Élet és Tudomány, 1984. július-december (39. évfolyam, 27-52. szám)
1984-12-07 / 49. szám
EMV M4NY4 két ok miatt óriási, ő az első, aki kimondja: változást észlelt a Hold fölött lévő szférában. Új csillagot talált 1572-ben, olyan helyen, ahol azelőtt nem ismertek csillagot. Emellett elképesztően pontosak a megfigyelései, jó alapot adnak további számításokhoz, s jól használja majd őket Kepler. Kepler Thübingában teológiát tanulva ismerte meg a kopernikuszi tanokat. Ő még elfogadta a geocentrikus álláspontot, de nem elégedett meg azzal a számítási pontossággal, amelyet a körpályák föltevése jelentett. Protestáns, 1601-től Prágában Rudolf császár udvari csillagásza, így látjuk Madách Ember tragédiájában is. Miközben a „tudatlanságból él”, kidolgozza nevezetes törvényeit. Első két törvénye az Astronomia nova seu Phisyca coelestis című művében lát napvilágot. Ő azt a kérdést feszegeti, hogy mitől mozognak a bolygók, s a választ nem az ég külön világában keresi. Erre utal a meglepő kitétel a címben: mennyei fizika, így jut el egy mágneses erő leírásáig. Az igazi harmóniát 1619-ben írja le az égi mozgásokról a De harmonice mundi című művében — megszületik a harmadik Kepler-törvény. Leomlottak hát az égi korlátok, s méltán mondhatjuk, hogy szabaddá vált az út a mai értelemben vett tudomány kibontakozása felé. Lovas György Adás: dec. 8-án 17.55-kor a II. műsorban. AJÁNLOTT IRODALOM A csillagászat históriájáról aránylag kevés mű jelent meg nálunk. A Csillagászattörténeti ABC-ről már szó esett egy korábbi adás nyomán. E témakör másik összefoglalója: D. H. Menzel Csillagászat című albuma, mely 1980-ban jelent meg. Ch. A. Whitney: A Tejútrendszer felfedezése címmel írt kötetet, melynek magyar fordítása 1978-as. D. B. Herrmann: Az égbolt felfedezői elnevezésű munkája 1981- ben jelent meg. A nagy fizikatörténetek is természetesen foglalkoznak csillagászattal, gondolunk például Simonyi Károly ,,A fizika kultúrtörténete” címmel 1981-ben második kiadásban megjelentetett munkájára. A természettudományok és a filozófia összefüggéseit is tárgyalja előadásában Fehér Márta. Egyik, e témakörről Hársing Lászlóval együtt írt kötetének címe: A tudományos problémától az elméletig (Bp. 1977.). A Csillagászati Évkönyv is rendszeresen közöl csillagászattörténeti tanulmányokat. (Gazda) 155.