Élet és Tudomány, 1980. január-június (35. évfolyam, 1-26. szám)

1980-02-01 / 5. szám

XXXV. évf. 5. szám 1980. II. 1. SZÁMUNK TARTALMA: 131 A NAGYOTHALLÁS EGYIK OKA: AZ OTOSZKLERÓZIS Dr. Mizser Mária 133 A TRÁGÁRSÁG Falus Gábor 135 KÍSÉRLETEZZÜNK ÉS GONDOLKOZZUNK! NÉZD, HOGY NŐ A FŰ! Dr. Frenyó Vilmos 136 A REPÜLÉS TÖRTÉNETE 5. RÉSZ Dr. Steiger István 139 NYELV ÉS ÉLET: INFRASTRUKTÚRA Dr. Rozslay György 139 KÉRDEZZ - FELELEK 140 ARRABONA CASTRUMA Szőnyi Eszter — Tomka Péter 143 MONSZUN-EXPEDÍCIÓ KUTATÓMUNKA DÉLKELET-ÁZSIA TENGEREIN Dombai Ferenc 147 ÚJ AMERIKAI ATOMFEGYVEREK EURÓPÁBAN Szentesi György 149 ÉLŐSAROK Dr. P. B. 150 A GONDOLKODÁS ISKOLÁJA Bizám György és Herczeg János 152 SZIGETEK A SZÁRAZFÖLD SZEGÉLYÉN Földessy János 155 MÚZEUM - TIT­ÉLET 156 A TUDOMÁNY VILÁGA 159 A HÁTLAPON: AZ ORGONAKORALL Tóth Albert Címképünk: Bojtár Ottó felvétele Kérdezz — felelek című rovatunkhoz A következő számunk tartalmából: Növényvédelmi határőrség 9 A hangsúly 9 A repülés tör­ténete 7. rész. 9 Miről árul­kodnak a bagolyköpetek? 9 Száz éve született Franc Marc 9 A filmművészet műhelyé­ben 9 A nyelés zavarai 9 A tudomány világa. 13. KEDVES ÉLET ÉS TUDOMÁNY! A televízió szilveszteri műsora, alighogy beléptünk az új esztendőbe, már első mondatában megajándé­kozott bennünket az első bakival: az „új évtizedbe” lépve kívántak boldog új évet (vagy új évet). AZ ÚJ ÉVTIZED kifejezés más tömegtájékoztatási eszközök híradásai­ban is megjelent, esetleg megtoldva azzal, hogy száza­dunk „nyolcadik évtizedébe’’ lépünk. S ahogy lenni szokott, itt-ott még a vita is fellángolt: most kezdő­dik-e az új évtized? Az időszámítás dolgában valamiféle „tehetetlensé­gi nyomaték” jellemzi az embert. Az mindenki szá­mára világos: ha két darab tízforintost — ez jelentse most a két évtizedet — arra szán, hogy ezzel utazgat a metrón, az első tízes (felváltva és az első forintos bedobásával kezdve) akkor fogy el, ha a perselybe a tizediket is bedobja. És akkor a másik tizes még meg­­kezdetlenül, felváltatlanul lapul a pénztárcájában. Ezt majd csak akkor kezdi felhasználni, ha a tizen­egyedik, tizenkettedik stb. forintot teszi a perselybe. Ez lesz a második tízes, noha a számértékei — 11, 12 stb. — 1-gyel kezdődnek. Ilyen meggondolások alapján úgy véljük, természetes, hogy majd csak 1981-ben kezdő­dik el századunk következő, mégpedig kilencedik év­tizede. Ez az imént említett „tehetetlenségi nyomaték” sok vitára adott okot már az emberi művelődés történeté­ben, főképp a századfordulókon. „Ki látott már ilyen csodát! 1700-ban nem tudták az emberek, hogy hány évesek!” Ilyen és hasonló feliratú emlékérmek örökí­tik meg azokat a vitákat, amelyek a XVII. és a XVIII. század fordulóján folytak, s némelyek még olyan kép­telenséggel is érveltek, hogy időszámításunk kezdetén az első év a „nulladik” volt. Száz év múlva újra fellángolt a vita. „Minthogy ez a kérdés igen fennforgóvá tevő — olvassuk a Bécsben megjelenő Magyar Hírmondó 1800. január 3-i számá­ban —, Kotzebue egy kis teátrumi játék írására vett belőle alkalmatosságot.” Ebben egy atya arra ösztönzi leányát, hogy gyorsan menjen férjhez, de a lány ki­tér: „Kérőmnek is megígértem, hogy majd csak a század utolsó napján mondok igent vagy nemet!” Itt a drámai ellentét! A lány azt vallja, hogy csak 1801- ben kezdődik el az új század, az atya pedig ezzel ér­dekeit látja sértve: „Jövendő apósodnak jókora ösz­­szeget kölcsönöztem, amit a következő század első napján kell visszafizetnie. Nem akarok még egy évet várni rá!” Kotzebue darabját száz év múlva felújították, mert az emberek akkor sem tudtak megegyezni. A németek Goethe és Schiller levélváltására hivatkoztak — mind­ketten 1800 januárjában kelt levelükben „az új évszá­zad alkalmából” köszöntötték egymást —, s Vilmos császár elrendelte, hogy a XX. század 1900. január el­sején kezdődik. Hasonló lépésre szólította fel az olasz királyt is. Az adoma szerint Mikszáth szintén amellett kardos­kodott a Tisztelt Ház folyosóján, hogy 1900-ban kez­dődik az új évszázad. Ellenfelei visszavágására — hogy ugyanis ez esetben nulla évnek is kellett volna lennie — Széll Kálmán miniszterelnök így válaszolt: „Volt is, mégpedig az első karácsonytól az első újévig terjedő hét.” Mire Mikszáth: „Ilyenek vagytok ti, ma­­melukok! Nekem nem hiszitek el, de ha a miniszter­­elnök mondja, annak igen!” Remélem, hogy az új matematikai oktatás révén 1990-ben már kevesebb lesz az „évtizedbaki”, két év­tized múltán pedig mindenkinek természetes lesz, hogy a XXI. század 2001. január 1-én kezdődik el. Dr. Kelecsényi Gábor kislexikon Cikkeinkben csillag jelzi azokat a kifejezéseket és ne­veket, amelyek a kislexikon­ban szerepelnek. ARGÓ: tolvajnyelv, titkos csoportnyelv. Eredetileg első­sorban bűnözőktől használt, a köznyelvitől eltérő jelenté­sű szavakból álló zsargon. Tágabb értelemben azok a szavak tartoznak az ~-ba, amelyek révén bizonyos tár­sadalmi csoportok - például a fiatalabbak - elkülönítik magukat másoktól. (A trágár­ság) BRAKKVÍZ: tengervíznek és édesvíznek kevesebb sót tar­­talmazó elegye; elegyvíz, fé­lig sós víz. (A tudomány vi­lága) BRT (bruttó regisztertonna vagy vegyes űrtartalom): a hajók befogadóképességének űrmértékben kifejezett mér­tékegysége; 1 ~ × 100 köb­láb = 2,83 m­ l. (Monszun-ex­pedíció) DISZTINGVÁLT: előkelő, finom, választékos; (az átlag­ból) kiemelkedő. (A trágár­ság) INVERZIÓS RÉTEG: a me­teorológusok azt a levegő­­réteget nevezik így, amely melegebb az alatta levőknél. Rendes körülmények között a légrétegek fölfelé egyre hi­degebbek, s így az alsó me­legebb levegő szabadon áramlik fölfelé. Az ~ ezt az áramlást akadályozza, ezért ilyenkor a szennyező anyagok felhalmozódnak a megrekedt levegőben. ~ létrejöhet a ta­laj közelében, ha a talaj hir­telen lehűl, vagy egy egyne­mű légtömegben, ha az le­szálló mozgásban van, de kialakulhat különböző hőmér­sékletű légtömegeknek a ha­tárfelületén is, ha a hide­gebb légtömeg fölött mele­gebb levegő áramlik. (Mon­­szun-epedíció) TACHISZTOSZKÓP: lélekta­ni kísérletekben használatos készülék, amellyel más-más megvilágítású idővel vetíthe­tők képek a kísérleti szemé­lyek elé. Segítségével megál­lapítható, hogy a kísérleti személynek hány tizedmásod­­percre van szüksége például egy vetített szónak a felfogá­sához. (A trágárság) TERMISZTOR: fém-, fő­ként vas-oxidokból készült olyan félvezető, amelynek villamos ellenállása a növek­vő hőmérséklet hatására erő­sen csökken. (A tudomány világa)

Next