Élet és Tudomány, 1987. július-december (42. évfolyam, 27-52. szám)

1987-08-14 / 33. szám

TARTALOM XLII. ÉVF. • 1987. Vil­. 14. 33. szám 1027 HŐSI SZOMORÚ JÁTÉK EGY HÉTKÖZNAPI ESTÉN ! Kerényi Ferenc 1030 BESZÉLGETÉS LOSONCZI ÁGNES SZOCIOLÓGUSSAL Németh Ferenc 1032 A BALATON ELSŐ HAJÓI Dr. Biró József 1035 A PAJZSMIRIGY CSÖKKENT MŰKÖDÉSE Dr. Lelkes Ilona 1036 PÁRBAN ÉLNI - NEHÉZ... Dr. Pándy Mária 1038 HONNAN LETT SZŐKESÉGE? Csató Zsuzsa 1040 A BARNA RÉTI HÉJA Németh György 1042 EGY OLAJBÁNYÁSZ FÖLJEGYZÉSEI Szurovy Géza 1044 MIKSZÁTH FALUJA - SZKLABONYA Praznovszky Mihály 1047 A SZEMÉLYI SZABADSÁGJOGOK Bárd Károly 1048 FIGYELMÉBE AJÁNLJUK 1049 SZOKATLAN KÉRDÉSEK - MEGLEPŐ VÁLASZOK Szuhay-Havas Ervin 1050 A TUDOMÁNY VILÁGA 1053 VÍZFIGYELŐ 87­ II. NEGYEDÉV - KEDVEZŐ VIZJÁRAT Vígh Gyula 1055 NÉPISMERETÜNK NAGYJAI: RÓHEIM GÉZA A HÁTLAPON: A SZÚRÓS MEDVESZŐLÖ Fráter Erzsébet Címképünk: Ilyennek látta a Nemzeti Színházat 1845-ben Alt Ru­dolf, korának egyik legjele­sebb városkép-ábrázolója A következő számunk tartalmából: Mindennapi kenyerünkről 0 Beszélgetések a kozmológiá­ról 0 Az első hazai pedagó­giai irat 0 A szociálpszichi­­átria 0 Az emlékező telefon 0 A mindenes arató-cséplő 0 Várostörténet - címerek­ben 0 A Hortobágy és a Tisza között 0 A dunavíz­­árus 0 A több és a jobb vízért 0 Négyszemközt az or­vossal 0 A József Attila Sza­badegyetem programja 0 A tudomány világa 1026 * Kedves ET! Lapjaik ez évi 21. számában egy olvasói le­vél azzal foglalkozott ezen a helyen, hogy a meteorológiai jelentések a légnyomási adatokat HEKTOPASCALBAN közlik. A levél írója, Nagy István György jól ismeri a 8/1976. (IV. 27.) Mt. számú rendeletet a mé­résügyről. Levelének első részével teljes mér­tékben egyet kell érteni, kérdésfelvetése is jo­gos: „vajon a nyomásegység új elnevezése meg­felel-e az előírásoknak, vagy sem?”. Ő a kér­désre nemleges választ ad, úgy véli, hogy az em­lített rendelet elkerülte a hektopascal szó meg­alkotójának figyelmét. Ez a megállapítása azonban már nem állja meg a helyét. Néz­zük a dolgot sorjában! Nagy István György is jól emlékezik rá, hogy az új nemzetközi mértékegységrendszer — az SI — kötelezővé válásával a Meteorológiai Szol­gálat is millibarban jelentette a légnyomási adatokat. Csakhogy a szolgálatnak nemcsak a hazai, hanem a nemzetközi adatközlési kötele­zettségének is eleget kell tennie. Márpedig az országok közötti rendszeres, napi adatcsere hek­­topascalban történik, s a Meteorológiai Világ­­szervezet (a WMO) — ez az ENSZ egyik szako­sított szervezete — szintén ennek a mértékegy­ségnek a használatát ajánlja jelenleg a világ országainak. Azért, hogy az adatközlés lehetőleg ne adjon félreértésre okot, a hazai meteoroló­giai szolgálatnak a nemzetközi gyakorlathoz kellett igazodnia, tájékoztatási kötelezettségé­nek a világszervezet ajánlotta mértékegységben, hektopascalban kellett eleget tennie. Ezért az Országos Meteorológiai Szolgálat az Országos Mérésügyi Hivatalhoz fordult, és hivatalosan kérte, hogy a légnyomási adatok közlésében en­gedélyezze a hektó- prefixum használatát. Az engedélyt a hivatal megadta, az mind az Or­szágos Meteorológiai Szolgálat, mind pedig az Országos Mérésügyi Hivatal irattárában megte­kinthető. Tudomásom szerint az OMH rövide­sen nyilvánosságra is hozza az említett mé­résügyi rendeletnek ezt a kiegészítését: a hektó­­prefixum a légnyomásmérés területén is hasz­nálható. Ezért nem szabálytalan a meteorológiai jelen­tések szóhasználata: a légnyomási adatokat az Országos Meteorológiai Szolgálat szabályosan jelenti hektopascal (hPa) mértékegységben. A levélíró tévedésének nyilván az az oka, hogy nem tudott az említett engedélyezési eljárásról. A hektopascal nem akadályozza az adatcse­rét a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezettel (az ICAO-val) sem,­­noha ők millibarban (mbar) kérik az adatokat a légi közlekedés kiszolgálá­sához. Az átszámítás ugyanis egyszerű: 1 hPa ( 1 mbar. Dr. Simon Antal főosztályvezető (Országos Meteorológiai Szolgálat, szakigazgatási főosztály) KISLEXIKON Cikkeinkben csillag jelzi azo­kat a kifejezéseket és neve­ket, amelyek a kislexikonban szerepelnek. CARNAUBAVIASZ: a 16-32 méter magas dél-ameriikai Copernicia cerifera pálma le­veleit mindkét oldalukon pikkelyek alakjában borító viasz. Amikor ezt a fiatal le­velekről főzéssel elválasztják, a tiszta viasz a víz felszínén úszik. Ez maga a szalmaszerű, merev­­. (A tudomány vi­lága) ETNOLÓGIA: egyetemes vagy általános néprajz. Tá­­gabb értelemben az egyete­mes emberi kultúra összeha­sonlító vizsgálatát nevezik ~nak. Szőkebb értelemben az a tudomány, amely az európai—amerikai, továbbá az ázsiai magaskultúrák körén kívül élő társadalmak össze­hasonlító vizsgálatával fog­lalkozik. (Róheim Géza) GRÓF SEILERN CRESCEN­CIA (1799-1875), miután első férje, gróf Zichy Károly főis­pán meghalt, nőül ment Széchenyi Istvánhoz, támo­gatta férje munkáját, s döb­lingi éveiben is kitartott mel­lette. (Hősi szomorújáték egy hétköznapi estén) 3X8 (három nyolcas): a munkaadó tőkésekkel szem­ben a 8 órás munkanapért folytatott küzdelemben egy­kor népszerű agitációs forma, azt fejezte ki, hogy a 8 órás munkaidő révén 8 órai alvás­ra és 8 órai egyéb tevékeny­ségre (művelődésre, szórako­zásra stb.) is jusson idő. Je­len esetben azt a célt fejezi ki, hogy a törvényes munka­időben végzett munka jobb szervezés révén eredménye­sebb és így jövedelmezőbb legyen, és az azon kívül vál­lalt munkák helyett jusson több idő a pihenésre és a mű­velődésre. (Hogyan él(j)ünk?) HASMONEUSOK (Makka­­beusok): zsidó királyi dinasz­tia; az i. e. 165— i. e. 37 kö­zött uralkodtak. A szíriai Sze­­leukidák zsarnoki, törvénysér­tő uralma elleni lázongások során ragadták magukhoz a vezetést. Harcaik eredménye­ként az ország (Júdea) fel­szabadult. (A tudomány vi­lága)

Next