináns, azaz uralkodó az ugyanazt a tu­lajdonságot meghatározó másik szülői génnel szemben, azt nem engedi érvényesül­ni, „kibontakozni”. (A tudo­mány világa) SZIBILLA: az ókori görögök — majd utóbb a rómaiak is — így nevezték a hitük sze­rint a jövőbe látás képessé­gével megáldott papnőket, Apollón isten papnőit. Átvitt értelemben szintén használ­juk a „jósnő, látnoknő’­ szó helyett. (Justh Zsigmond pa­rasztszínháza)

Next