Élet és Tudomány, 1984. július-december (39. évfolyam, 27-52. szám)

1984-12-07 / 49. szám

EMV M4NY4 két ok miatt óriási, ő az első, aki ki­mondja: változást észlelt a Hold fö­lött lévő szférában. Új csillagot ta­lált 1572-ben, olyan helyen, ahol az­előtt nem ismertek csillagot. Emel­lett elképesztően pontosak a megfi­gyelései, jó alapot adnak további számításokhoz, s jól használja majd őket Kepler. Kepler Thübingában teológiát ta­nulva ismerte meg a kopernikuszi tanokat. Ő még elfogadta a geocent­rikus álláspontot, de nem elégedett meg azzal a számítási pontossággal, amelyet a körpályák föltevése jelen­tett. Protestáns, 1601-től Prágában Rudolf császár udvari csillagásza, így látjuk Madách Ember tragédiájában is. Miközben a „tudatlanságból él”, kidolgozza nevezetes törvényeit. Első két törvénye az Astronomia nova seu Phisyca coelestis című művében lát napvilágot. Ő azt a kérdést feszegeti, hogy mitől mozognak a bolygók, s a választ nem az ég külön világában ke­resi. Erre utal a meglepő kitétel a címben: mennyei fizika, így jut el egy mágneses erő leírásáig. Az igazi harmóniát 1619-ben írja le az égi mozgásokról a De harmonice mundi című művében — megszületik a har­madik Kepler-törvény. Leomlottak hát az égi korlátok, s méltán mondhatjuk, hogy szabaddá vált az út a mai értelemben vett tudo­mány kibontakozása felé. Lovas György Adás: dec. 8-án 17.55-kor a II. műsorban. AJÁNLOTT IRODALOM A csillagászat históriájáról aránylag ke­vés mű jelent meg nálunk. A Csillagá­szattörténeti ABC-ről már szó esett egy korábbi adás nyomán. E témakör másik összefoglalója: D. H. Menzel Csillagászat című albuma, mely 1980-ban jelent meg. Ch. A. Whitney: A Tejútrendszer felfede­zése címmel írt kötetet, melynek magyar fordítása 1978-as. D. B. Herrmann: Az ég­bolt felfedezői elnevezésű munkája 1981- ben jelent meg. A nagy fizikatörténetek is természetesen foglalkoznak csillagá­szattal, gondolunk például Simonyi Ká­­roly ,,A fizika kultúrtörténete” címmel 1981-ben második kiadásban megjelente­tett munkájára. A természettudományok és a filozófia összefüggéseit is tárgyalja előadásában Fehér Márta. Egyik, e téma­körről Hársing Lászlóval együtt írt köte­tének címe: A tudományos problémától az elméletig (Bp. 1977.). A Csillagászati Évkönyv is rendszeresen közöl csillagászattörténeti tanulmányokat. (Gazda) 155.

Next