Élet és Tudomány, 1987. január-június (42. évfolyam, 1-26. szám)

1987-06-12 / 24. szám

EHY KÉRDEZZ-FELELEK! KÉRDEZZ - FELELEK! Rovatunkban ezúttal a televízió nézőinek azokra a kérdéseire válaszolnak a szakemberek, amelyekre a KALENDÁRIUM című műsor előző adásaiban már nem futotta az időből. Válaszol dr. Czeizel Endre, az orvostudomány doktora, az Országos Közegészségügyi Intézet humángenetikai la­boratóriumának a vezetője. Meddig tart még hazánkban az optimális családterve­zési modellvizsgálat? — kérdezte Kiss Iibolya. Ez év december 31-éig biztosan fogadunk új család­­szervező párokat, hiszen az Egészségügyi Világszerve­zet felkérése addig az időpontig érvényes. Számos mód kínálkozik a folytatására, ez azonban központi döntéstől függ-Örökölhető-e a szklerózis multiplex? — kérdezte Bajor János. Ez nem szorosan vett örökletes betegség, csupán a hajlam örökíthető át. Ha valamelyik szülő szklerózis multiplexben szenved, gyermekeiket 1 százalékban fe­nyegeti a veszély, hogy ők is ebben a bajban betegsze­nek meg. Kimutatja-e a magzatvíz vizsgálata az elmebetegsé­get? — kérdezte Kincses Rudolf. Nem. A tudathasadás (a szkizofrénia) sokgénes haj­lam alapján öröklődik, s ez nem mutatható ki a jelenle­gi vizsgálóeljárásokkal. A búskomorság (a depresszió) két génjét ugyan már föllelték a kromoszómában, de ez sem alkalmas még a méhen belüli vizsgálatra. Hadd te­gyem hozzá, hogy erkölcsileg is kérdéses az ilyen vizs­gálatok létjogosultsága. Öröklődik-e az agydaganat? — kérdezte Schneider Éva. A pontos válaszhoz ismernem kellene az agydaganat típusát. A daganatok ugyanis — néhány kivételt nem te­kintve — nem öröklődnek, s a rájuk való hajlam örök­lődésének kockázata is olyan kicsi, hogy emiatt szóba sem jöhet a gyermekvállalás korlátozása. Tizenkét éves fiam három éve nem nőtt egy centit sem. Hová vihetem kivizsgálásra? — kérdezte Gáti Er­vin. A Semmelweis Orvostudományi Egyetem II. számú Gyermekklinikájára vagy a Fővárosi Tanács Budai Gyermekkórházába. Válaszol dr. Hutás Imre, az Egészségügyi Minisztérium államtitkára. Miképp segíti elő a Nicorette rágógumi a dohányzásról való leszokást? — kérdezte Nagy József. Minthogy a Nicorette rágógumiban nikotin is van, a rágása csökkenti az elvonásos tüneteket, s így a do­hányzás abbahagyása nem viseli meg annyira az embert. Hadd tegyem hozzá: azokban a nyugati országokban, amelyekben ezt a rágógumit gyártják, csak gyógyszertá­rakban vásárolható meg receptre. Miért nem lépünk fel a­­jog erejével a nem dohányzók egészségét rongáló dohányzók ellen? — kérdezte Sárközi Mátyásné. A passzív dohányzás megelőzése nem jogi kérdés, ha­nem elsősorban az egészségügyi kultúrának a része. Egészségügyi kormányzatunk az egészségnevelési háló­zat segítségével igyekszik úgy hatni a lakosságra, hogy az aktív és ezen keresztül a passzív dohányzás csökken­jen. Az egészségmegőrzés társadalmi programja célul tűzte ki egymás veszélyeztetésének csökkentését és az egészséges környezet megóvását, amellett igyekszünk odahatni, hogy ha a dohányosok nem is szoknak le ön­maguk kedvéért káros szenvedélyükről, legalább a kör­nyezetükre legyenek tekintettel. De ha egészen pontosak akarunk lenni, ez nem jogi és nem is egészségügyi, ha­nem össztársadalmi kérdés. Van-e alapja annak a szóbeszédnek, hogy hamarosan megváltozik a nyugdíjkorhatár? — kérdezte Kristóf Pé­ter. Ahhoz, hogy a nyugdíjkorhatár megváltozzon, magas szintű politikai döntésre van szükség. Erről az elmúlt időben több tájékoztatás hangzott el. Igaz-e, hogy a férfiak azért halnak meg hamarább, mert kevésbé szívósak a nőknél, kisebb az akaratere­jük, és kevésbé tudnak lemondani káros szenvedélyeik­ről? — kérdezte Boldizsár Dánielné. Ez így nem általánosítható tétel, hiszen vannak igen szívós férfiak és igen gyenge nők. Meglehet, hogy erő és kitartás szempontjából a férfiaktól általában többet vá­runk el, mint a nőktől, s ezért látszik úgy, hogy nem fe­lelnek meg ennek a mércének. Nem árt-e az egészségnek az, ha a férfiak külön mun­kát vállalnak? — kérdezte Villás Péter. A mértéktartó többletmunka aligha ártalmas. Az esz­ményi mégis az volna, ha a család ellátásához szükséges anyagiakat a nyolcórás főmunkaidő keresete biztosítaná, s így a férfiaknak nem kellene külön munkát vállalniuk. Azt bizonyára ön is tudja, hogy kormányzatunknak ez a törekvése, s remélhetőleg a gazdasági reformnak is ez lesz az egyik eredménye. Válaszol dr. Iván László, az orvostudomány kandidá­tusa, a Semmelweis Orvostudományi Egyetem Geron­tológiai Központja neuropszichiátriai laboratóriumának vezetője. Hatvanéves vagyok. Miért érzem magam negyvennek? — kérdezte Máczai Lajos. A gerontológia jelenlegi álláspontja szerint a naptári és a biológiai életkor nem esik teljesen egybe. Ebben általában örökletes tényezőknek van szerepük, de az életmód is hatással van rá. Ennek tulajdonítható, hogy — mint azt G. B. Shaw mondotta — vannak fiatalos öre­gek és öreges fiatalok. Nyolcvanhárom éves vagyok, gyalog járok az emelet­re, s a vérnyomásom húsz éve 180/90 higanymilliméter. Lehetséges, hogy nekem ez a rendes vérnyomásom? — kérdezte Temesvári Istvánné. Önnek az elfogadott normák szerint magas a vérnyo­mása, de az egyéni adottságok révén akár évtizedekig is egyensúlyban maradhat, s nemegyszer éppen a hirtelen csökkenése okozhat bajt. Minden jel arra mutat, hogy a szervezete jól alkalmazkodott ehhez a vérnyomásérték­hez. Talán éppen a mozgékonysága, a kortársainál ed­zettebb, tevékenyebb élete segítette ehhez hozzá. De ne feledje rendszeresen ellenőriztetni kezelőorvosával. Hogyan küzdhető le a betegségtől való félelem? — kér­dezte Sebőkné Hajmás Judit. A betegségtől való félelem sokféle lehet, s mindig az egyén személyiségével szorosan összefüggő tünet. Ezért általános tanácsot nehéz adni. Azt ajánlom, hogy ha a félelme a napi élettevékenységét nagymértékben zavar­ja, forduljon pszichiáterhez. Egyébként a sok gyógyító eljárás közül jól bevált a félelem leküzdésére az úgy­nevezett autogén tréning, amely a relaxációs gyógymó­dok közé tartozik. Jó-e az étkezési kúra az öregedés ellen? — kérdezte Pálinkó Dezső. Az öregedés ellen nincs orvosság, mert az minden élő­lénynek feltartóztathatatlan biológiai folyamata. Az öre­gedés veszélyeztető tényezői azonban befolyásolhatók, s ezáltal a kóros öregedés megelőzhető vagy legalábbis mérsékelhető. Köztudomású, hogy a rostos ételek és ita­lok, bizonyos vitaminok (a B,-vitamin, a búzacsírában bőségesen előforduló E-vitamin), valamint némely nyomelem (a szelén és a cink) előnyösen hatnak az öre­gedéshez vezető biokémiai folyamatokra. A személyre szabott mértékletességre azonban ezúttal is figyelem­mel kell lenni.

Next