Élet és Tudomány, 1983. július-december (38. évfolyam, 26-52. szám)

1983-07-01 / 26. szám

Tartalom XXXVIII. évf. 26 . szám 1983. VII. 1. 803 INDUL A MÁSODIK SZTEREOMŰSOR Dr. Turi-Kovács Attila 806 A FORINT ÉRTÉKCSÖKKENÉSE BESZÉLGETÉS PETSCHNIG MÁRIA KÖZGAZDÁSSZAL Daniss Győző 808 A LEVÉLTETVEK „TERÍTETT ASZTALA” Dr. Meszleny András 809 NYELV ÉS ÉLET: TERMELJÜK-E A HALAT? É. Kiss Sándor 810 AZ ÖREGEDŐ BŐR Dr. Szentpéteri Katalin 813 A TISNOVI PORTA COELI, A MENNY KAPUJA Török Gábor 816 POSZTER: LOVAINK Dr. Tölgyesi István 818 SZÉP HAZÁNKAT JÁRVA: TŰRJE Nagy Lajos 821 A HÉTKÖZNAPOK LÉLEKTANA A GYERMEKKORI AGRESSZIVITÁSRÓL Dr. Ranschburg Jenő 822 FIGYELMÉBE AJÁNLOM! 823 A TUDOMÁNY VILÁGA 826 ZSEBISKOLA 9. 827 „SZÁMTALAN" BŰVÖS NÉGYZET 828 AZ ÉLET ÉS TUDOMÁNY 1983. (XXXVIII. ÉVF.) 1-26. SZÁMAINAK TARTALOMJEGYZÉKE 831 EGY KIS KÖZGAZDASÁG: AZ ÚJ NÖVEKEDÉSI PÁLYA Várhegyi Éva A HÁTLAPON: ANGOL KIRÁLYI LOVAS TESTŐR Takács László Címképünk: Levéltetűt kereső katicabo­gár (Dr. Meszleny András fel­vétele A levéltetvek „terített asztala” című cikkünkhöz.) A következő számunk tartalmából: Földrajzi környezet értéke­lése számítógéppel. 0 Vízi­­utak XVIII. században 0 Az angolnák nyomában : Földi figyelő 9 Az autózás fiziká­ja £ Formák a vízből 9 A bélgyulladások étrendi keze­lése 0 A Kanári-szigetek £ Kedves Ági és Zoli £ A tudo­mány világa. 802 Kedves Élet és Tudomány! Lapjuk ez évi 17. számában közölték a BIVALYOK KÁPOLNAPUSZTÁN című írást. Ezt a közleményüket pontosítani az aláb­biakban. Több száz bivaly nem­­lehetett Imremajorban, mert ennyi jószág nem férhetett be az ottani istállóba — legföljebb kilencven. Egyébként Imremajort és vele együtt az egész Nagybereket 1950-ben skezd­ték korsze­rűsíteni, belterjes gazdasággá alakítani. A külterjesen tartott bivalyok nem illettek bele ebbe a módosításba. Ezért Jankapusztán készítettünk —de imák­ csak hatvan bivaly számára — helyet. A bivalyok így kerültek So­mogy megyéből Zalába. Ám ott sem tudtak mit kezdeni velük, s ezért osztották szét őket a gazdaságok között. 1952-­ben Sávoly-Gyótán, Somogy megyében, a Kis- Balaton mellett dolgoztam, s ott szereztem tudomást arról, hgy Homoki-Nagy Istvánnak azóta híressé vált filmjét, a Gyöngyvirágtól lombhullásig című alkotást ott forgatják, s abban bivalyok is „szerepelnek”. Sá­­voly-Gyulát nem sokkal ezután — velem együtt — a zalai Kápolnapusztai Állami Gazdasághoz csatolták. Ekkor kértem engedélyt,­­hogy a bivalyok „maradékát” most már Zalában összegyűjtsem. Huszonhét jószágot italáltunk szétszórva — nyolc bika és néhány borjú is volt köztük. Sajnos, nem a legjobb egyedekből válogat­hattunk, mert már nem volt miből. Több állat a hu­szonötödik évét is elérte. K­t év elteltével az állományt a zimányi berkekben „dugtuk” el. Néhány évig még fejtük is a teheneket, hogy hasznot tudjunk felmutatni. Mondhatom, szinte harcolni kellett ennek az állat­csoportnak a fennmaradásáért! Szerencsénkre mindig akadt pártfogónk. Köztük dr. Jankovics János, Kápolna­puszta mostani igazgatója. Récsey Lajos nyugalmazott agrármérnök A KSH Mezőgazdasági adattárának 1979. évi kötete 1857-től közöl adatokat a bivalyok számáról egészen a kiadás időpontjáig. Ennek az összesítésnek megfelelően 1950-ben 3420 bivalyt tartottak nyilván hazánkban.­­1960-ra ez a szám 2841-re csökkent. Az 1970-es évek elejétől még rohamosabb volt a visszaesés: 1975-ben — a rezervátumokat nem számítva — alig 37 bivalyt tartottak nyilván a háztáji, a kisegítő és egyéb rendel­tetésű gazdaságokban. Ha a megyénkénti megoszlást nézzük, 1950-ben Somogyban 168 bivalyt írtak össze, Zalában pedig nem volt egyetlenegy sem. Az egész Du­nántúlon mindössze 268 bivaly legelt és tejelt. Ellenben az Alföldön akkoriban még 3031 bivaly gaz­dagította a jószágál­lományt. 1960-ra mintegy hatszázzal csökkent ez az állomány. Ha Bács-Kiskun megyét néz­zük, ott 1950-ben 1011­­bivaly volt. 1960-ban pedig csak 925. E két időpont között csupán Szolnok és Csongrád megye büszkélkedhetett több száz bivallyal. Lapozgatva az idevágó adatok gyűjteményét, a szá­mok azt jelzik, hogy még a híres erdélyi tenyészetek­ben sem volt olyan sok bivaly: egy-egy nagyobb gazda­ságban is csak mintegy száz ilyen jószág lehetettt. Surányi Béla (Debrecen) Kislexikon Cikkeinkben csillag jelzi azokat a kifejezéseket és ne­veket, amelyek a kislexikon­ban szerepelnek. ATP (adenozin-trifoszfát): a szervezet energiagazdálkodá­sának központi szerepű ve­­gyülete, tárolja a lebomlási folyamatokban felszabaduló energiát, illetőleg energiával látja el az azt igénylő folya­matokat. (A tudomány vilá­ga) IKONOGRÁFIA: képzőmű­vészeti (cikkünkben: vallási) témák, személyek ábrázolá­sának és jelképeinek szigo­rúan kötött, a korra jellemző módon meghatározott sza­bályrendszere. Az ilyen ábrá­zolások és jelképek tartalmi és formai kérdéseivel foglal­kozó tudománynak is­­ a neve. (A tisnovi Porta Coeli) MANDORLA: a dicsfény mandula alakú ábrázolása a középkori művészetben; bizo­nyos képeken Jézus és Mária vagy a szentek alakját övezi. (A tisnovi Porta Coeli) MEZOFILLUM: a lomble­vél legkülső rétegét alkotó két hámréteg (epidermiszré­teg) között levő alapszövet­rendszer. Sok benne a kloro­­plasztisz. (A tudomány vilá­ga) PARTENOGENEZIS vagy SZŰZNEMZÉS: a növény- és az állatvilágban egyaránt előforduló, olyan szaporodási mód, amikor az utód megter­mékenyítés nélkül jön létre, vagy csak a női, vagy csak a hím ivarsejtből. (A levéltet­vek „terített asztala”) TIMPANON: az épület­homlokzat orommezeje, szo­borművekkel díszített, három­szögletű homlokzati rész, ille­tőleg ajtó vagy ablak fölött kiképzett háromszögű — eset­leg íves záródású — díszít­mény. (A tisnovi Porta Coeli) TURGORNYOMÁS: a sejt­ben a vízfelvétel következté­ben kialakuló — feszes álla­potot előidéző - hidrosztati­kai nyomás. (A tudomány vi­lága) VÉDETT TÉRERŐSSÉG: olyan rádiózási helyzet, ami­kor az adótól kisugárzott elektromágneses hullámok zavartalanul terjednek tova, s azokat sem az interferen­cia, sem pedig termikus, vagyis a hőmozgásból eredő zajok nem zavarják meg. (In­dul a második sztereoműsor.)

Next