Élet és Tudomány, 1982. július-december (37. évfolyam, 27-53. szám)
1982-12-10 / 50. szám
1598 Lángálló szövet szénszálból Egy angol cég Panotex néven új lángálló textilanyagot fejlesztett ki. Az anyag gondosan ellenőrzött körülmények között oxidált poliakril szálak felhasználásával készül. A szálakat fonják — esetleg egyéb szálakkal kombinálják —, majd szövik. Az így kapott textília 900 Celsius-fokos hőmérsékletnek öt percig, de az 1300 fokos hőmérsékletnek is két percig ellenáll. (A poliamid szálból eddig készített „tűzálló” szövetek csak 490 fokig voltak használhatók.) A Panotex rossz hővezető. Ha a magas hőfok és a nagy hőterhelés következtében mégis elég, a közben fejlődő gázok mennyisége csekély. Az új anyagból tűzoltóknak és autóversenyzőknek hővédő ruhát, repülőgépekbe és hajókba bútorhuzatot készíthetnek. Villanykábeleket védve vele azok lassabban — késleltetve — gyulladnak meg, s a mérgező égéstermékek is lassabban keletkeznek. További előnye — s ez katonai szempontból fontos —, hogy a Panotexszel takart személyek és tárgyak az infravörös sugárzást észlelő és ezáltal az éjszakai látást lehetővé tevő készülékekkel nehezen vehetők észre. (New Scientist) Telefonálás közben ábrát is „áttelefonálnak” Az AEG-Telefunken cég AUVIS nevű audiovizuális átviteli rendszere révén a telefonbeszélgetés alatt szövegek, képek és vonalas ábrák is közvetíthetők. A rendszer azt a tényt hasznosítja, hogy a két fél a telefonkapcsolat ideje alatt valóságosan az időnek átlagosan mindössze 30 százalékában beszél. A szünetekben a telefonvezetéken további információk — iratok, rajzok — közvetíthetők. Ezeket telefax készülékkel tapogatják le, s az ábrák a beszélőtárs képernyőjén jelennek meg. Arra is mód van, hogy a párbeszéd alatt a hívó fél egy elektronikus „ceruzá”-val változtasson az ábrán vagy a szövegen. (Frankfurter Allgemeine Zeitung) Kilométer-számláló a sílécen A képen látható, a bal síléc hátsó végére felszerelt kis készülék jelzi — 10 km-es távolságon legfeljebb 200 m-es eltéréssel — a síző megtette távolságát. A mérőeszköz tömege 220 g, de ezt az értéket is 5—10 g-ra csökkenti a számlálóba épített rugó. A sífutó a megtett km-ek ismeretében jobban beoszthatja az erejét, a nem kijelölt pályán megtett sítúrán pedig a kilométer-számláló figyelmeztetheti őt arra: célszerű visszafordulnia. Ez a kis készülék azokat a szakembereket is segítheti, akiknek különböző erőnlétű és tudású sízők számára kell kitűzniük a versenypályát. (Science et Vie) Hidrogén hajtotta Mercedes A Mercedes—Benz autógyár már jövőre üzembe helyez öt, vegyesen benzinnel vagy folyékony hidrogénnel működő és öt, kizárólag folyékony hidrogénnel működő kísérleti autót. Eddig csak három ilyen kísérleti járművet készítettek, ezek a stuttgarti Technikai Fizikai Intézet „benzinkút”-jánál tankolnak. (DaD) Hibajelző oldat A hengerelt gyártmányok felületi hibáit meghatározni és megjelölni a kohászat egyik legfontosabb feladata. A hibák felderítésére használt eddigi keresők — különösen a munkadarabok bordáiban és szélein — nem eléggé érzékenyek, ráadásul a vizsgálathoz a termékek felületét egyengetéssel és revétlenítéssel* elő kell készíteni. A Szovjetunióban e feladat elvégzésére egy újfajta berendezést készítettek. A lényege: a vizsgálandó termékre egy nem égő, nem mérgező és nem robbanó oldatot juttatnak. Ezután a fémet a reve eltávolítása nélkül indukciós árammal fölhevítik, mire a felület hibái 0,5 mm, a felület alatti hibák pedig 1-2 mm mélységig világosan kirajzolódnak. Az eljárást bármilyen — négyzet és kör keresztmetszetű, lemez, gerenda és sín alakú — munkadarabokon alkalmazhatják. A hibakép nagyon kontrasztos, és a sarkok hibái ugyanolyan jól láthatók, mint a sík felületekéi. Ellenőrzés közben a munkadarab másodpercenként 0,2—1 m-es sebességgel mozgatható előre. A hibakeresőnek nincs szüksége 2 mm-esnél nagyobb felületre, s így az a meglévő technológiai folyamatokba is beiktatható. (Szovjet Export) Szaglászó robot Sok fejlett ipari robot „lát” és „hall”. Most egy olyat fejlesztettek ki, amelyik „szaglászik”, s jelzi is az észlelt szag helyét. Az oxfordi Austin autógyár nemrégiben két szaglászó robotot állított munkába: állapítsák meg, hogy jól zárnak-e a kocsik karosszériái. Eddig a vízzáróságról a bonyolult és időrabló „záporpróbá”-val igyekeztek meggyőződni. Az új rendszerben héliumgázt fecskendeznek a kocsikba, s ahogy azok a futószalagon tovagördülnek, a roboton levő gázészlelő „végigszagolja” a karosszériát, elsősorban az ajtók és az ablakok mentén. A gázszagoló nem kerül érintkezésbe a kocsival, mégis eléggé érzékeny ahhoz, hogy pontosan jelezze: hol és mennyi héliumgáz szivárog ki a kocsiból. (Newsweek)