Élet és Tudomány, 1984. július-december (39. évfolyam, 27-52. szám)
1984-07-06 / 27. szám
is megjegyezte: „Békés eszközökkel nem lehet tizenkétmillió, függetlensége védelmére elszánt embert eltiporni.” A másik, az ankarai nemzeti kormány nagyobb sikerrel tevékenykedett. A Nagy-Britannia és eleinte Franciaország támogatását is élvező görög kormány százezres expedíciós hadserege 1920 végére ellenőrzése alá vonta Kis-Ázsia számottevő részét, nagyjában a Sakarya folyótól nyugatra elterülő vidéket, majd a következő év nyarán körülbelül 100 km-nyire megközelítette Ankarát. De akkor megváltozott a hadiszerencse. A lendületbe jövő török nemzeti hadsereg ellentámadásba ment át. Hosszas csatározások után áttörte a görög védelmet, majd a dumlupinari ütközetben döntő győzelmet aratott. A görögök álma, „Nagy-Hellász” megteremtése végképp szertefoszlott. Bebizonyosodott, hogy a britek és a franciák kevéssé törődtek a kisebb szövetségesnek adott ígéret beváltásával azzal, hogy a békeszerződésnek a nem közvetlenül az angol és francia érdekeket szolgáló pontjait érvényesítsék. 1922 szeptemberében a brit hajók a legutolsó görög katonát is elszállították Kis- Ázsiából. A nemzeti kormány a diplomáciában is szép sikereket ért el. 1921 elejére különmegállapodásokkal megbontotta az antant egységét: Franciaországot és Olaszországot leválasztotta a nemzeti mozgalom megsemmisítésében érdekelt Nagy-Britanniáról és Görögországról. 1921 márciusában pedig barátsági szerződést kötött Szovjet- Oroszországgal, s egyúttal rendezték a kaukázusi orosz—török határ dolgát is. Az új Törökország helyesen ismerte föl az elemi érdekazonosságot saját maga és a Párizs környéki békediktátumok átformálásában szintén érdekelt Szovjet- Oroszország között. Kis-Ázsiában még javában dúlt a görög—török háború, amikor már megmutatkoztak annak jelei, hogy az egységét elvesztő antant hajlandó módosítani a békeszerződést. De az első ajánlatok feltételei alig voltak enyhébbek, mint a békeszerződésben foglaltak. Ezért az egyre magabiztosabb nemzeti kormány még nem válaszolt. Várt egészen 1922. szeptember 29- éig, hogy akkor, a kis-ázsiai katonai győzelem után — számára immár elfogadható feltételekkel — köthessen fegyverszünetet. Győzelem a tárgyalóasztalnál Mindezek után az 1922 novemberében — a szultán trónfosztásának hónapjában — összeülő lausanne-i konferencián Törökország merőben új hadállásból tárgyalhatott: ütőképes hadserege volt (az felvonult jó néhány, a sèvres-i szerződésben elcsatolt területre), sikerült megbontania az antant diplomáciai egységfrontját, és szövetségeseként tudhatta maga mellett Szovjet-Oroszországot. Említést érdemel az a támogatás is, amelyet Törökország az Angliában számottevő befolyású indiai muzulmánoktól kapott: az angol kormányban nemegyszer komoly ellentétek alakultak ki az indiai ügyekkel foglalkozó, illetőleg a „keleti politikát” csináló kabinettagok között. A konferencia meglehetősen elhúzódott, hiszen a területi ügyeken kívül egy egész sereg egyéb, főképpen pénzügyi kérdést is rendezni kellett. Így azután a lausanne-i békeszerződést csak 1923. július 24-én írták alá. A szerződés az új török államnak és vezetőjének, a később Atatürk, vagyis „a törökök atyja” néven tisztelt Musztafa Kemálnak volt nagy diadala. Egyetlen kivételt (a csak 1939-ben visszakapott iskenderuni körzetet) nem tekintve Törökország azóta az akkor szentesített határok között él. Török Attila 844 EGY VIHAROS ÉVTIZED 1912—1913: a Balkán-háborúk, Törökország elveszti európai birtokainak zömét. 1914: Törökország belép az első világháborúba a központi hatalmak oldalán (nov. 12.). 1915—1916: az antant csapatainak kudarca a Dardanelláknál. 1917: Bagdad és Jeruzsálem elvesztése. 1918: a mudroszi fegyverletétel (okt. 30.). 1919—1922: függetlenségi háború. 1919:a sivasi és az erzurumi nemzeti kongresszus. 1920: a Nagy Nemzetgyűlés megnyitása (ápr. 23.), a sévres-i béke (aug. 10.), Örményország leigázása. Megalakul a kommunista párt (szept. 10.). 1921—1922: védelmi háború Görögország ellen. 1921: barátsági és testvériségi szerződés Szovjet-Oroszországgal (márc. 16.). Győzelmes ütközet a Sakarya folyónál a görögök ellen. 1922: VI. Mohamedet megfosztják trónjától. 1923: betiltják a kommunista pártot. A lausanne-i szerződés (júl. 24.). A Köztársasági Néppárt megalakulása (aug. 9.). Parlamentáris köztársaság kikiáltása (szept. 29.). Kemál Atatürk a köztársasági elnök, Ankara lesz a főváros. (Világtörténelmi enciklopédia) Kérdezz — felelek! Miért ingadozik a Volga folyó szélessége? — kérdezi Mezőfi József budapesti olvasónk. Dr. Fogarasi László földrajzi szakíró válaszol: Azért, mert Európa leghosszabb (3690 km) folyójának, a Volgának a medre az 1933 óta tervszerűen végzett folyamszabályozási munkák eredményeképpen szakaszonként nem egyforma szélességű. A rajta épült ivanovói, uglicsi, ribinszki, gorkiji, kujbisevi és volgográdi víztárolók, amelyek valójában hatalmas mesterséges tavak, ezeken a helyeken nagymértékben kiszélesítik a folyó partjait. A folyam Kazány és Uljanovszk között a legszélesebb: 52 km. Ott épült a Volgának és az északkeletről beleömlő Kámának a vizével feltöltött kujbisevi víztároló. Ennek 6500 négyzetkilométernyi területén tizenegy Balaton férne el! E hatalmas víztömeget óriási gáttal zárták el, amely a tároló déli részén egyszersmind több mint 1 km hosszúságú vasúti és közúti híd is. A hajókat e helyütt korszerű zsiliprendszer emeli át; ennek egy-egy kapuja 700 tonnát nyom. A délebbre, Volgográdban 1960 óta üzemelő XXII. Pártkongresszus Erőmű víztárolója 3470 négyzetkilométernyi területen tárolja a Volga vizét. Gátja a rajta épített zsiliprendszerrel 26 m-rel megemeli a folyam vízszintjét. Ez a műszaki megoldás nemcsak a hajóknak, hanem az öntözés révén a környező területek mezőgazdaságának is nagyon előnyös. összegezve: ahol a víztárolók vannak a Volgán, ott a folyó mindenütt több km szélességű. Ellenben ahol nincsen felduzzasztva a vize (például Kujbisev alatt körülbelül 300 km-es hoszszúságban), ott 2—3 kmnyire is ellkeskenyül a folyamóriás. Gorkij alatt mintegy 200 km-es szakaszon, a város felett pedig majdnem 100 km-es szakaszon még ennél is keskenyebb Európa legnagyobb folyója.