Élet és Tudomány, 1980. július-december (35. évfolyam, 27-52. szám)
1980-11-21 / 47. szám
Cyrano de Bergerac egyik párbajáról jegyezték fel az alábbi történetet: Amikor már vagy egy órája vívtak hiába, mert egyformán védekezvén, egyik sem tudta a másikat megszűrni, úgy határoztak, hogy másként viszik döntésre a dolgot. A két ellenfél meghatározott lépésszámra felállt, egymással szemben. Megállapodtak abban, hogy felváltva fognak egymás felé menni, minden alkalommal 1, 2 vagy 3 lépést téve meg. (Tehát legalább 1-et kell, de legfeljebb 3-at szabad csak.) Aki áll, az köteles hátratett kézzel várni a közeledőt. Az győz, aki először megpöcköli a másik orra hegyét, egy lépésnyi távolságból azonban még Cyrano orrát sem éri el az ellenfele, ugyanis „ezek a gascogne-i legények gémlábú sasok, csodalények”, nagyot lépnek és mellesleg egyforma nagyot Amikor a párbajsegédek kilépték a távot, és a két küzdő felállt a végpontokon, Cyrano így szólt ellenfeléhez: — Vicomte! Bár ön sértett meg, én átengedem önnek a kezdő lépés jogát, sőt, még azt is megteszem, hogy a párbaj közben — szokásomhoz híven — költök egy verset, ezúttal négysorosat. Minden alkalommal, valahányszor én jövök lépésre, menet közben elmondom versikém egy sorát, és bárhogyan lépett is ön, a negyedik sor egy lesz: „fricskát kapsz a versem végén”, és szavamra, ekkor ott is lesz a fricska az orrod végén. — Ne tegezz! — mondta büszkén a Vicomte, de baljós érzés szállta meg, mert tudta, Cyrano mindig igazat mond. Hány lépésnyire álltak egymástól a párbajozók? 8 pont. A beküldési határidő (a postabélyegző legkésőbbi dátuma) belföldön december 1., a külföldiek számára ez a postajáratnak megfelelően meghosszabbodik. A megoldásokat erre a címre küldjük: Élet és Tudomány, Budapest, Postafiók 41. 1428. a gondolkodás iskolája 6. FELADAT PÁRBAJ (Fekete Géza rajza) •e kérdezz 111 • : felelek !!! Létezik-e hazánkban vasvarjú madár? Ha igen, milyen az életmódja és azonos-e a „vasvarjú”-val — kérdezi Honka János budapesti olvasónk. Schmidt Egon ornitológus válaszol: A vasvarjú ritka népi elnevezés, voltaképpen egy hazánkban is élő, védett madárfajt, a szép tollazatú szalakótát jelölik így. Rendszertanilag semmi köze a varjúfélékhez, a gyurgyalagfélék és a bankák rokona. Hazánkban leggyakoribb a Duna—Tisza közén, különösen Bugac környékén. Szívesen időzik a mezőkön áthúzódó villanyoszlopok tetején vagy a vezetékek drótszalagjain, és onnét les — főként sáskákból álló — zsákmányára. Az öregek hangja jellegzetes „rá-rá”. Odúban fészkel, 4—5 fehér tojását májusban rakja le. A telet Afrika keleti tájain tölti. A hazai madárelnevezések között ismeretes a „vakvarjú” is, ez azonban a gémfélékhez tartozó bakcsónak a népies neve. Hogyan és mivel gondozzam házilag a bőrkabátomat? — kérdezi Mészáros János nyáregyházi olvasónk. Dr. Szimán Oszkár válaszol: A bőrkabát divatos, tartós és célszerű viselet, ám a szennyeződés, erősebb dörzsölés nyomot hagy rajta, no meg az esőzés is koptatja. Rendszeres, gondos „karbantartással” azonban az elhasználódást késleltethetjük. Egy hasznos jó tanács: ügyeljünk arra, hogy a megázott bőrt formára igazítva, szobahőmérsékleten, a hőforrástól távol és lassan szárítsuk, s utána puha szőrű kefével keféljük át. Ezenkívül ajánlatos évenként egy alkalommal a kabát színoldalát bőrápoló olajba mártott puha ruhával is vékonyan áttörölni, ily módon a bőr kellemes tapintású és fényes marad. Ha szükséges, teljes tisztítását ruhatisztító szövetkezetben vagy szakiparossal végeztessük. Van-e köze egymáshoz a soproni Ikva pataknak és az ukrajnai Dubno várost átszelő Ikva folyónak? — kérdezi Reményi János soproni előfizetőnk. Kérdezz—Felelek rovatunk válaszol: Nyelvészeti szempontból: igen. Az Ikva szláv eredetű szó, amely évszázadokkal ezelőtt — feltehetően — a keleti germánoktól került, a szláv nyelvbe. A szó ősi formájában tölgy vizet, tölgy-patakot jelent, s annak idején a Déli-Bug bal oldali mellékfolyóját (amely ma az egyébként ugyancsak tölgyet jelentő, szláv dub szóból eredő nevű Dubno városán folyik át) nevezték így. A honfoglalás kori magyarok is minden bizonnyal az alpesi szlávoktól — a mai szlovének őseitől — vették át a mai Sopron városán átfolydogáló Ikva pataknak a nevét. Hogyan tisztíthatók a diakeretüvegek? — kérdezi Csontos Ferenc budapesti olvasónk. Dr. Szimán Oszkár válaszol: Legegyszerűbb, ha a diaüvegeket kézmeleg mosószeres vízben (bármilyen zsíreltávolító szer: szóda, ultra stb. megfelel erre a célra), óvatosan mozgatva áztatjuk (nagyüzemekben távköztartó rekeszekbe helyezik az üveglapocskákat), majd egy nagy edényben, bőséges és folyamatos vízcserélődéssel átmossuk. Végül az OFOTÉRT-szaküzletekben kapható F 905-ös csepptelenítő fürdőben öblítjük, szétrakva megszárítjuk, majd pormentesen zárható dobozokban tároljuk őket. A törléshez és fényesítéshez is egyenként kell kézbe venni a diaüvegeket; ehhez a munkához nem szaladzó anyagú üvegtörlőt vagy puha szarvasbőrt használjunk. 1491