Élet és Tudomány, 1988. július-december (43. évfolyam, 27-53. szám)
1988-07-08 / 28. szám
nagyfokú megbízhatóságot a gondos tervezésen és kivitelezésen kívül többségi logikával védett áramköri megoldások szavatolják. Az ESZTER mérőrendszer az egész űrmisszió során bekapcsolt állapotban van. ...és a BUSZI A másik magyar műszer a hosszú élettartamú önműködő állomás fedélzeti számítógépe, a BUSZI. Ez nemcsak a tudományos műszereket vezérli, s gyűjti, feldolgozza és a Földre továbbítja azok adatait, hanem a teljes állomás vezérlési feladatait is ellátja. Vezérli és szabályozza az úgynevezett szolgálati berendezéseket, ellenőrzi működésüket, s gondoskodik róla, hogy legfontosabb működési paramétereik a Földre továbbítódjanak. A Nap állásának megfelelő irányba állítja a napelemeket, ellenőrzi az energiafelhasználást, biztosítja az állomás és a Föld telemetrikus kapcsolatát, az előírt programnak megfelelően vezérli a berendezéseket stb. A rendszer különleges hardver és szoftver megoldásai szavatolják a megkövetelt élettartamot és megbízhatóságot. A programmemóriaként használt elektromosan átprogramozható memóriaelemek szinte a fellövés előtti utolsó pillanatig biztosították a berendezés átprogramozhatóságát anélkül, hogy azt szét kellett volna szerelni. A program során természetszerűleg nemcsak a fedélzeti műszereket kellett elkészíteni, hanem az azokat bemérő, kipróbáló és ellenőrző segédeszközöket is. Ezek úgyszintén számítógép alapú „intelligens” berendezések, s különféle kiegészítő egységekkel lettek ellátva. Ugyanezek a földi ellenőrző berendezések a szondák űrbéli működése során adatvevő és dekódoló rendszerként teszik lehetővé, hogy a mérési eredményeket gyorsan kiértékeljék. Fő a megbízhatóság! A megbízhatóság fokozása végett a Fobosz-programhoz többségben a Vegaűrkísérletben űrkörülmények között már kipróbált és bevált alkatrészeket használtak fel. Új típusú alkatrészeket csak kivételesen, pozitív típusvizsgálati eredmények után építettek be. Minden egyes alkatrészt a beépítése előtt kipróbáltak és mesterségesen öregbítettek. A gyártástechnológiát a szovjet, a NASA és az ESA előírásainak megfelelően alakították ki. Az űrberendezések — az MTA—OMFB tárcaközi program keretében az OMFB támogatásával — a Központi Fizikai Kutatóintézetben készültek. Az alkatrészpróbákat és típusvizsgálatokat a Budapesti Műszaki Egyetem elektronikai-technológiaitanszéke végezte el. A sugárállósági vizsgálatokhoz pedig az MTA Izotópintézete nyújtott hathatós segítséget. Dr. Szabó László a Fobosz-program magyar műszaki vezetője 3. ábra. Az ugráló egység a Phobos felszínének más-más részleteit vizsgálhatja majd AZ ET KÉRDEZI MI OKOZZA AZ UTAZÓK HASMENÉSÉT? Ezen a nyáron is százezrek kelnek útra hazánkból, hogy külföldön töltsék a szabadságukat. Az utazáshoz és a külhoni tartózkodáshoz némelyeknek nemcsak kellemes emlékek fűződnek majd, hanem betegség is megzavarhatja hőn várt nyaralásukat. Milyen veszélyek leselkednek az utazóra, s mit tehet az utas azért, hogy megelőzhesse őket? Kérdésünkre dr. Czirók Éva, az orvostudomány kandidátusa, az Országos Közegészségügyi Intézet bakteriológiai osztályának főorvosa válaszol. Bármilyen járművel utazik is valaki, ügyeljen arra, hogy ne szenvedjen balesetet. De fontos dolog a célországban honos fertőző betegségek elleni védekezés is. Ha olyan országba készülünk, ahol még van sárgaláz, kolera vagy járványos gyermekbénulás, kötelezően vagy ajánlottan oltassa be magát ellenük, a malária ellen pedig szerezze be a hatásos védelmet nyújtó gyógyszert. Az utazók leggyakoribb betegsége a hasmenés. Ezt ugyan bizonyos élelmiszerek (nyers tej, erős paprika stb.), továbbá vírusok, baktériumok (szalmonellák, shigellák) és bélférgek is okozhatják, az „utazók hasmenése” néven számon tartott kórképet bizonyos kólibaktériumok hozzák létre. Eredetileg a Közel-Keleten átutazók koleraszerű hasmenését értették rajta, ám a kórokozó támadáspontja, hatásmechanizmusa, a klinikai kép és a gyógykezelés alapján manapság a kólibaktériumos hasmenéseknek nem kevesebbmint négy fő formáját különítik el az orvosok. A csecsemők naponta többszöri, híg, világos színű bűzös hasmenését az Escherichia colidyspepsiae okozza. A másik csoportba a vérhasszerű megbetegedést okozó kólibaktériumok tartoznak, amelyek a vastagbél hámsejtjeibe furakodva károsítják azokat és a bélfalban levő ereket, s emiatt véressé válik a széklet. A harmadik típus a koleraszerű hasmenés elnevezést kapta, hiszen a betegnek naponta nyolcszor-tízszer is van híg, rizslészerű széklete, amelyben vér nem lelhető fel. A negyedik csoportbeli kólibaktériumok a legveszedelmesebbek; az általuk okozott — hasi görcsökkel, puffadással, nagy mennyiségű véres széklettel és magas lázzal jellemezhető — hasmenés akár halálos kimenetelű is lehet. • Miképp ismerhető fel a hasmenés kórokozója, és miképp gyógyítható az általa keltett betegség? A kórismézéshez mikrobiológiai laboratóriumi vizsgálatra (a kórokozó kitenyésztésére) van szükség. Minthogy ilyenkor megállapítják a betegségkeltő mikrobának az antibiotikumokra való érzékenységét is, csak ennek ismeretében keríthetnek sort a célzott gyógyszeres kezelésre. Magától senki se kezdjen antibiotikumot szedni, mert például a negyedik csoportbeli kólibaktériumok okozta — bélvérzéssel járó — hasmenésen ez nem javít, sőt ront. Ez esetben csak a gyakori székletürítéssel elvesztett folyadék és konyhasó pótlásától remélhető gyógyulás. Milyen tanácsokat ajánlatos az utazónak megszívlelnie? Állandóan ügyeljen a higiéniára! Naponta többször is mosson tiszta vízben szappannal kezet! Lehetőleg ne vásároljon és ne egyen olyan zöldségeket (legfőképpen salátát) és gyümölcsöket, amelyek nem tisztíthatók meg kellőképpen a rátapadt baktériumoktól! Bölcsen teszi, aki elindulása előtt a Neomagnol tablettákat vásárol a gyógyszertárban, s a belőle készített vizes oldattal fertőtleníti az utána vízzel leöblíthető gyümölcsöket. «ft»