Élet és Tudomány, 1986. január-június (41. évfolyam, 1-26. szám)
1986-03-28 / 13. szám
NYELV és ÉLET KÉRDEZZ - FELELEK! Mostanában egyszer százalékról, másszor meg százalékpontról írnak az újságok, beszélnek a rádióban és a televízióban. Véletlen-e, figyelmetlenség-e ez, vagy van valamilyen oka a különbségtételnek? — kérdezi Lukács Jánosné budapesti olvasónk. Kérdezz — felelek! rovatunk válaszol: — Az egymásra alakra nagyon hasonlító két fogalom között nagy különbség van. Például, ha valamely országban az addig 11 százalékos infláció 4 százalékkal csökken, ez azt jelenti, hogy az árak a továbbiakban átlagosan csak 10,56 százalékkal emelkednek majd (mert a 11 százaléknak a 4 százaléka 0,44 százalék, és 11—0,44 · 10,56). Ha ellenben az infláció mértéke 4 százalékponttal csökken, az infláció 11 helyett csupán 11—47 százalékkal emelkedik majd. Vagyis például egy régebben 100, most pedig 111 pénzegységbe belekerülő terméket 4 százaléknyi inflációcsökkenés esetén a jövőben 121,56 pénzegységért, ellenben 4 százalékpontnyi inflációcsökkenés esetén 118 pénzegységért vehetnek meg a vásárlók. Okoz-e zavart az alvásban az, ha valaki három műszakban dolgozik, emiatt hetenként mindig más-más napszakban alhat? — kérdezi Szirmai Ernő aradi olvasónk. Kérdezz — felelek! rovatunk válaszol: Mindnyájan tudjuk, hogy a felnőtt ember életében a hét-nyolc órás alvási szakaszok és a tizenhat-tizenhét órás ébrenléti szakaszok naponta váltják egymást. Ugyanakkor a gépek jobb kihasználása és a termelés folyamatossága világszerte megköveteli az éjszakai munkát is. Az alvás és az ébrenlét szakaszainak időbeli megváltoztatása azonban sokszor zavarokat okoz az alvásban, s ennek fáradtság, kimerültség lehet a következménye. A vizsgálatok szerint általában öt-hét nap kell ahhoz, hogy az ember alkalmazkodni tudjon az ébrenlét és az alvás megfordításához, vagyis ahhoz, hogy éjszaka dolgozzon és nappal aludjon. De az emberek a hétvégeken általában visszatérnek a rendes éjszakai alvásra, s ez már elég ahhoz, hogy semmivé tegye a hét folyamán kialakult alkalmazkodásukat. Az üzemekben a világon mindenütt hetente váltják a műszakbeosztást. Ez azt jelenti: nem sokkal azután, hogy a dolgozó hozzászokott az egyik beosztáshoz, máris át kell állnia a másikra, minden héten újra meg újra alkalmazkodnia kell, s emiatt sem a pihenése, sem a munkája nem lesz tökéletes. Az egyik megoldás az lehetne, hogy a műszakokat ritkábban (hónaponként vagy két-három hónaponként) változtassák. A másik meg az, hogy az éjszakai munkát mindig éjszaka dolgozókra bízzák, mert így azok éjszakai ébersége a hétvégeken és az ünnepnapokon is megmaradna. Brawn amerikai pszichológus vizsgálatai szerint az állandóan éjszakai műszakban dolgozók körében jóval ritkábban fordultak elő alvásbeli és emésztési zavarok, meg családi problémák, mint a váltott műszakban dolgozók körében. Szerinte ez látszik a jobb megoldásnak. Ez azonban társadalmi kérdés is, mert az emberek az állandó éjszakai munkát, az otthoni és a társas környezettől állandóan elütő ritmust sem szívesen vállalják. Mi az alapja annak az állításnak, hogy a szójabab pótolja a húst és az egyéb állati fehérjéket? — kérdezi Veress Tamás budapesti olvasónk. Kérdezz — felelek! rovatunk válaszol. A pillangós növények családjába tartozó szója valóban nagyon értékes takarmány- és élelmiszernövény. Kínából származik, ahol már több mint négyezer éve termesztik. Újabb, több és értékesebb beltartalmú magot érlelő fajtáinak szárazanyagában 35—45 százalék fehérje és 16— 24 százalék zsír található. A benne levő fehérje és zsír mennyisége alapján 1 kg szója liszt egyenlő értékű vagy 3 és fél kg szánkással, vagy 58 db tojással, vagy 6,5 l. tejjel. Ebből a szempontból tehát elmondhatjuk, hogy a szója pótolhatja a húst és az egyéb állati fehérjéket. Abból a szempontból is megfelel ez az állítás a valóságnak, hogy a növények közül a szója az egyik amelyben az állati fehérjéhez legjobban hasonlító aminosavösszetételű fehérjék vannak. A növények táplálóértékét ugyanis sokban csökkenti az, hogy fehérjéikből hiányzik néhány, számunkra elemi fontosságú (esszenciális) aminosav. A szója aminosav-összetétele az emberi táplálkozás szempontjából is kedvező, mégis csak ott terjedt el szélesebb körben, ahol fogyasztásának történelmi előzményei vannak. 405 Szerkeszti: dr. Grétsy László VISSZA A TERMÉSZETHEZ? Az elmúlt évtizedekben úgy szállt harcba az ember a természettel, mint a szertelen ökölvívó az ellenfelével. Mindenáron le akarta győzni, támadott, olykor „fej nélkül” rohant előre. S most csodálkozik, hogy az erősen visszaüt... A kertek gyümölcshozóit nem lehet „műviesíteni”, vegyszerprogramozásra átállítani. Mert elvész a termésből a nap és ég adta „íz, szín, tűz”. Az ember újra okos, nemes, harmonikus együttélésre vágyik (kényszerül?) a természettel. Erről vallanak újabb szavai. „Meghonosítjuk mi is a biokertészet eljárásait” — nyilatkozta a rádióban egytermelőszövetkezeti szakember. (A biokertészet lényege: nem kizárólag vegyszerekkel védik a növényeket, a talajt, hanem azzal is, hogy a kártevők ellen „bevetik” természetes ellenségeiket.) Az így gondolkodó és cselekvő — bioszemléletű — kerttulajdonos a biogazda. A bio- előtagú új összetételek mintha a „Vissza a természethez!” rousseau-i jelszót visszhangoznák. Halljuk már a biogyógymód, biokezelés kifejezéseket is — ezek a gyógynövények és a bölcs népi gyógymódok reneszánszát jelzik. A bioenergiával való biofűtés során szerves anyagok „összeéréséből” keletkező hővel fűtenek. Az építőipar már használja a biobetont és a biotéglát, a „természetből nyert” vályog mai változatait. Hogy mennyire hódít ez a korszerű felfogás (lám, a korszerű is meríthet az ősiből.. .), s hogy mennyire gyorsan szaporodik a „bionzócsalád”, azt az újságok nagybetűs apróhirdetése igazolja: „Bionapok — szakmai bemutatókkal!” Bio előtagú összetéeleket eddig is ismertünk, de ezeket inkább csak a szaknyelvben használták. (Például: bioáram, biogáz, biogenetika, biofizika, biokémia.) A bioelőtag jelentése ezekben a szavakban: élet-, életfolyamatokkal kapcsolatos. A mai keletkezésű összetételekben és szinte már köznyelvi használatban — a biomódszer lényegének megfelelően — mintha módosulna a bio jelentése: a természet, természetes jelenik meg tudatunkban. „Olyanok a szavak, mint a hírnökök” (Tamási Áron). Most arról tájékoztatnak, hogy jobban tiszteli az ember ősi kenyéradóját. Becsüljük meg ezt a magatartást — szavaival együtt! Dr. Költői Ádám