Élet és Tudomány, 1980. január-június (35. évfolyam, 1-26. szám)
1980-04-04 / 14. szám
Miért nevezték Kasztíliai Izabella és Aragóniai Ferdinánd leányát Örült Johannának, hiszen szülei tehetséges uralkodók voltak? — kérdezi Kamuti Béláné budapesti olvasónk. Dr. Csonkaréti Károly jogtörténész válaszol. Johanna (spanyolul Juana) királynő neve elé halála után került az őrült jelző (1555). 1496-ban ment feleségül Habsburg Szép Fülöp burgundi herceghez, aki annak idején korának „férfiideálja” volt s így sok szerelmi kaland hőse is. Johanna rajongásig szerette őt, s ily módon féltékenysége szinte beteges rögeszmévé alakult át. Anyai nagyanyjától — akinek elméje szintén zavart volt — örökölt, zaklatottságra való hajlamát fokozta férjének váratlan és korai halála (1506); ezután búskomorságba esett és hamarosan megőrült. Az a legenda keringett róla, hogy férje holttestét nem engedte eltemettetni, hanem bebalzsamoztatta, majd a tetemet üvegkoporsóba rakatta és a hálószobájában őrizte. Mintegy ötven évet élt még tordesillasi kastélyában. A hatalmat — társuralkodóként, hiszen jog szerint Johanna volt az uralkodó — elsőszülött fia, V. Károly gyakorolta. Johannával kapcsolatban magyar vonatkozás: egyik lánya, Mária, II. Lajos (1506—1526) magyar király felesége volt, másodszülött fia pedig II. Ferdinánd néven került a mohácsi csata után a magyar trónra (1526—1564). Miért éppen a kisujjunk mellett levő „gyűrűsujj’’-unkon viseljük a gyűrűt, s hogyan terjedt el ez a szokás? — kérdezi Zsarkó Lídia kalocsai olvasónk. Kérdezz — Felelek rovatunk válaszol: Már az óegyiptomiak és a mezopotámiak is bal kezükön, a kisujjukkal szomszédos negyedik ujjukon viselték a gyűrűt. Bizonyára abból a hiedelemből, hogy a bal kar erei és a szív között valamiféle különleges összeköttetés van. Egyébként az európai orvostudományban az angol Hébereson jött rá arra (1768-ban), hogy a mellkasban támadó heves, szorító jellegű görcsös, anginás fájdalom kisugározhat a bal felkar hátsó oldalára s a könyökig, sőt a karon végig a kisujjig vagy a gyűrűsujjig terjedhet: innen ered a későbbi „digitus cordis” — szívujj — kifejezés. Ilyen fájdalmat persze már az ókori betegek is érezhették. S ebből okkal-joggal hihették azt, hogy a gyűrűsujj kiváltképpen alkalmas érzelmeknek és mágikus hatásoknak a közvetítésére. Hitt a szívbe vezető ér „varázsában” annak idején minden római ifjú, ha gyűrűt küldött választottjának, no meg a hölgy is, aki bal kezének negyedik ujjára húzta azt. S a jegygyűrű és a házasságot megpecsételő gyűrű ősi használata zökkenő nélkül vándorolt át a keresztény népekhez. Számos babonás hiedelem és misztikus képzet ellenére az „ujjdísz” lassan tovább hódított: előbb egy, majd két ujjat foglalt el, végül az egész kezet (olykor mindkettőt) elfoglalta, sőt egy-egy ujjat több gyűrű is ékesített. Hosszú évszázadokon át az egykor nyakban viselt hitelesítő pecsét később szintén a gyűrűre került át, s így terjedt el a hatalmat jelképező pecsétgyűrűnek a viselése. A gyűrűhöz fűződő hiedelmek tartalma koronként és népenként változott, s az ékszer formája, minősége híven követte e változásokat. A magyarok szintén — már a honfoglalás előtt is — hordtak zárt, karika alakú gyűrűféléket. Viselésük módját néprajzi hagyományaink őrzik. A XIX. század végéig — köznépi viseletben — valamelyik kezük középső vagy kisujján hordták ékszerdíszként a gyűrűt. Később tették csak a negyedik, népi megjelöléssel a „neveletlen ujj”-okra. ^ O kérdezz 11 ! • , felelek !! Háztartási fagyasztószekrény | H60F **** B HŰTŐGÉPGYÁR