Élet és Tudomány, 1986. január-június (41. évfolyam, 1-26. szám)

1986-06-27 / 26. szám

FIGYELMÉBE AJANUUK Ötödik éve, hogy a Bács megyei Nagybaracskán fotográfiai alkotó­telepet hoztak létre. Minden nyáron tizenkét-tizennyolc hazai és szocia­lista országokbeli fotós azt kutatja, mi módon folytatható a Magyaror­szágon egykor klasszikussá vált szo­­ciofotós tevékenység. (Az idén len­gyel, jugoszláv, román és NDK-beli vendége volt Nagybaracskának.) Az alkotótelepen dolgozók — hivatásos fotósok, nemzetközi díjjal elismer­tek és amatőrök — rendszeresen ki­állításon mutatják be munkáikat, s e kiállításoknak a Zichy-kastélybeli Óbuda Galéria ad helyet. Ezúttal a kiállítás az V. NAGYBARACSKAI FOTOGRÁFIAI ALKOTÓTELEP címet viseli. (Az alkotótelep létre­hozásában, finanszírozásában a Mű­velődési Minisztérium, a Bács-Kis­­kun Megyei Tanács és a község több intézménye vállalt részt.) Ez a szociofotós szakmai alkotó telep elsősorban következetessége révén vált közismertté. Azt kutatja, keresi, hogy hol a helye, mi a sze­repe napjainkban a szociofotónak. Nyilvánvalóvá vált, hogy ez a műfaj nem lehet azonos a néprajzi fotó­zással, s hogy a húszas-harmincas évek fotózási módszerei sem követ­hetők. Az új helyzet új formanyel­vet sürget. Hogy milyen járható és kevésbé járható utakat keresnek, arról híven ad számot az idei kiállí­tás is. Minden évben tíz napig fogadják a nagybaracskai művelődési házban az alkotókat, akik egy-egy meghatá­rozott tárgykört dolgoznak fel. Ta­valy a környezetvédelem, a környe­zetszennyezés, a mindennapi kör­nyezetünk kérdéskörét járták körül, mégpedig — mint ezt a kiállítóte­­remben látható háromszáz fotó ta­núsítja — igen sokoldalúan. Vannak sorozatok, amelyek a negatívumok­kal, az elrettentéssel akarnak hatni. Készültek fotók szeméttelepekről, dögtelepekről, bemutatják a vágó­hídon végbemenő folyamatokat vagy egy halászcsárda környezetrontó, íz­léstelen berendezéseit. Akadnak de­rűlátóbbak is. Az egyik fotós a fő­­agronómust kísérte el egy munka­napján. A másik a mindennapi munka színhelyét, a határt, a föl­deket fotózta. A felvételek egyetlen sorozat kivételével — a szociofotó hagyományaihoz híven — fekete­fehérek. A korábbi nagybaracskai alkotó­telepen készült munkákat a fővárosi bemutatón kívül Nagybaracskán, Kecskeméten és Tatabányán is kiál­lították. Az Óbuda Galéria július 9-éig nyitva tartó tárlatával egyide­jűleg egy csehszlovákiai kiállításon is bemutatják az elmúlt évek ma­gyar szociofotóinak javát. K. M A TIT MŰSORAIBÓL KOSSUTH KLUB (Budapest Vili., Múzeum u. 7.) 28. (szombat) 17 óra: Művészeti séta a régi pesti városfal mentén II. A Hatvani­kaputól a Kecskeméti-kapuig, illetve a hajdani Só térig, a mai Dimitrov térig. Találkozás a Kossuth Lajos utca és a Semmelweis utca sarkán (Móra Gábor). 29. (vasárnap) 10 óra: Művészeti séta a Kerepesi temetőben II. Találkozás a Me­ző Imre úti főbejáratnál (Parragi Györ­gyi); 11 óra: A Thermae Maiores katonai gyógyfürdő bemutatása. Találkozás a Flórián téri aluljáróban, a fürdőmúzeum bejáratánál (dr. Kaba Melinda); Tárlat­­vezetések: 10.30 óra: Buda visszavívása 1686-ban; 12 és 16 óra: A középkori Buda királyi várpalotája és gótikus szobrai; 14.30 óra: Budapest két évezrede (Buda­pesti Történeti Múzeum); 9.30 óra: A nyolcak művészete; 15 óra: A XX. száza­di magyar művészet (Magyar Nemzeti Galéria). Július 1. (kedd) 14 óra: Körséta az Or­szágos Széchenyi Könyvtárban. Találko­zás az előcsarnokban. PLANETARIUM (Budapest X., Népliget) 27. (péntek) 15, 16.30 óra: Az UFO-k tit­ka. 28. (szombat) 10, 11.30, 13 óra: A Nap családja. 15, 16.30 óra: Az űrkutatás ne­gyedszázada. 29. (vasárnap) 10, 11.30, 13 óra: A Nap családja. 15, 16.30 óra: Az űrkutatás ne­gyedszázada. KÖZLEKEDÉSI MÚZEUM (Budapest XIV., Városligeti krt. 17.) 28. (szombat) 11 óra: Koppenhága. An­gol nyelvű ismeretterjesztő film vetítése. 29. (vasárnap) 11 óra: A közlekedés ősi formái (Tisza István). Kísérőfilm: A tá­volság legyőzése. NYÁRI EGYETEMEK Szarvason a Tessedik Sámuel Mezőgaz­dasági Nyári Egyetem a melioráció or­szágos fóruma. Idén augusztus 10. és 16. között találkoznak itt azok, akik közvetle­nül vagy közvetve részt vesznek legna­gyobb nemzeti kincsünk, a termőföld megóvásában, termelékenységének ja­vításában, s a talajpusztulások megállítá­sában. A hallgatók elsősorban a mai tennivalókkal ismerkednek meg az eddigi eredményeket elemző és bíráló előadások keretében. Az érdeklődők bővebb felvilá­gosítást a szarvasi egyetem titkárságán (5541 Szarvas, Szabadság utca 1—3.), vala­mint a TIT Nyári Egyetem titkárságán (1088 Budapest, Bródy Sándor u. 16. Tele­fon: 331-715, 130-019) kaphatnak. ÚJ KÖNYVEK NYELVI BABONÁK A magyar nyelvművelés története nyel­vi ,„háborúk” és „csaták” története. Az 1945 óta megújhodott nyelvművelésünk­ben azonban afféle „közbéke” honol, ha­csak egy-két írónk nyelvészkedő doho­­gását nem halljuk — halk — „csatazaj”­­nak. Am Szepesy Gyula munkásságával újra megjelent nyelvművelő irodalmunk­ban a „harcos” vagy „harcias” hang. (Szepesy Gyula: Nyelvi babonák, Gondo­lat, 232 old., 30 Ft.) Könyvének már a tárgya is elárulja ezt: a nyelvű babonák — mint mondja: a „felszínes nyelvészke­dés”, a „nyelvhelyeskedési mánia”, a „dogmatikus nyelvművelés” — ellen ra­gadott fringiát. És a babonaterjesztő „bo­szorkányok” , a vaskalapos nyelvészek meg a maradi tanárok ellen. „Kardja” éles, hiszen minden tételét „halálos szú­rás”-sal: régi nyelvi, népnyelvi, irodalmi Aki 25—26—27. számunk sarokszelvényét összegyűjti és levelezőlapra ragasztva be­küldi az IBUSZ belföldi idegenforgalmi osztályára (Budapest 134. Pf.: 26.), juta­lomsorsoláson vesz részt 1986. augusztus 22-én 10 órakor. E sarokszelvényeket még kétszer megismételjük júliusban és augusztusban, s a beküldőik között kisorsolandó nyeremények: 4 kétnapos társasutazás szeptember 13—14-én a magyar Al-Duna mentén és 4 előfizetés lapunkra, és köznyelvi, sőt vezető nyelvművelőink írásaiból kicédulázott pompás példákkal védelmezi meg (bizonyítja). A „házi” babonák szintén megkapják a magukét. A „kardélre hányt” huszonhárom babona között ott van a létige (van, lesz, lett stb.) + -va, -ve igeneves szerkezetnek és a „tötö” nyelvnek (ez nem megoldott) a problémaköre, a ha nem is-féle sorrend, a fog­nak és a való­nak bátorul kárhoz­tatott használata stb. stb. Az olvasónak alighanem tetszik majd szerzőnk vitázó hangja, s alighanem másokat is „csatá­ba” szólít majd. Mindamellett emlékezte­tünk rá: Bárczi tanár úr szerint olyan „helyes” tilalomfák is akadnak, amelye­ket „nem döntögetni, hanem erősíteni kell”. — szőts — Dr. Turcsányi Gábor: Mekkora lelke van a növényeknek? (Natura Kiadó, Bu­dapest, 133 oldal, 30 Ft). A címnél többet mond az alcím: rövid bevezetés a pszeu­­do-pszicho-botanikai analízisbe. A feje­zetcímek pedig ékesen bizonyítják, hogy a szerző mélyre merült ennek a kényes témának az ismertetésében: A parabota­­nika gyökerei; Lelkes és lelketlen növé­nyek; Zenerajongó növények; Értelem­mel és érzelemmel telítve; Növényi ké­pességek; Ultramodern termesztési mód­szerek; Növényi elmebetegségek; Fito­­szexológia. A címekből azonban nem de­rül ki: komolyan vehetjük-e mindazt, amit a szerző leír? Nagyon is komolyan kell vennünk ezt az ironikus hangvéte­lű, szellemes munkát, amely magát az áltudományt fordítja az áltudomány el­len! Légből kapott, ám igen érdekes el­méletei a gondolkodó embert sokkal előbb meggyőzik a pszichobotanika ba­darságáról, mint a növényi lélekbúváro­kat kivont szabjával támadó írások . .. Aki pedig szó szerint elhiszi mindezt, annak úgyis mindegy. (BZ) Pénzes­­ethen—Tőrg István: Az arany­hal és a díszponty (Mezőgazdasági Ki­adó, Budapest, 212 oldal, 60 Ft). Az állattartás, a díszállattenyésztés fejlődé­sét bizonyítja, hogy egyre nagyobb számban jelennek meg a haltartással, az akvarisztikával foglalkozó kiadványok. Ezek sorának újabb kötete a szabadtéri medencékben, tavacskákban tartható ha­lakkal foglalkozik, és a neves szerzőpá­rosnak az aranyhalról szóló könyvét folytatja, egészíti ki. A mind nagyobb tudományos felkészültséget kívánó hob­bi komolyságát jelzi, hogy a könyvnek csupán a tárgymutatója 250 címszót tar­talmaz, s hogy más fejezetek mellett olyanok vannak benne, mint: Az arany­halivadék mesterséges szaporítása, A díszponty színváltozatai; vagy Az arany­hal betegségei. A tartás és a tenyésztés minden fő tennivalójára kitérő könyvet egy halgondozási naptár egészíti ki. (BZ) Szalai Júlia: Az egészségügy betegsé­gei (Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 198 oldal, 48 Ft). Ez a könyv kitűnő diag­nózis. Feltárja az egészségügyi rendszer­ben fellelhető társadalmi és gazdasági feszültségek gyökereit, és működési za­varainak mélyebb strukturális eredetét. Kimutatja a gyógyítóhálózat belső fe­szültségeinek szociálpolitikai következ­ményeit. Kísérletet tesz azoknak az ösz­­szefüggéseknek a felvázolására, amelyek az egészségügy felelőssége és lehetősé­gei, valamint a társadalom egészségi ál­lapota közt húzódnak. A könyvet egy­aránt ajánljuk orvosoknak és laikusok­nak, egészségeseknek és betegeknek, vagyis mindenkinek, hiszen az egészség­ügy az egész társadalom ügye. (OT)

Next