Élet és Tudomány, 1984. július-december (39. évfolyam, 27-52. szám)

1984-11-09 / 45. szám

Tartalom XXXIX. évf. 45 . szám 1984. XI. 9. 1411 PÁLYA­VÁLASZTÁSI TANÁCSADÁS Harday Ildikó 1413 HOL KERESSE? HONNAN TUDJA MEG? 1414 HOGYAN LETTEM?... 1416 TUDOD-E, HOGY MI ÉRDEKEL? PÁLYAVÁLASZTÁSI JÁTÉK 1419 PÁLYAVÁLASZTÁS ÉS DÖNTÉS Gulyás Lóránt 1420 PROGRAMOZÓKÉPZÉS - KÖZÉPFOKON Jancsó Ferenc 1422 A LEGRÉGIBB MAGYAR NŐI RUHA F. Dózsa Katalin 1424 BESZÉLŐ KÉPEK: ERŐS KAPOCS O. T. 1426 ECSEG-PUSZTA Nádházi Károly 1428 A CÉL: FÖLDERÍTENI AZ EGYÉNI ADOTTSÁGOKAT Dr. Czinege Gábor 1429 KI ALKALMAS EGÉSZSÉGÜGYI PÁLYÁRA? Dr. Forgács Mária 1430 NYELV ÉS ÉLET: KI VONHATÓ FELELŐSSÉ? Hol­czer József 1431 PÁLYAVÁLASZTÁSI TÁBORBAN VOLTAM 1432 KEDVES ÁGI ÉS ZOLI! Tamás Tibor 1433 FIGYELMÉBE AJÁNLOM 1434 A GONDOLKODÁS ISKOLÁJA Bizám György és Herczeg János 1435 A TUDOMÁNY VILÁGA 1438 AZ ÜVEG SZÉPSÉGE Szabó Mária 1439 KELLEMETLEN „LAKÓTÁRSAK" Kecskeméti István Címképünk: Bojtár Ottó felvétele A következő számunk tartalmából: Az 1984. évi orvosi Nobel-díj # Napjaink cserekereskedel­me 0 Kitört a kovásznai Po­kolsár % A gondolkodás­ év­századai 6—7­0 „öngyógyító kiskert a Kiskunságban 0 Vi­torlással a Keleti-tengeren . Aranykor a fizikában Ó Négy­­szemközt az orvossal 0 Tűzol­tók az aranyért 0 A tudomány világa MIO Kedves Olvasónk! Hogyan válasszak, kérdezi több mint kétszázezer diák, az általános és a középiskolák utolsó osztályá­nak tanulója, s kérdezik velük a szülők és a neve­lők. E döntésükben kíván segíteni nekik ez a szá­munk, akár már egy szakma kiválasztása előtt áll a végzős, akár még csak egy valamilyen szakmai kört felölelő érdeklődési terület, egy következő is­kola kiválasztása előtt áll, vagy csupán azt mérle­geli, hogy érdeklődése milyen szakterületek felé hajlik, hogyan és milyen szakkörökben művelje ma­gát tovább, s egyáltalán miként ismerheti meg job­ban a saját képességeit.. . Nem kisebb kérdés az sem, hogy milyen pályák között választhat, melyik milyen szempontból elő­nyös vagy hátrányos. De eldönthető-e ez egyszer és mindenkorra? Amelyik szakma ma „jó” — mert tekintélye van, vagy mert kiváló kereseti lehetősé­gekkel kecsegtet —, az a műszaki és a gazdasági fejlődés során holnap talán már kevesebb előnyt jelent, mint egy ma még kevésbé vonzó pálya. Ho­gyan és mennyire vehető ez számba? Nagy kérdés, és senki sem felelhet rá megnyugtatóan. Sokan azt mondják, nem a jó tanácsok, hanem az élet, a gyakorlat példái döntik el a választást. Ha munkásnak csak a rossz tanulók mennek, akkor a munkásság gyöngébb képzettségű lesz, „leértékelő­dik”, vagyis már az ilyen kiválasztódásban az mu­tatkozik meg, hogy a társadalom a munkást „csök­kent értékű”-nek tekinti. Mások meg, ugyancsak sokan és szenvedélyesen, azt mondják, hogy az ér­telmiségi szakmáknak nincs elég értékük a társada­lom szemében, hiszen anyagilag nem vonzók, nem jövedelmeznek érdemlegesen többet, sőt olykor annyit se, mint egyik-másik ipari vagy mezőgazda­­sági szakma (nem szólva ezúttal a munkahelyen kí­vüli egyéb kereseti lehetőségekről). Anélkül, hogy eltakarnánk szemünket a változó élet számos ellent­mondása elől, egy fontos dologra szeretnénk emlé­keztetni. Az iskolai értékelés szükségképpen a ta­nulmányi eredmények értékelése, s ha nagyon jó, akkor is különbséget kell tenni egy szempontból: az ott megszerezhető tudás szempontjából. Ez egyfajta érték. Egy jó szakmunkásnak ebből számos isme­retre szüksége van, de nem mindenre — azt majd úgyis elfelejti —, és számos olyan ismeretre és gya­korlati készségre is szüksége van, amelyet ott nem szerezhet meg. Ez az ismeret és készség egy másik érték. A jól „működő” társadalomnak sokféle ér­tékre van szüksége. S ha az ember olyan pályát vá­laszt, amely adottságainak és érdeklődésének meg­felel, amelyben tehát eredményes lehet, ha ott ér­tékesíti készségeit, egyszeriben értékes ember lesz. A kérdés az: ezt hogyan válasszuk meg? Talán va­lami segítséget jelentenek ehhez az itt következő írások. A szerkesztő Kislexikon Cikkeinkben csillag jelzi azokat a kifejezéseket és ne­veket, amelyek a kislexikon­ban szerepelnek. EPILEPSZIA: rohamokban mutatkozó, legtöbbször tudat­zavarral, emlékezethiánnyal, a mozgató, az érzékelő, a ve­getatív és a pszichés közpon­tok működésváltozásával járó állapot. (Ki alkalmas az egészségügyi pályára?) HÖLLRIGL JÓZSEF (1879- 1953): régész és művészet­­történész, a Nyitra vármegyei Múzeum megalapítója, 1919- től a Magyar Nemzeti Mú­zeum régiségtárának munka­társa, 1937-től nyugdíjazásáig az Iparművészeti Múzeum vezetője. Kutatásainak közép­pontjában a középkori ma­gyar kerámia, üvegművészet és viselettörténet állt. (A leg­régibb magyar női ruha) KILOBYTE (ejtsd: kilobájt) a feldolgozandó információ­nak jelenleg leggyakrabban használt egysége a byte (ejtsd: bájt), ennek ezersze­rese a Egy byte 9 bitet foglal magában: közülük nyolc az adatbit, a kilence­dik pedig az úgynevezett elle­nőrzőbit. (Programozóképzés — középfokon) LOSZPUSZTAGYEP: a mér­sékelt égövben, szárazföldi éghajlat alatt kialakult ma­gas fűvű zárt gyep. Tömeg­fajai pázsitfűfélék, talaja pedig mezőgazdasági szem­pontból értékes csernozjom. (Ecseg-puszta) PARATÍFUSZ: a Salmonella paratyphi nevű baktérium okozta fertőzés. Két formája van: az egyik a hastífuszra emlékeztet, de annál enyhébb elváltozásokkal jár, a másik a heveny bélhurutot utánoz­za. A ~ csak bakterológiai és szerológiai vizsgálatokkal kórismézhető biztosan.­­Ki al­kalmas egészségügyi pályá­ra?! POHÁNKA (Fagopyrum esculentum): Közép-Ázsiából származó lisztes magvú nö­vény. Magjainak héja mérge­ző, ezért mind emberi táp­lálkozásra, mind takarmányo­zásra csak hántolva használ­ják. Főképp kását és főtt tésztát készítenek belőle. (A tudomány világa) SZÁMÍTÓGÉP-KONFIGURÁ­CIÓ: a számítógép üzemel­tetéséhez szükséges berende­zéseknek, illetőleg a felhasz­nálás lehetőségeit kibővítő perifériás műveknek az ösz­­szessége. (Programozóképzés­­ középfokon)

Next