Élet és Tudomány, 1987. július-december (42. évfolyam, 27-52. szám)
1987-11-13 / 46. szám
TARTALOM XLII. ÉVF. • 1987. XI. 13. 46. szám 1443 AZ 1987. ÉVI FIZIKAI NOBEL-DÍJ: SZUPRAÁTTÖRÉS! Gajzágó Éva 1446 ÉT-TV: A SAN FRANCISCÓ-I METRÓ Lovas György 1448 KÖRNYEZETÜNK VESZÉLYEI Beszélgetés dr. Bíró Györggyel Dr. Pécsi Tibor 1450 A MÁSODIK ÁLLAMFŐ Kun Miklós 1452 KRUMPLIRA KENT BETEGSÉG Szentesi István 1454 KÜZDELEM A RAKTÁRI KÁRTEVŐKKEL Dr. Kölesei Tamás 1456 SZARVASBŐGÉS IDEJÉN Altbäcker Vilmos 1458 SARKKUTATÁS HAJDAN ÉS MA Dr. Dojcsák Győző 1461 A LELKI EGÉSZSÉGVÉDELEM Dr. Buda Béla 1463 NYELV ÉS ÉLET: ERDŐMESTER HELYETT „MÖGEFAGYI”? Mikulás Gábor 1464 A SZEMÉLYI SZABADSÁGJOGOK - A SÉRTHETETLENSÉG ELVE Bárd Károly 1465 FIGYELMÉBE AJÁNLJUK 1466 A GONDOLKODÁS ISKOLÁJA Bizám György és Herczeg János 1467 A TUDOMÁNY VILÁGA 1470 ALFÖLDÜNK AZ ŰRBŐL Büttner György 1471 FŰBEN, FÁBAN ORVOSSÁG (Dr. H. L.) AZ ESTERHÁZYBARYTON Takács László Címképünk: Éjszaka bőgő szarvasbika (Altbäcker Vilmos felvétele a Szarvasbőgés idején című cikkünkhöz) A következő számunk tartalmából: Változik-e az éghajlat? 0 Rokonsági világtérkép 0 A Szerémség bora a török időkben 0 A kémiai Nobel-díj 0 A vasút múltjából 0 őseink csontjai 0 Az evést is tanulni kell! 0 Az érvényesülés akadálya — az elhízás 0 Glóriát az égre? 1442 Kedves ÉT? Ez évi 38. számukban jelent meg az a SCHÖNBRUNN ÉS A BELVEDERE című cikkük, amely egy sokszor emlegetett epigrammát idéz a következőképpen: „Bella gerant alii, tu felix Austria nube: aliis quid dat Mars, dat tibi regina Venus.” A cikkíró fordításában: „Míg mások harcolnak, te házasságok révén vagy boldog, Ausztria, amit másoknak Mars ad, néked megadja Vénusz királynő ...” Az epigrammák hagyományos versformája a disztichon, vagyis a hexameterből és a pentameterből álló párvers. Feltűnő, hogy az említett epigramma második sorában két helyen, a 3. és a 11. szótagban durva verstani hibára lelünk, a pentameter itt „sántít”. E tényből is nyilvánvaló, hogy a cikk szerzője helytelenül idézte a verset. Az epigramma számos idézetlexikonban (főképp a németekben, nálunk Tóth Béla ismert művében) megtalálható. A Habsburgokról írt történeti munkák nemegyszer idézik. A második sor helyes szövegét (hibátlan pentameter versformában) minden forrás így közli: „nam quae Mars aliis, dat tibi regna Venus.” Magyarul: „mert az országokat, amelyeket másoknak Mars, néked Vénusz adja.” Látnivaló, hogy a cikk szerzője által idézett regina (királynő, királyné) helyett valójában regna áll a szövegben, ez pedig nem egyéb, mint a latin regnum főnév (királyság, birodalom, ország) többes számú alany- és tárgyesete. Amenynyire a görög-római mitológiát ismerem, Vénuszt (a görögöknél Aphroditét) sohasem nevezték királynőnek, ez az úgynevezett díszítő jelző (epitheton ornans) csakis Júnót (Hérát) illette meg. Röviden szólnunk kell epigrammánk eredetéről és magyar vonatkozásáról is. Föltehetően a XV. században keletkezett, III. Frigyes és I. Miksa német-római császárok korában. Mindketten — apa és fia — szerencsés házasságuk révén más országok megszerzésével terjesztették ki birodalmukat. A legtöbb idézetlexikon az epigramma szerzőjének a mi Mátyás királyunkat tartja. Jó kilenc évtizeddel ezelőtt Csontosi János irodalomtörténész bibliográfus (1846—1918) elemezte ezt a kérdést, végül is királyunk szerzőségét valószínűtlennek vélte. Tóth Béla — Szájról szájra című művében — minden szempontból elfogadta Csontosi megállapításait. Említésre méltó, hogy az igen elterjedt német Bachmann-féle idézetlexikon a tízes-húszas években megjelent kiadásaiban Tóth Bélára hivatkozva módosította addigi álláspontját, s Mátyás szerzőségét elvetette. Nagy István György Lapunk ez év 45. számában írtunk az idei orvosi Nobel-díjjal kitüntetett amerikai S. Tonegawa professzor munkásságáról. Cikkünk ábráit a professzornak a Scientific American című folyóirat 1985 októberi számában megjelent összefoglaló tanulmányában közölt ábrák nyomán készítettük. — A szerk. * KISLEXIKON Cikkeinkben csillag jelzi azokat a kifejezéseket és neveket, amelyek a kislexikonban szerepelnek. FAIR PLAY (angol; ejtsd: fér plé): a sportolók körében becsületes játék, általánosabb értelemben véve, tisztességes eljárás. (Sarkkutatás hajdan és ma) GAZDASÁGI KÜSZÖBÉRTÉK: valamely gazdasági növényen szokványosan előforduló kártevőknek az a menynyisége, amely még nem zárja ki a növényanyagot a felhasználásból, illetőleg az értékesítésből. A különféle növényi anyagokra, termésekre, terményekre a bel-, illetőleg a külkereskedelmi forgalmazásban kártevőnként külön határozzák meg azet Az úgynevezett karantén kártevőknek egyáltalán nem szabad előfordulniuk a kereskedelmi forgalomba bevont terményeken. (Küzdelem a raktári kártevők ellen) IMISSZIÓ: gáz, gőz vagy szilárd szennyezés a légtérben. Egységnyi levegőre vonatkoztatott mennyiségegységben vagy százalékban adják meg. (Környezetünk veszélyei) METHEMOGLOBIN: a hemoglobin oxidációjakor létrejövő termék, amely a két vegyértékű vasion (ferroion) helyett három vegyértékűt (ferriiont) tartalmaz. Ez csak redukálószerek hatására adja le az oxigént, így a — nem alkalmas oxigénszállításra. (Környezetünk veszélyei) PÓLUS (görög-latin): fizikai értelemben véve az elektromos áramforrás azon két helye — csatlakozó pontja —, amelyről a feszültség a külső vezetőre kapcsolható; földrajzi értelemben véve — így cikkünkben is — az Északivagy a Déli-sark, tehát az a két pont, amelyben Földünk forgási tengelye metszi a felszínt. (Sarkkutatás hajdan és ma) SZUSZPENZIÓ: cseppfolyós anyagban finoman eloszlatott szilárd részecskékből álló, szintén folyékony anyag - ha a részecskéknek a mérete 500 millimikronnál nagyobb. (Ha ennél kisebb, akkor szuszpenzoid a neve.) Az eloszlatott részecskéknek a folyékony anyaggal szembeni viselkedése szerint, az azt kedvelő (liofil) és azt taszító (liofób) —ról beszéltünk. Ha az oldószer víz, akkor an nak hidrofil, illetőleg hidrofób a megnevezése. (Küzdelem a raktári kártevők ellen)