Élet és Tudomány, 1980. január-június (35. évfolyam, 1-26. szám)
1980-02-01 / 5. szám
XXXV. évf. 5. szám 1980. II. 1. SZÁMUNK TARTALMA: 131 A NAGYOTHALLÁS EGYIK OKA: AZ OTOSZKLERÓZIS Dr. Mizser Mária 133 A TRÁGÁRSÁG Falus Gábor 135 KÍSÉRLETEZZÜNK ÉS GONDOLKOZZUNK! NÉZD, HOGY NŐ A FŰ! Dr. Frenyó Vilmos 136 A REPÜLÉS TÖRTÉNETE 5. RÉSZ Dr. Steiger István 139 NYELV ÉS ÉLET: INFRASTRUKTÚRA Dr. Rozslay György 139 KÉRDEZZ - FELELEK 140 ARRABONA CASTRUMA Szőnyi Eszter — Tomka Péter 143 MONSZUN-EXPEDÍCIÓ KUTATÓMUNKA DÉLKELET-ÁZSIA TENGEREIN Dombai Ferenc 147 ÚJ AMERIKAI ATOMFEGYVEREK EURÓPÁBAN Szentesi György 149 ÉLŐSAROK Dr. P. B. 150 A GONDOLKODÁS ISKOLÁJA Bizám György és Herczeg János 152 SZIGETEK A SZÁRAZFÖLD SZEGÉLYÉN Földessy János 155 MÚZEUM - TITÉLET 156 A TUDOMÁNY VILÁGA 159 A HÁTLAPON: AZ ORGONAKORALL Tóth Albert Címképünk: Bojtár Ottó felvétele Kérdezz — felelek című rovatunkhoz A következő számunk tartalmából: Növényvédelmi határőrség 9 A hangsúly 9 A repülés története 7. rész. 9 Miről árulkodnak a bagolyköpetek? 9 Száz éve született Franc Marc 9 A filmművészet műhelyében 9 A nyelés zavarai 9 A tudomány világa. 13. KEDVES ÉLET ÉS TUDOMÁNY! A televízió szilveszteri műsora, alighogy beléptünk az új esztendőbe, már első mondatában megajándékozott bennünket az első bakival: az „új évtizedbe” lépve kívántak boldog új évet (vagy új évet). AZ ÚJ ÉVTIZED kifejezés más tömegtájékoztatási eszközök híradásaiban is megjelent, esetleg megtoldva azzal, hogy századunk „nyolcadik évtizedébe’’ lépünk. S ahogy lenni szokott, itt-ott még a vita is fellángolt: most kezdődik-e az új évtized? Az időszámítás dolgában valamiféle „tehetetlenségi nyomaték” jellemzi az embert. Az mindenki számára világos: ha két darab tízforintost — ez jelentse most a két évtizedet — arra szán, hogy ezzel utazgat a metrón, az első tízes (felváltva és az első forintos bedobásával kezdve) akkor fogy el, ha a perselybe a tizediket is bedobja. És akkor a másik tizes még megkezdetlenül, felváltatlanul lapul a pénztárcájában. Ezt majd csak akkor kezdi felhasználni, ha a tizenegyedik, tizenkettedik stb. forintot teszi a perselybe. Ez lesz a második tízes, noha a számértékei — 11, 12 stb. — 1-gyel kezdődnek. Ilyen meggondolások alapján úgy véljük, természetes, hogy majd csak 1981-ben kezdődik el századunk következő, mégpedig kilencedik évtizede. Ez az imént említett „tehetetlenségi nyomaték” sok vitára adott okot már az emberi művelődés történetében, főképp a századfordulókon. „Ki látott már ilyen csodát! 1700-ban nem tudták az emberek, hogy hány évesek!” Ilyen és hasonló feliratú emlékérmek örökítik meg azokat a vitákat, amelyek a XVII. és a XVIII. század fordulóján folytak, s némelyek még olyan képtelenséggel is érveltek, hogy időszámításunk kezdetén az első év a „nulladik” volt. Száz év múlva újra fellángolt a vita. „Minthogy ez a kérdés igen fennforgóvá tevő — olvassuk a Bécsben megjelenő Magyar Hírmondó 1800. január 3-i számában —, Kotzebue egy kis teátrumi játék írására vett belőle alkalmatosságot.” Ebben egy atya arra ösztönzi leányát, hogy gyorsan menjen férjhez, de a lány kitér: „Kérőmnek is megígértem, hogy majd csak a század utolsó napján mondok igent vagy nemet!” Itt a drámai ellentét! A lány azt vallja, hogy csak 1801- ben kezdődik el az új század, az atya pedig ezzel érdekeit látja sértve: „Jövendő apósodnak jókora öszszeget kölcsönöztem, amit a következő század első napján kell visszafizetnie. Nem akarok még egy évet várni rá!” Kotzebue darabját száz év múlva felújították, mert az emberek akkor sem tudtak megegyezni. A németek Goethe és Schiller levélváltására hivatkoztak — mindketten 1800 januárjában kelt levelükben „az új évszázad alkalmából” köszöntötték egymást —, s Vilmos császár elrendelte, hogy a XX. század 1900. január elsején kezdődik. Hasonló lépésre szólította fel az olasz királyt is. Az adoma szerint Mikszáth szintén amellett kardoskodott a Tisztelt Ház folyosóján, hogy 1900-ban kezdődik az új évszázad. Ellenfelei visszavágására — hogy ugyanis ez esetben nulla évnek is kellett volna lennie — Széll Kálmán miniszterelnök így válaszolt: „Volt is, mégpedig az első karácsonytól az első újévig terjedő hét.” Mire Mikszáth: „Ilyenek vagytok ti, mamelukok! Nekem nem hiszitek el, de ha a miniszterelnök mondja, annak igen!” Remélem, hogy az új matematikai oktatás révén 1990-ben már kevesebb lesz az „évtizedbaki”, két évtized múltán pedig mindenkinek természetes lesz, hogy a XXI. század 2001. január 1-én kezdődik el. Dr. Kelecsényi Gábor kislexikon Cikkeinkben csillag jelzi azokat a kifejezéseket és neveket, amelyek a kislexikonban szerepelnek. ARGÓ: tolvajnyelv, titkos csoportnyelv. Eredetileg elsősorban bűnözőktől használt, a köznyelvitől eltérő jelentésű szavakból álló zsargon. Tágabb értelemben azok a szavak tartoznak az ~-ba, amelyek révén bizonyos társadalmi csoportok - például a fiatalabbak - elkülönítik magukat másoktól. (A trágárság) BRAKKVÍZ: tengervíznek és édesvíznek kevesebb sót tartalmazó elegye; elegyvíz, félig sós víz. (A tudomány világa) BRT (bruttó regisztertonna vagy vegyes űrtartalom): a hajók befogadóképességének űrmértékben kifejezett mértékegysége; 1 ~ × 100 köbláb = 2,83 m l. (Monszun-expedíció) DISZTINGVÁLT: előkelő, finom, választékos; (az átlagból) kiemelkedő. (A trágárság) INVERZIÓS RÉTEG: a meteorológusok azt a levegőréteget nevezik így, amely melegebb az alatta levőknél. Rendes körülmények között a légrétegek fölfelé egyre hidegebbek, s így az alsó melegebb levegő szabadon áramlik fölfelé. Az ~ ezt az áramlást akadályozza, ezért ilyenkor a szennyező anyagok felhalmozódnak a megrekedt levegőben. ~ létrejöhet a talaj közelében, ha a talaj hirtelen lehűl, vagy egy egynemű légtömegben, ha az leszálló mozgásban van, de kialakulhat különböző hőmérsékletű légtömegeknek a határfelületén is, ha a hidegebb légtömeg fölött melegebb levegő áramlik. (Monszun-epedíció) TACHISZTOSZKÓP: lélektani kísérletekben használatos készülék, amellyel más-más megvilágítású idővel vetíthetők képek a kísérleti személyek elé. Segítségével megállapítható, hogy a kísérleti személynek hány tizedmásodpercre van szüksége például egy vetített szónak a felfogásához. (A trágárság) TERMISZTOR: fém-, főként vas-oxidokból készült olyan félvezető, amelynek villamos ellenállása a növekvő hőmérséklet hatására erősen csökken. (A tudomány világa)