Élet és Tudomány, 1984. július-december (39. évfolyam, 27-52. szám)
1984-11-09 / 45. szám
Tartalom XXXIX. évf. 45 . szám 1984. XI. 9. 1411 PÁLYAVÁLASZTÁSI TANÁCSADÁS Harday Ildikó 1413 HOL KERESSE? HONNAN TUDJA MEG? 1414 HOGYAN LETTEM?... 1416 TUDOD-E, HOGY MI ÉRDEKEL? PÁLYAVÁLASZTÁSI JÁTÉK 1419 PÁLYAVÁLASZTÁS ÉS DÖNTÉS Gulyás Lóránt 1420 PROGRAMOZÓKÉPZÉS - KÖZÉPFOKON Jancsó Ferenc 1422 A LEGRÉGIBB MAGYAR NŐI RUHA F. Dózsa Katalin 1424 BESZÉLŐ KÉPEK: ERŐS KAPOCS O. T. 1426 ECSEG-PUSZTA Nádházi Károly 1428 A CÉL: FÖLDERÍTENI AZ EGYÉNI ADOTTSÁGOKAT Dr. Czinege Gábor 1429 KI ALKALMAS EGÉSZSÉGÜGYI PÁLYÁRA? Dr. Forgács Mária 1430 NYELV ÉS ÉLET: KI VONHATÓ FELELŐSSÉ? Holczer József 1431 PÁLYAVÁLASZTÁSI TÁBORBAN VOLTAM 1432 KEDVES ÁGI ÉS ZOLI! Tamás Tibor 1433 FIGYELMÉBE AJÁNLOM 1434 A GONDOLKODÁS ISKOLÁJA Bizám György és Herczeg János 1435 A TUDOMÁNY VILÁGA 1438 AZ ÜVEG SZÉPSÉGE Szabó Mária 1439 KELLEMETLEN „LAKÓTÁRSAK" Kecskeméti István Címképünk: Bojtár Ottó felvétele A következő számunk tartalmából: Az 1984. évi orvosi Nobel-díj # Napjaink cserekereskedelme 0 Kitört a kovásznai Pokolsár % A gondolkodás évszázadai 6—70 „öngyógyító kiskert a Kiskunságban 0 Vitorlással a Keleti-tengeren . Aranykor a fizikában Ó Négyszemközt az orvossal 0 Tűzoltók az aranyért 0 A tudomány világa MIO Kedves Olvasónk! Hogyan válasszak, kérdezi több mint kétszázezer diák, az általános és a középiskolák utolsó osztályának tanulója, s kérdezik velük a szülők és a nevelők. E döntésükben kíván segíteni nekik ez a számunk, akár már egy szakma kiválasztása előtt áll a végzős, akár még csak egy valamilyen szakmai kört felölelő érdeklődési terület, egy következő iskola kiválasztása előtt áll, vagy csupán azt mérlegeli, hogy érdeklődése milyen szakterületek felé hajlik, hogyan és milyen szakkörökben művelje magát tovább, s egyáltalán miként ismerheti meg jobban a saját képességeit.. . Nem kisebb kérdés az sem, hogy milyen pályák között választhat, melyik milyen szempontból előnyös vagy hátrányos. De eldönthető-e ez egyszer és mindenkorra? Amelyik szakma ma „jó” — mert tekintélye van, vagy mert kiváló kereseti lehetőségekkel kecsegtet —, az a műszaki és a gazdasági fejlődés során holnap talán már kevesebb előnyt jelent, mint egy ma még kevésbé vonzó pálya. Hogyan és mennyire vehető ez számba? Nagy kérdés, és senki sem felelhet rá megnyugtatóan. Sokan azt mondják, nem a jó tanácsok, hanem az élet, a gyakorlat példái döntik el a választást. Ha munkásnak csak a rossz tanulók mennek, akkor a munkásság gyöngébb képzettségű lesz, „leértékelődik”, vagyis már az ilyen kiválasztódásban az mutatkozik meg, hogy a társadalom a munkást „csökkent értékű”-nek tekinti. Mások meg, ugyancsak sokan és szenvedélyesen, azt mondják, hogy az értelmiségi szakmáknak nincs elég értékük a társadalom szemében, hiszen anyagilag nem vonzók, nem jövedelmeznek érdemlegesen többet, sőt olykor annyit se, mint egyik-másik ipari vagy mezőgazdasági szakma (nem szólva ezúttal a munkahelyen kívüli egyéb kereseti lehetőségekről). Anélkül, hogy eltakarnánk szemünket a változó élet számos ellentmondása elől, egy fontos dologra szeretnénk emlékeztetni. Az iskolai értékelés szükségképpen a tanulmányi eredmények értékelése, s ha nagyon jó, akkor is különbséget kell tenni egy szempontból: az ott megszerezhető tudás szempontjából. Ez egyfajta érték. Egy jó szakmunkásnak ebből számos ismeretre szüksége van, de nem mindenre — azt majd úgyis elfelejti —, és számos olyan ismeretre és gyakorlati készségre is szüksége van, amelyet ott nem szerezhet meg. Ez az ismeret és készség egy másik érték. A jól „működő” társadalomnak sokféle értékre van szüksége. S ha az ember olyan pályát választ, amely adottságainak és érdeklődésének megfelel, amelyben tehát eredményes lehet, ha ott értékesíti készségeit, egyszeriben értékes ember lesz. A kérdés az: ezt hogyan válasszuk meg? Talán valami segítséget jelentenek ehhez az itt következő írások. A szerkesztő Kislexikon Cikkeinkben csillag jelzi azokat a kifejezéseket és neveket, amelyek a kislexikonban szerepelnek. EPILEPSZIA: rohamokban mutatkozó, legtöbbször tudatzavarral, emlékezethiánnyal, a mozgató, az érzékelő, a vegetatív és a pszichés központok működésváltozásával járó állapot. (Ki alkalmas az egészségügyi pályára?) HÖLLRIGL JÓZSEF (1879- 1953): régész és művészettörténész, a Nyitra vármegyei Múzeum megalapítója, 1919- től a Magyar Nemzeti Múzeum régiségtárának munkatársa, 1937-től nyugdíjazásáig az Iparművészeti Múzeum vezetője. Kutatásainak középpontjában a középkori magyar kerámia, üvegművészet és viselettörténet állt. (A legrégibb magyar női ruha) KILOBYTE (ejtsd: kilobájt) a feldolgozandó információnak jelenleg leggyakrabban használt egysége a byte (ejtsd: bájt), ennek ezerszerese a Egy byte 9 bitet foglal magában: közülük nyolc az adatbit, a kilencedik pedig az úgynevezett ellenőrzőbit. (Programozóképzés — középfokon) LOSZPUSZTAGYEP: a mérsékelt égövben, szárazföldi éghajlat alatt kialakult magas fűvű zárt gyep. Tömegfajai pázsitfűfélék, talaja pedig mezőgazdasági szempontból értékes csernozjom. (Ecseg-puszta) PARATÍFUSZ: a Salmonella paratyphi nevű baktérium okozta fertőzés. Két formája van: az egyik a hastífuszra emlékeztet, de annál enyhébb elváltozásokkal jár, a másik a heveny bélhurutot utánozza. A ~ csak bakterológiai és szerológiai vizsgálatokkal kórismézhető biztosan.Ki alkalmas egészségügyi pályára?! POHÁNKA (Fagopyrum esculentum): Közép-Ázsiából származó lisztes magvú növény. Magjainak héja mérgező, ezért mind emberi táplálkozásra, mind takarmányozásra csak hántolva használják. Főképp kását és főtt tésztát készítenek belőle. (A tudomány világa) SZÁMÍTÓGÉP-KONFIGURÁCIÓ: a számítógép üzemeltetéséhez szükséges berendezéseknek, illetőleg a felhasználás lehetőségeit kibővítő perifériás műveknek az öszszessége. (Programozóképzés középfokon)