Élet és Tudomány, 1985. július-december (40. évfolyam, 27-52. szám)
1985-08-30 / 35. szám
télyban a Széchenyi István közlekedéspolitikai életművét bemutató állandó kiállítás. 1975 ben pedig Budapesten, a Deák téri csomópontban Föld alatti Vasúti Múzeumot avattunk: ott a millenniumi földalatti vasút járművei eredeti környezetükben láthatók. A következő kiállítóhely ismét vidéken létez.1át 1978-ban, a nagycenki Széchnyi Múzeumvasút egyik állomásának előterében mintegy tizenöt eredeti kisvasúti mozdonyt állítottunk ki, személy- és teherkocsikkal együtt. A paksi atomerőmű építésével a város új vasútállomást kapott, a régit — a felvételi épülettel, kis fűtőházával és más, a múlt századi mellékvonali állomásokra jellemző épületekkel — szanálásra ítélték. Ezt a szinte páratlan alkalmat kihasználva — a Közlekedési Múzeum kezdeményezésére — létrejött a Paksi Vasúti Múzeum. Látogatói ez év júliusától egy XIX. század végi mellékvonali állomásnak, vágányain korabeli mozdonyoknak és vasúti kocsiknak a látványát élvezhetik. A Magyar Hajózási Részvénytársaság nemrég átadta a múzeumnak a csaknem 70 éves, 1200 utast befogadó Kossuth gőzhajót. Ennek felújítása, múzeumhajóvá való átalakítása hamarosan befejeződik. A hajót a pesti Duna-parton kötjük ki, s termeiben a magyar folyami hajózásnak és a hajógyártásnak a történetét mutatjuk be. Repülők a csarnokban Kormányzatunk a legutóbbi tíz évben mintegy 200 millió forintot áldozott a Közlekedési Múzeum fejlesztésére. S most múzeumunknak nagyarányú bővüléséről is beszámolhatunk. A legutóbbi két évben a hajdani városligeti vásárközpontnak mintegy 5000 négyzetméter alapterületű Petőfi csarnokát felújították, pontosabban újjáépítették. (A régi épületből voltaképpen csak a vasszerkezet maradt meg.) A Közlekedési Múzeum ebben az épületben — az Ifjúsági Szabadidő-központ helyiségei mellett — mintegy 3900 négyzetméternyi kiállítási területet kapott. A múzeum régi épületétől alig kétszáz lépésnyire levő hatalmas csarnoknak a hangversenytermet körülölelő emeleti részén és az északi oldalon kialakított termében a magyar repülés fölbecsülhetetlen értékű emlékeit mutatjuk be. Az új kiállítási csarnok kitűnő lehetőséget teremt arra, hogy huszonöt eredeti repülőgépet, ugyanennyi repülőmotort és sok-sok meteorológiai és repülőgép-fedélzeti műszert tárjunk a látogatók elé. A legnagyobb érdeklődésre alighanem a földön elhelyezett vagy a tetőszerkezetre felfüggesztett tizenhárom történelmi repülőgép tarthat számot. A sort a levegőben Zsélyi Aladár 1910-ben épült gépének minden részletében azonos mása nyitja. Ugyancsak felfüggesztve láthatjuk az albertfalvai Magyar Repülőgépgyár Rt. első világháborús repülőgépének 1926-ban épített iskolagép változatát, a Lampich Árpád tervezte, háromszor világcsúcsot elérő L-2 Róma nevű repülőgépet és a ma is alkotó Rubik Ernő három vitorlázógépét, a Vöcsököt, a Lepkét és a Pilist. A földszinten állítják ki — egyebek között — a világ legelső olyan utasszállító repülőgépének a Junkers F-13-nak egyetlen épségben maradt példányát, amely teljes egészében fémből készült. E géppel repült 1921 októberében IV. Károly Svájcból Magyarországra, hogy a királyi hatalmat visszaállítsa. A gépet, amely az AD ASTRA svájci légiforgalmi társaságé volt, s Dénesién szállt le, a puccskísérlet után a Légügyi Hivatal elkobozta, s később a Közlekedési Múzeumnak adta. A látnivalók közül kiemelkedik a Szojuz-35 űrhajó kabinja is, ezzel tért vissza a Földre Farkas Bertalan és Valerij Kubászov. A kabinban ott van a magyar űrhajós űrruhája (szkafandere), fölötte pedig az 1000 m2-es fékező ejtőernyő. A Repülési Múzeumban kiállított tárgyakat a Közlekedési Múzeum szakemberei hosszú évek alatt sem tudták volna felújítani. Abban, hogy ezeket mégis láthatjuk, nagy szerepük van a repülési ágazat társadalmi munkásainak. Előreláthatólag 1986 végére elkészül a múzeum központi épületéhez simuló, mintegy 1800 négyzeméter kiállítási területű új épületszárny is. E háromszintű építmény a közúti és a városi közlekedés történetét bemutató kiállításoknak lesz az otthona, s ott rendezzük majd meg a különféle időszaki kiállításokat is. A régi épületben csak a vasúttörténeti és a hajózási gyűjtemény marad; ezeknek a kiállítási területe megduplázódik. A múzeum úgy tervezi, hogy 1987-ben — élve a nagyobb hely kínálta lehetőségekkel — valamennyi kiállítását újjárendezi. Dr. Bíró József a Közlekedési Múzeum főigazgató-helyettese A helyreállított múzeumépület (1966) A Közlekedési Múzeum Brandenburg típusú iskolagépét társadalmi munkában restaurálták