Élet és Tudomány, 1983. január-június (38. évfolyam, 1-25. szám)
1983-06-24 / 25. szám
a képzőművészetünk egyik legkülönlegesebb sorsú XIX. századi alakjáról, Zichy Mihályról szóló — egyórányi vetítési idejét tekintve legföljebb műfaji meggondolásból „rövidének nevezhető — filmet. A Pétervári leveleket íróként, rendezőként és operatőrként is jegyző Lakatos Iván a közelmúltban látott Mednyánszkyja után ismételten bebizonyította, hogy ő a képzőművészeti ismeretterjesztő filmnek az egyik legjobb hazai mestere. Zichy (1827—1906) leveleiből, hosszú pályájának elképesztően gazdag festmény- és grafikaterméséből, működésének néhány meghatározó helyszínéből s fényképekből meg újságcikkekből idéződik elénk ez a jobbára Oroszországhoz s ott is többnyire a cári udvarhoz kötődő nagy ívű életút. Megismerkedhetünk az udvari életet könnyű kézzel — bámulatra méltó szakmai tudással! — vászonra, papírra vetett munkákkal és pétervári utcai pillanatokkal, a Kaukázusban megfogant Rusztaveli- és Lermoritov-illusztrációkkal, az Arany János balladáihoz és Az ember tragédiájához készített remekekkel meg a Zichynek talán a legtöbb hányattatást, mellőzést okozó A Rombolás géniuszának diadala című olajképpel. S mindezeken kívül a művész mindennapos örömeivel és kellemetlenségeivel, a többször is megfogalmazott kétellyel, kínnal, hogy nagyon sokszor nem dolgozhatott szíve szerint, hogy tehetségét, szinte minden energiáját rutinportrékra, fényképszerű jelenetekre kellett pazarolnia. Lakatos elfogultság nélkül szól Zichy aggodalmainak, berzenkedéseinek igazáról , de megmutatja az életmű vitathatatlanul nagy értékeit, joggal klasszikussá nemesedett darabjait is. Ennél gazdagabb Zichykiállítást (s benne jó néhány eddig legföljebb a kutatók ismerte műalkotást!) aligha láthatott bárki Magyarországon — s ez még akkor is különleges élmény, ha egy-egy rajzra, akvarellre csak másodpercek jutnak, ha nem állhatunk meg a kedvünk szerint valamelyik különösképp kedves mű előtt. Nagy kár, hogy az ezúttal egyáltalán nem mellékes kísérőszöveg zömét — az öszszes Zichy-mondatot — elmondó Avar István nem tudta levetkőzni modorosságait, adós maradt a művész egyéniségének megannyi színével, Zichyben csupán a panaszos öregembert vette észre. Ebben az egyhangúságban persze nemcsak ő vétkes: a rendezőnek sem volt olyan jó a füle, mint a szeme és a filmet létrehozó szándéka. Daniss Győző fTgy 7»K Mit nézzünk meg a képernyőn? 1983. június 25. szombat 17.30: Pusztafalu 1. rész A füzéri vár közelében, a csehszlovák határ mentén van Pusztafalu, ez a négyszáz lelket számláló kisközség. 1939-ben néprajzosok mentek oda gyűjtőútra, hogy feltérképezzék a falu népi értékeit. Most — 1980- tól kezdődően — Mátyus Aliz szociológus és Hoppál Mihály etnográfus részvételével a televízió készít róla egy nagyszabású dokumentumfilmsorozatot — „faluszociográfiá”-t —, ez hat részben szombat délutánonként kerül képernyőre. Szakály István rendező mondja: — Azt szerettük volna tudni, hogy a negyven évvel ezelőtti néprajzi felméréshez viszonyítva mi változott, a változás azonban olyan nagyarányú, hogy az összevetést csak részben tudjuk megcsinálni, így végül inkább szociológiai sorozat született. A füzéri vár és környéke hajdan Károlyi-birtok volt. Az első részben a néphagyomány szerint „tatároktól származó” pusztafaluiak beszélnek az öregektől hallottakról, a Rákócziak és a Károlyiak idejéről. A későbbiek során szót ejtünk azokról a változásokról, amelyeket az új országhatár meghúzása jelentett, hiszen az valósággal bezárta az ottélőket: régebben ugyanis Kassára jártak piacra, s földjeik is odaátra kerültek. A harmincas években indult meg Sárospatakon a népfőiskola; a régi főiskolások visszaemlékezései kirajzolják az utóbbi negyven év történetét. 1960 táján a téeszszervezés, majd 1973-ban az egyesítés idézett elő új változásokat; ma a falu egynegyede gyári munkás, a hollóházi porcelángyárnak a dolgozója. Sorozatunkat tömérdek régi dokumentum tarkítja, s elvisszük a nézőt egy igazi falusi lakodalomba is. T. A. Új könyvek AKADÉMIAI KIADÓ: Gervers-Molnár Vera: Sárospataki síremlékek (A műemlékekben gazdag Sárospatak plébániatemplomának építéstörténetét és a különböző, művészi értékű síremlékeket dolgozza föl a könyv a XV. század első felétől a XVIII. század húszas éveiig, így a Pálócziak, a Perényiek, Dobó Ferenc, a Zeleméri Kamarás, a Lorántffy és a Rákóczi család korának hagyatékát. Az emlékeket gazdag képanyag illusztrálja. 120 lap és 207 kép, 71 Ft.) — Kiss Attila: Baranya megye X—XI. századi sírleletei (A honfoglalás és a korai Árpád-kori hazai temetők leletanyagát feldolgozó sorozatban, Dienes István szerkesztésében megjelent munka az adatgyűjtés tér- és időbeli kiterjedésének számos térképpel alátámasztott ismertetése után részletes leírását és régészeti értékelését adja Baranya megye X—XI. századi temetőinek. Betűrendben lelőhelyenként, községenként ismerteti a feltárt sírokat és tartalmukat — igen sok rajzzal és fényképpel illuszrálva —, valamint mindazt az ismeretet, ami a feltárásból kiolvasható a temetkezési szokásokra, a tárgyak szerepére, a temetők időrendjére, továbbá a népesség etnikai jellegére, lélekszámára, társadalmi helyzetére stb. vonatkozóan. Ezek nyomán jellemzi a megye XXI. századi benépesedését, népességi viszonyait és társadalomtörténetét is. 306 lap és 121 képtábla, térképmelléklet, 384 Ft.) A TIT műsoraiból URANIA CSILLAG VIZSGÁI,t (Budapest I., Sánc u. 3/b.) Minden derült hétköznap este távcsöves bemutatás az érdeklődő egyéni és csoportos látogatók részére. Látható a Hold június 15—25-e között, a bolygók közül a Vénusz, a Szaturnusz, a Jupiter, ezenkívül kettőscsillagok, csillaghalmazok és extragalaxisok. Citadellái megfigyelőhelyünkről a főváros panorámáját tekinthetik meg az érdeklődök az Uránia panoráma-távcsövein, hétfő kivételével mindennap 11-től 19 óráig. TERMÉSZETTUDOMÁNYI STÚDIÓ (Budapest XI., Bocskai út 37.) 24. (péntek) 18 óra: Komputerkészítők Klubja, klubnap. 27. (hétfő) 18 óra: Gombász Szakkör: Határozási gyakorlat (dr. Urai Pál). 28. (kedd) 18 óra: Ásványbarát Szakkör: klubnap; Tudományos-Fantasztikus Klub: Zártkörű vetítés. A NAGY LAJOS KIRÁLYUNK EMLÉKÉRE RENDEZETT VETÉLKEDŐ EREDMÉNYEI A Nagy Lajos királyunk halálának 600. évfordulója alkalmából a TIT budapesti szervezete, a szakszervezetek és a KISZ budapesti szervezetei, meg az Élet és Tudomány szerkesztősége által a múlt évben meghirdetett előadássorozat és vetélkedő a Kossuth Klubban május 28-án rendezett budapesti döntővel véget ért. Az első helyezést és díjat az Egyesült Gyógyszervegyészeti Gyár Ifjúsági Klubjának csapata (Poór Mihály, Nagy Imre és Kónya Attila), a másodikat a Szikra Lapnyomda I csapata (Horváth Gusztávné, Kovács László és Dárdai Zoltán), a harmadikat a Petőfi Sándor gimnázium ,,A” csapata (Szabó Attila, Mór József és Rangos Levente), a negyediket pedig — vele az Élet és Tudomány egy-egy évi előfizetését — a Mezőgazdasági Ipari Közös önálló Vállalat (MIKÖV) „B” csapata (Kiss Bálint, Kalász József és Szerényi Ferencné) nyerte. Ősszel hasonló — vetélkedőkkel záruló — előadássorozat kezdődik az 1984. évi olimpia jegyében, ezt egy későbbi számunkban ismertetjük. — A szerk.