Élet és Tudomány, 1983. július-december (38. évfolyam, 26-52. szám)
1983-12-09 / 49. szám
Tartalom XXXVIII. évf. 49. szám 1983. XII. 9. 1539 TÁVKÖZLÉSI VILÁGKIÁLLÍTÁS GENFBEN 1542 A BIOTECHNOLÓGIA KORLÁTAI Beszélgetés dr. Pólya Kálmán mikrobiológussal 1544 HOGYAN FOKOZHATÓ A KŐOLAJTELEPEK HOZAMA? Dr. Szurovy Géza 1546 NYELV ÉS ÉLET Simon Zoárd 1547 AZ ISMERŐS KIJEV ÉS AZ ISMERETLEN VISEGOROD Dolmányos István 1549 A GÖRÖG VÁZÁK TITKA Dr. Riedel Miklós 1551 HOL MŰKÖDIK AZ AGY? 1554 AZ ÖRÖK SZÉPSÉG VÁLTOZÁSAI F. Dózsa Katalin 1557 AZ IDÜLT VESEGYULLADÁS ÉTRENDI KEZELÉSE Németh Rozália és dr. Zanáné dr. Bach Katalin 1559 KEDVES ÁGI ÉS ZOLI! Tamás Tibor 1561 A GONDOLKODÁS ISKOLÁJA TÖRD A FEJED 1562 SAKKFANTÁZIA Bakcsi György 1563 FIGYELMÉBE AJÁNLOM MIT NÉZZÜNK MEG A KÉPERNYŐN? A TIT MŰSORAIBÓL 1566 A TUDOMÁNY VILÁGA 1567 CB-ÉLETT K. A. 1567 A HÁTLAPON KŐABLAK Borsányi László Címképünk: Az agy egyik vízszintes irányú rétegképe. A kárt érő áramütés hatására a radioaktív nyomjelző anyag a talamuszban, a gerincvelő és az agykéreg közötti közvetítőállomáson összpontosul (középső sárga folt). A bal oldali „tudatosító” terület és a homloklebeny (balra és fönt összefüggő sárga és narancsszínű terület) szintén igen tevékenyek (Hol működik az agy? c. cikkünkhöz) A következő számunk tartalmából: Az 1983. évi fizikai Nobel-díj 0 Kiút a világgazdasági válságból 0 A Balaton óriásai 0 Az oktatójátékok 0 Budapesti labradoritok 0 Ásatások Fenékpusztán 1538 Kedves Élet és Tudomány! Az idei őszön avatták fel Balatonfüreden az új Berzsenyi Dániel-gyógykutat, egy újabb természeti értéket mentve meg így magunk és az utókor számára. Ezzel sikerült, ha szerényen is, a városnak — hazánk első gyógyüdülő városának — természeti és víztani értékeit gyarapítani. Ez a forrás is felüdülést és talán gyógyulást is nyújthat a jövőben százak és ezrek számára. Szeretném azonban felhívni a figyelmet településünknek egy másik, hasonlóan értékes szénsavas gyógyforrására: A FÜREDI POLÁNYI-KÚTRA. Neves földrajztudósunk, idősb dr. Lóczy Lajos* fél évszázaddal ezelőtt erről a forrásról még a következőket írta: „...a kis savanyúvíz forrás... a 128 méteres domb aljában, a vasúti hídtól délre, Polányi Gábor balatonfüredi lakos rétjének délnyugati szögletében fakadt... A forrás vize némileg a parádi kénes savanyúvízre emlékeztet, hasonlóan a posztvulkáni eredetre utal...” (Polányi Gábor gondozott sírja a Bajcsy úti temetőben áll; hajdani rétjének egy részéből jól termő szőlőültetvényt alakítottak.) Lóczy Lajos gondos és pontos helyszíni leírása alapján ma is odatalálunk a kúthoz. Az ottani látvány azonban visszafordulásra késztetheti a látogatót. Egy korabeli fénykép alapján sletve a forrás és környéke valamikor látogatott ivóhely volt, ma ellenben majdnem teljesen elmocsarasodott, nádas és gaztenger, piszok, szemét „díszült” a környékén. A forrás évekkel ezelőtt, ha nagyon nehezen is, de ébredezni kezdett Csipkerózsika-álmából. 1979-ben a Magyar Hajó- és Darugyár balatonfüredi gyáregységének a Március 15. nevet viselő szocialista brigádja tetszetős kútborítót készített a nyitott forrás kútgyűrűjére, három évre rá — 1981-ben — a DRW balatonfüredi Lóczy Lajos-brigádja kitisztította a kutat. (A „leltárról"’ inkább egy sort se!) Sajnos, a forrást máig elkerüli minden jelzett ösvény. Talán jobb is így. Miért? 1979-ben — tiszteletdíj és felkérés nélkül — elkészítették a forrásnak és környékének komplex tájrendezési tervét, s ezt a helyi tanács rendelkezésére bocsátották. A következő válasz érkezett rá: „...a majd veendő vízminta vizsgálati eredményei alapján lehet következtetni arra, hogy a jelenlegi nitrátszennyezés a felszíni vízadó rétegekből származik vagy mélyebb eredetű. Ha felszíni rétegekből származik, akkor van lehetőség annak kizárására: a kút rendbehozható, a vízfogyasztásra ismét alkalmassá tehető ...” Megjegyzem: a szüretelő diákok tömege iszik — minden szívfájdalom nélkül — a forrás vizéből, s a környező szőlőket gondozó munkások is ebből oltják szomjukat naponta — máig. A nitrátszennyezés — ez a másik észrevételem — a felszínből, a szomszédos, lejtős szőlőterületről származik, s jelenleg is onnan szennyezi a vizet, teszi dússá a növényzetet. A védőterület kialakítását az ültetvény gazdái messzemenően támogatnák. Mindezek után úgy vélem, érdemes lenne kiszámítani, mennyibe kerülne, ha a rendezési tervet megvalósítanák, a helyet kiránduló-, illetőleg pihenőparkká alakítanák, s azt is, hogy kire-kire mennyi és milyen jellegű társadalmi munkahányad jutna. A nagy kérdés: vajon a társadalmi munka meghirdetése vagy — s nyilván ez a megoldás a könnyebb — a vízfogyasztást tiltó tábla kihelyezése mellett döntenek-e majd az illetékesek. Az egyik mellett mindenképpen dönteniük kell! Szekér Ernő környezetvédelmi és tájrendező szakmérnök Kislexikon Cikkeinkben csillag jelzi azokat a kifejezéseket és neveket, amelyek a kislexikonban szerepelnek. BIOKONVERZIÓ: különféle szerves anyagoknak élő szervezetekkel való átalakíttatása. Az átalakító szervezetek rendszerint mikroorganizmusok, amelyek a szerves anyagot tápanyagként hasznosítják, abból építik fel saját sejtjeiket. Az átalakítás terméke az eredeti tápközegnél sokkalta nagyobb arányban tartalmazza a termelés céljának számító anyagot, rendszerint fehérjét. A terméket ezért nevezik gyakran egysejtfehérjének. (A biotechnológia korlátai) HÉRODOTOSZ (i. e. kb. 484—425): görög történetíró, „a történetírás atyja". Kilenc kötetnyi történelmi munkásságának középpontjában a görög-perzsa háborúk állnak, de — nem kis részben mondákra, szóbeli adatokra támaszkodva — sokat írt a környező népek és országok sajátosságairól, históriájáról. (Az ismerős Kijev és az ismeretlen Visegorod) LIZIN (La,is-diamino-kapronsav): a fehérjealkotó aminosavak egyike, amelyből az állati eredetű fehérjékben több, a növényi eredetűekben kevesebb van. A ~ az emlősök számára esszenciális, azaz maguk nem tudják előállítani, a táplálékból kell felvenniük. (A biotechnológia korlátai) LÓCZY LAJOS (1849-1920): geológus, egyetemi tanár, földrajztudós. 1877 és 1880 között Széchenyi Béla expedíciójának tagjaként beutazta Kína nagy részét. 1891-ben az ő kezdeményezésére és vezetésével alakult meg a Magyar Földrajzi Társaság Balaton Bizottsága; ennek célja a tó sokoldalú tudományos kutatása volt. (Kedves Élet és Tudomány!) REZERVÁTUM: az őslakosság számára kijelölt kényszerlakóterület; a legelső fokat az Egyesült Államokban és Kanadában hozták létre az indiánok elkülönítésére. (Window Rock Kőablak) SZCINTIGRÁFIA: az a vizsgálóeljárás, amelyet alkalmazva a betegbe juttatott radioaktív anyagnak a szervezetbeli útjából, felhalmozódásának helyéből következtetnek valamely szerv állapotára, működésére. (A tudomány világa)