Élet és Tudomány, 1986. július-december (41. évfolyam, 27-52. szám)
1986-08-29 / 35. szám
NYELV ÉS ÉLET Szerkeszti: dr. Grétsy László TERMET? MÉRET] A megszemélyesítés fontos stilisztikai eszköz. Példaképpen hadd utaljak csupán egyetlen jelenségtípusra: arra, amikor írók, költők bizonyos ruhaneműket „ruháznak fel” emberi tulajdonságokkal. Világirodalmi méretekben is telitalálatnak érzem ezt a Mikszáth Kálmán- címet: „A beszélő köntös”. Az effajta megszemélyesítésnek magas fokú stílushatása van. Ám aligha jár ki elismerés a következő mondatnak, noha voltaképp ebben is egy ruhaféle megszemélyesítésével van dolgunk. Egy gyakran felbukkanó hirdetéstípusból idézünk: „Középtermetű menyaszszonyi ruha igényesnek eladó.” A jó nyelvérzékű olvasó mindjárt sejti: itt alighanem becsapnak bennünket! Megszemélyesítés van ugyan e mondatban, de hogy van, az csupán a véletlen műve. Valójában egy furcsa szó- vagy szószerkezet-vegyülésnek lett az áldozata e mondat, illetőleg ennek olvasója. Két szót kevert össze a hirdető, s kevernek össze mások is, mind gyakrabban. Ez a két szó: a termet és az"nézet. Talán nem is nehéz utólag megszerkeszteni azokat a közléseket, amelyekben a hirdetés megszövegezője e kettőt — a maga helyén és helyesen! — használni óhajtotta. Próbáljuk csak meg! 1. „Középtermetűeknek való (vagy: középtermetűekre illő) menyasszonyi ruha eladó” — Vagyis: nem a ruha a középtermetű, hanem a viselője! 2. „Közepes méretű (vagy középméretű) ... ruha eladó.” — íme a ruházati cikkekkel kapcsolatban helyes fogalom: a méret! Ha pedig még a példa alapján sem sikerült a két össze-összekavart szót elkülönítenünk magunkban, gondoljunk arra, hogy más a méretes (azaz inkább: mérték szerinti) varrónő, és más a termetes varrónő!... Holczer József Igaz-e, hogy a kikeményített ruha egészségtelen? — kérdezi Halász Leventéné miskolci olvasónk. Kérdezz — felelek! rovatunk válaszol. A tisztára mosott, fertőtlenített és kikeményített ruha önmagában nem egészségtelen, de használat közben azzá válhat. A keményítő a mikroszervezetek bizonyos csoportjai számára a létüket meghatározó tápközeg. Az eme mikroszervezetek sorába tartozó több faj a légtérben mindenütt jelen van, s a nedves keményítőn azonnal megtelepszik és szaporodásnak indul. Minthogy e mikroszervezetek — például a különféle élesztőgombák, az ecetsavas erjesztést végző baktériumok stb. — sorában az egészségre ártalmas, illetőleg ilyen anyagokat termelő fajok is vannak, a keményített ruha végül az egészségre ártalmassá válhat. Kiváltképp a keményített ágyneművel, fehérneművel, törülközőivel és konyharuhával kell óvatosaknak lennünk! Ezek ugyanis a verejtékből, a lehellet páratartalmából, illetőleg a letörölt vízből elegendő nedvességet szívnak magukba ahhoz, hogy rajtuk az említett mikroszervezetek megtelepedjenek. Ennek jele az, ha az eleinte „porcelánfehér” ruhák idővel megsárgulnak, sőt megbámulnak. Számottevően nem károsodnak, hiszen a növényi rostok évszázadokig is kibírják a gondos tárolást, de csúnyák és egészségtelenek. Ezért mossuk ki őket, ahogyan szoktuk, s öblítsük át minél többször! Végül a kereskedelemben kapható ruhafehérítőben — az előírás szerint — áztassuk ki őket. A fehérítők többsége savas vegyhatású, s nemcsak az elszíneződést okozó anyagokat, hanem magukat az esetleg túlélő mikroszervezeteket is elroncslja. Az így rendbe tett, jól kiszárított és kivasalt ruhaneműt már évekig tárolhatják anélkül, hogy elszíneződne, vagy az egészségre ártalmassá válna. Fóliazacskóban meg akár évekig, évtizedekig is szép fehér marad a ritkán használt „vendégváró” ágynemű, törlőruha stb. Miért égetik a fáklyákat a gázkutaknál? — kérdezi Fazekas Sándor kecskeméti olvasónk. Dr. Szurovy Géza válaszol. A gázkutaknál nincsen fáklya. A kúttól, illetőleg a kutaktól a gáz a szeparátorállomásra (gyűjtőállomásra) megy, s a kedves olvasó valószínűleg ott vagy a gázelbontó állomáson láthatta a fáklyát. Bányahatósági előírás, hogy minden nagynyomású gázberendezést biztonsági lefúvató szelepekkel kell ellátni. Ha a nyomás bármilyen oknál fogva esetleg túllépi a megengedett felső határt, a szelep önműködően nyit, s lelfúvatja a fölös gázt; ez a fáklyára kerül, s ott elég, hogy ne alkothasson a levegővel robbanó elegyet. A fáklyán — éppen ezért — az őrlángnak mindig égnie kell. Az ily módom elégő mennyiség a kezelt mennyiséghez viszonyítva elhanyagolhatóan csekély. KÉRDEZZ FELELEK! 1111 LINGVARIUM Budapest II., Lajos utca 1. Kezdő, haladó, nyelvvizsga-előkészítő angol, német Hetente 2x2, 2x3 vagy 2x4 óra délelőtt vagy délután vagy 4 óra szombat délelőttönként. Beiratkozás SZEPTEMBER 8-TÓL 16-IG, hétköznap 4 és 7 óra között. Tandíj 60 órára 1500 forint. 4