Élet és Tudomány, 1986. január-június (41. évfolyam, 1-26. szám)
1986-06-27 / 26. szám
FIGYELMÉBE AJANUUK Ötödik éve, hogy a Bács megyei Nagybaracskán fotográfiai alkotótelepet hoztak létre. Minden nyáron tizenkét-tizennyolc hazai és szocialista országokbeli fotós azt kutatja, mi módon folytatható a Magyarországon egykor klasszikussá vált szociofotós tevékenység. (Az idén lengyel, jugoszláv, román és NDK-beli vendége volt Nagybaracskának.) Az alkotótelepen dolgozók — hivatásos fotósok, nemzetközi díjjal elismertek és amatőrök — rendszeresen kiállításon mutatják be munkáikat, s e kiállításoknak a Zichy-kastélybeli Óbuda Galéria ad helyet. Ezúttal a kiállítás az V. NAGYBARACSKAI FOTOGRÁFIAI ALKOTÓTELEP címet viseli. (Az alkotótelep létrehozásában, finanszírozásában a Művelődési Minisztérium, a Bács-Kiskun Megyei Tanács és a község több intézménye vállalt részt.) Ez a szociofotós szakmai alkotó telep elsősorban következetessége révén vált közismertté. Azt kutatja, keresi, hogy hol a helye, mi a szerepe napjainkban a szociofotónak. Nyilvánvalóvá vált, hogy ez a műfaj nem lehet azonos a néprajzi fotózással, s hogy a húszas-harmincas évek fotózási módszerei sem követhetők. Az új helyzet új formanyelvet sürget. Hogy milyen járható és kevésbé járható utakat keresnek, arról híven ad számot az idei kiállítás is. Minden évben tíz napig fogadják a nagybaracskai művelődési házban az alkotókat, akik egy-egy meghatározott tárgykört dolgoznak fel. Tavaly a környezetvédelem, a környezetszennyezés, a mindennapi környezetünk kérdéskörét járták körül, mégpedig — mint ezt a kiállítóteremben látható háromszáz fotó tanúsítja — igen sokoldalúan. Vannak sorozatok, amelyek a negatívumokkal, az elrettentéssel akarnak hatni. Készültek fotók szeméttelepekről, dögtelepekről, bemutatják a vágóhídon végbemenő folyamatokat vagy egy halászcsárda környezetrontó, ízléstelen berendezéseit. Akadnak derűlátóbbak is. Az egyik fotós a főagronómust kísérte el egy munkanapján. A másik a mindennapi munka színhelyét, a határt, a földeket fotózta. A felvételek egyetlen sorozat kivételével — a szociofotó hagyományaihoz híven — feketefehérek. A korábbi nagybaracskai alkotótelepen készült munkákat a fővárosi bemutatón kívül Nagybaracskán, Kecskeméten és Tatabányán is kiállították. Az Óbuda Galéria július 9-éig nyitva tartó tárlatával egyidejűleg egy csehszlovákiai kiállításon is bemutatják az elmúlt évek magyar szociofotóinak javát. K. M A TIT MŰSORAIBÓL KOSSUTH KLUB (Budapest Vili., Múzeum u. 7.) 28. (szombat) 17 óra: Művészeti séta a régi pesti városfal mentén II. A Hatvanikaputól a Kecskeméti-kapuig, illetve a hajdani Só térig, a mai Dimitrov térig. Találkozás a Kossuth Lajos utca és a Semmelweis utca sarkán (Móra Gábor). 29. (vasárnap) 10 óra: Művészeti séta a Kerepesi temetőben II. Találkozás a Mező Imre úti főbejáratnál (Parragi Györgyi); 11 óra: A Thermae Maiores katonai gyógyfürdő bemutatása. Találkozás a Flórián téri aluljáróban, a fürdőmúzeum bejáratánál (dr. Kaba Melinda); Tárlatvezetések: 10.30 óra: Buda visszavívása 1686-ban; 12 és 16 óra: A középkori Buda királyi várpalotája és gótikus szobrai; 14.30 óra: Budapest két évezrede (Budapesti Történeti Múzeum); 9.30 óra: A nyolcak művészete; 15 óra: A XX. századi magyar művészet (Magyar Nemzeti Galéria). Július 1. (kedd) 14 óra: Körséta az Országos Széchenyi Könyvtárban. Találkozás az előcsarnokban. PLANETARIUM (Budapest X., Népliget) 27. (péntek) 15, 16.30 óra: Az UFO-k titka. 28. (szombat) 10, 11.30, 13 óra: A Nap családja. 15, 16.30 óra: Az űrkutatás negyedszázada. 29. (vasárnap) 10, 11.30, 13 óra: A Nap családja. 15, 16.30 óra: Az űrkutatás negyedszázada. KÖZLEKEDÉSI MÚZEUM (Budapest XIV., Városligeti krt. 17.) 28. (szombat) 11 óra: Koppenhága. Angol nyelvű ismeretterjesztő film vetítése. 29. (vasárnap) 11 óra: A közlekedés ősi formái (Tisza István). Kísérőfilm: A távolság legyőzése. NYÁRI EGYETEMEK Szarvason a Tessedik Sámuel Mezőgazdasági Nyári Egyetem a melioráció országos fóruma. Idén augusztus 10. és 16. között találkoznak itt azok, akik közvetlenül vagy közvetve részt vesznek legnagyobb nemzeti kincsünk, a termőföld megóvásában, termelékenységének javításában, s a talajpusztulások megállításában. A hallgatók elsősorban a mai tennivalókkal ismerkednek meg az eddigi eredményeket elemző és bíráló előadások keretében. Az érdeklődők bővebb felvilágosítást a szarvasi egyetem titkárságán (5541 Szarvas, Szabadság utca 1—3.), valamint a TIT Nyári Egyetem titkárságán (1088 Budapest, Bródy Sándor u. 16. Telefon: 331-715, 130-019) kaphatnak. ÚJ KÖNYVEK NYELVI BABONÁK A magyar nyelvművelés története nyelvi ,„háborúk” és „csaták” története. Az 1945 óta megújhodott nyelvművelésünkben azonban afféle „közbéke” honol, hacsak egy-két írónk nyelvészkedő dohogását nem halljuk — halk — „csatazaj”nak. Am Szepesy Gyula munkásságával újra megjelent nyelvművelő irodalmunkban a „harcos” vagy „harcias” hang. (Szepesy Gyula: Nyelvi babonák, Gondolat, 232 old., 30 Ft.) Könyvének már a tárgya is elárulja ezt: a nyelvű babonák — mint mondja: a „felszínes nyelvészkedés”, a „nyelvhelyeskedési mánia”, a „dogmatikus nyelvművelés” — ellen ragadott fringiát. És a babonaterjesztő „boszorkányok” , a vaskalapos nyelvészek meg a maradi tanárok ellen. „Kardja” éles, hiszen minden tételét „halálos szúrás”-sal: régi nyelvi, népnyelvi, irodalmi Aki 25—26—27. számunk sarokszelvényét összegyűjti és levelezőlapra ragasztva beküldi az IBUSZ belföldi idegenforgalmi osztályára (Budapest 134. Pf.: 26.), jutalomsorsoláson vesz részt 1986. augusztus 22-én 10 órakor. E sarokszelvényeket még kétszer megismételjük júliusban és augusztusban, s a beküldőik között kisorsolandó nyeremények: 4 kétnapos társasutazás szeptember 13—14-én a magyar Al-Duna mentén és 4 előfizetés lapunkra, és köznyelvi, sőt vezető nyelvművelőink írásaiból kicédulázott pompás példákkal védelmezi meg (bizonyítja). A „házi” babonák szintén megkapják a magukét. A „kardélre hányt” huszonhárom babona között ott van a létige (van, lesz, lett stb.) + -va, -ve igeneves szerkezetnek és a „tötö” nyelvnek (ez nem megoldott) a problémaköre, a ha nem is-féle sorrend, a fognak és a valónak bátorul kárhoztatott használata stb. stb. Az olvasónak alighanem tetszik majd szerzőnk vitázó hangja, s alighanem másokat is „csatába” szólít majd. Mindamellett emlékeztetünk rá: Bárczi tanár úr szerint olyan „helyes” tilalomfák is akadnak, amelyeket „nem döntögetni, hanem erősíteni kell”. — szőts — Dr. Turcsányi Gábor: Mekkora lelke van a növényeknek? (Natura Kiadó, Budapest, 133 oldal, 30 Ft). A címnél többet mond az alcím: rövid bevezetés a pszeudo-pszicho-botanikai analízisbe. A fejezetcímek pedig ékesen bizonyítják, hogy a szerző mélyre merült ennek a kényes témának az ismertetésében: A parabotanika gyökerei; Lelkes és lelketlen növények; Zenerajongó növények; Értelemmel és érzelemmel telítve; Növényi képességek; Ultramodern termesztési módszerek; Növényi elmebetegségek; Fitoszexológia. A címekből azonban nem derül ki: komolyan vehetjük-e mindazt, amit a szerző leír? Nagyon is komolyan kell vennünk ezt az ironikus hangvételű, szellemes munkát, amely magát az áltudományt fordítja az áltudomány ellen! Légből kapott, ám igen érdekes elméletei a gondolkodó embert sokkal előbb meggyőzik a pszichobotanika badarságáról, mint a növényi lélekbúvárokat kivont szabjával támadó írások . .. Aki pedig szó szerint elhiszi mindezt, annak úgyis mindegy. (BZ) Pénzesethen—Tőrg István: Az aranyhal és a díszponty (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 212 oldal, 60 Ft). Az állattartás, a díszállattenyésztés fejlődését bizonyítja, hogy egyre nagyobb számban jelennek meg a haltartással, az akvarisztikával foglalkozó kiadványok. Ezek sorának újabb kötete a szabadtéri medencékben, tavacskákban tartható halakkal foglalkozik, és a neves szerzőpárosnak az aranyhalról szóló könyvét folytatja, egészíti ki. A mind nagyobb tudományos felkészültséget kívánó hobbi komolyságát jelzi, hogy a könyvnek csupán a tárgymutatója 250 címszót tartalmaz, s hogy más fejezetek mellett olyanok vannak benne, mint: Az aranyhalivadék mesterséges szaporítása, A díszponty színváltozatai; vagy Az aranyhal betegségei. A tartás és a tenyésztés minden fő tennivalójára kitérő könyvet egy halgondozási naptár egészíti ki. (BZ) Szalai Júlia: Az egészségügy betegségei (Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 198 oldal, 48 Ft). Ez a könyv kitűnő diagnózis. Feltárja az egészségügyi rendszerben fellelhető társadalmi és gazdasági feszültségek gyökereit, és működési zavarainak mélyebb strukturális eredetét. Kimutatja a gyógyítóhálózat belső feszültségeinek szociálpolitikai következményeit. Kísérletet tesz azoknak az öszszefüggéseknek a felvázolására, amelyek az egészségügy felelőssége és lehetőségei, valamint a társadalom egészségi állapota közt húzódnak. A könyvet egyaránt ajánljuk orvosoknak és laikusoknak, egészségeseknek és betegeknek, vagyis mindenkinek, hiszen az egészségügy az egész társadalom ügye. (OT)