Élet és Tudomány, 1983. január-június (38. évfolyam, 1-25. szám)

1983-03-25 / 12. szám

MEGÚJUL A BUDAPESTI OPERAHÁZ A világ legnevesebb ope­raházai — a londoni, a mi­lánói, a bécsi stb. — a múlt század második felé­ben épültek. Ezek sorába tartozik a budapesti, a haj­dani nevén Magyar Kirá­lyi Operaház is: ez 1879 és 1884 között épült Ybl Mik­lós tervei alapján. Palota is, üzem is Operánk négy, egymás­tól élesen elkülönülő rész­re osztható. Közvetlenül a főhomlokzat mögött, az elülső részben egy palota­szerű belső tér van sok embert befogadó és gaz­dagon díszített előcsarnok­kal és társalgókkal meg széles feljáratokkal. A ha­talmas, páholysorokkal övezett nézőtér — elején a zenekari árokkal — még díszesebb, mint az elülső rész. Aztán a vasfüggöny — és a színpadnyílást kerete­ző proszcénium-fal — mö­gött egy egészen más vi­lág rejtőzik: a színpadtér. Légtere kétszer is nagyobb, mint a nézőtéré. Csupasz, dísztelen falaival, a magas­ban levő vasrácsozatával, részekre osztott és külön­­külön is emelhető, sül­lyeszthető padlózatával meg a teret behálózó cső- és kábelrengetegével szinte semmihez sem hasonlítha­tó. A színpad tereit hátul is egy vasfüggöny határol­ja. E mögött az előbbihez hasonló méretű tér van: a hátsó színpad. Központi ré­sze a színpad megtoldására használható, egyébként a díszletek előkészítésére szolgál. Körülötte asztalos-, festő- és lakatosműhelyek, varrodák stb. vannak. Az Opera megnyitásakor, 1884. szeptember 27-én a korabeli sajtó az olasz neo­­reneszánsz ízlésvilágát idé­ző épület erényei közül fő­ként egyszerű, világos alaprajzát és belső közle­kedésének a rendjét, ké­nyelmét dicsérte. De elis­meréssel írt a nagyszerű arányú főlépcsőről, a Fesz­­ty Árpád képeivel díszített, három oldalról loggiákkal határolt emeleti csarnokról A Magyar Állami Operaház 1980 őszén zárta be kapuit, s felújításához még abban az évben hozzákezdtek. A munka most a félidejénél tart. Milyen lesz Operaházunk 1984-ben, felújítása után? A főlépcsőhöz (az Opera megnyitásának évében készült rajz)

Next