Élet és Tudomány, 1989. január-június (44. évfolyam, 1-26. szám)
1989-01-27 / 4. szám
tó okiratba vagy közgyűlési határozatba ütközik. Az az igazgató, akit a vállalat valóságos irányításával bíznak meg, a vezérigazgató. Az igazgatóság megválasztása általában a részvényesek joga. Bizonyos országok jogrendszerében a felügyelőbizottság jogosult erre. A francia jog szerint az úgynevezett direktórium vezette társaságokban a direktórium tagjait csak együttesen illeti meg a vezérigazgatói jogkör, s a választott felügyelőbizottság nevezi ki őket. A felügyelőbizottság egyébként valamennyi részvénytársasági formában szükséges választott ellenőrző szervezet. Napjainkban a részvénytársasági jog egységesítésében az Európai Közösség jár élen, több irányelvben szabályozta az alapítás, a működés és a felelősség kérdését. A részvénytársasági formából nőttek ki a nagyobb tőkét összpontosító és kezelő szervezeti formák. A holdingtársaságok, más társaságoknak és vállalatoknak a pénzügyi ellenőrzését, tőkemozgását képesek megszervezni azáltal, hogy rendelkeznek az azok ellenőrzését biztosító részvénymennyiséggel. A konszernek az ellenőrzésük alá került vállalatokat gazdaságilag is integrálják. A korlátolt felelősségű társaság Viszonylag újkeletű társasági forma a korlátolt felelősségű társaság, a kft. Ez mintegy százéves története során rendkívüli mértékben elterjedt a közepes méretű vállalkozások körében. A korlátolt felelősségű társaságokról szóló első törvény Németországban jelent meg 1892-ben, s csaknem ugyanakkor kialakultak Nagy-Britanniában is a Limited Companyk. Ezek részben közhitelű, részben magánvállalati szervezetek voltak. A korlátolt felelősségű társaság társasági szerződéssel jön létre. Abban az alapítók megállapodnak egymással a társaság céljaiban, a társasági kapcsolat időtartamában (meghatározott időre, meghatározott feladatra irányuló vagy meghatározatlan idejű együttműködés), a társaság szervezetében, alaptőkéjében és abban, hogy a társasági tőke milyen egységekből, üzletrészekből áll. A társasági tagok meghatározott számú üzletrésze az úgynevezett törzsbetétjük. Ettől függ szavazati joguk, vagyoni felelősségük. (A kft. tagjakizárólag törzsbetétjének erejéig felelős a társaság tartozásaiért.) E társasági formába az alapító tagok nemcsak készpénzzel léphetnek be, hanem egyéb vagyontárgyakkal (épületekkel, ingatlanokkal, gépekkel, berendezésekkel, szállítóeszközökkel, szabadalmakkal, a knowhow-nak nevezett szervezési és technológiai eljárásokkal ( ismeretekkel, védjegyekkel, piaci hálózattal, értékesítési tapasztalattal stb.) is. A tagok törzsbetétje mindig személyükhöz tapad, nem értékpapír formájában jelenik meg, ezért csak korlátozottmértékben tárgya a forgalomnak. Sok állam jogában találkozunk olyan megoldással, hogy a törzsbetétek csak öröklés, illetőleg vállalatok közötti jogutódlás útján szerezhetők meg. Másutt megengedik, hogy maga a társaság, illetőleg annak tagjai megvásárolhassák egyegy tag részesedését. Arra is van mód, hogy a törzsbetétet bárkire átruházhassák, akit a társaság tagként elfogad. Egy tagból is állhat A korlátolt felelősségű társaságban a társasági tevékenység teljes mértékben elkülönül a tagoktól. A társaságnak döntéshozó, ügyintézőképviselő és ellenőrző szervezete van. A döntéshozó szervezet a taggyűlés; ez a társasági tagokból (illetőleg ezek képviselőiből) áll. A taggyűlés dönt a kft. távlati elképzeléseiről, stratégiájáról, tevékenységi köréről, jövedelemfelosztásáról. Ha a kft. tartósan eladósodik, s másképp nem tud eleget tenni kötelezettségeinek, a taggyűlés — föltéve, hogy a társasági szerződés ezt megengedi — az alaphiányok fedezetére, a tagokat pótbefizetésre is kötelezheti. A társaság ügyintéző-képviselő szerve az ügyvezető, illetőleg az ügyvezetők összessége. Az ügyvezetőt a társasági tagok választják, nem szükségképpen saját tagjaik közül, ő jogosult a társaság cégének jegyzésére, külső és — a tagok irányában — belső képviseletére. Az ellenőrző szervezet egy bizottság (ellenőrző vagy revizor, hites könyvvizsgáló). Korlátolt felelősségű társasághoz legalább két tag szükségeltetik (bár több jogrendszer megenged — átmenetileg — egytagú társaságot is). A korlátolt felelősségű társaságokat minden jogrendszer jogi személyként ismeri el, de jogképességük az „ultra vires” elve alapján áll. Ez annyit jelent, hogy jogilag csak addig érvényesek a társaság ügyletei, amíg azok a meghatározott tevékenységi körön belül maradnak. Dr. Novotni Zoltán egyetemi tanár KÉRDEZZ - FELELEK!________ Azt mondják, hogy mindenki álmodik. Én azonban még sohasem álmodtam. Hogyan lehetséges ez? — kérdezte Hajnal László budapesti olvasónk. Kérdezz—felelek rovatunk válaszol. Biztos, hogy ön is álmodik, csak nem emlékszik rá. Az alvásvizsgálatok minden esetben azt mutatták, hogy mindenki álmodik. Az álomlátás ugyanis törvényszerűen megjelenik alvás közben. Az agyi elektromos vizsgálat alvás közben rajzolt görbéje álom közben sajátos rajzolatot mutat. Ez háromtól harminc percig tarthat. Az álmot még egy jellegzetesség kíséri : a lehunyt szemhéjak mögött a szemben apró, gyors mozgások figyelhetők meg. Amikor ez a mozgás megjelenik s az alvót felébresztik, mindig be tud számolni valamilyen álmáról. Az is, aki egyébként úgy tudja, hogy sohasem álmodik. Igaz-e, hogy ha valaki keveset alszik, megszűnik a búskomorsága? — kérdezte Éber Ágnes szegedi olvasónk. Kérdezz—felelek rovatunk válaszol: A búskomorság, a szomorúság, a reménytelenségérzés, a gyakori sírás depreszsziós tünetek. Az ilyen beteg folyton pihenni, aludni, feküdni szeretne, de gondjai nem hagyják nyugton, ha alszik is, nem képes kipihenni magát, nem lesz frissebb. Sőt, minél tovább fekszik, annál nehezebben tud felkelni. Ha egy ilyen beteg valamilyen ok miatt nem fekhet le, érdekes módon nem fáradtabb lesz, hanem élénkebb. E megfigyelés alapján kezdték az alvásmegvonást mint gyógymódot alkalmazni a depressziós betegeken. Feltehetően a virrasztás következtében az agysejtekben élénkítő hatású vegyi anyagok szabadulnak fel, illetőleg a betegség miatt megzavart alvás —ébrenlét ritmus áll helyre az alváskihagyás következtében. Hatására enyhül a beteg szorongása, javul a hangulata. 117