Élet és Tudomány, 1989. július-december (44. évfolyam, 27-52. szám)
1989-09-15 / 37. szám
Nem tudni pontosan miért, de a tudósokat — meg persze a statisztikusokat — időnként furdalni kezdi a kíváncsiság: érdekli-e a tudomány az átlagembert, s egyáltalán mit tud róla az egyszerű halandó? A kérdés ilyen formájában egy kissé talán cinikusan hangzik, hiszen a tudomány, a technika, nagyrészt közvetve, mindannyiunknak az életét és mindennapjait áthatja, még ha erről a legtöbben nem is igen vesznek tudomást. 1988 nyarán brit és amerikai kutatócsoportok 2009, illetőleg 2041 véletlenszerűen kiválasztott 18 éven felüli személynek tettek föl olyan kérdéseket, amelyeknek alapján azoknak a tudomány iránti érdeklődéséről és arra vonatkozó ismereteiről szereztek értékes tapasztalatokat. (Mindkét országban ugyanazokat a kérdéseket kapták a résztvevők.) Az első kérdéscsoport az érdeklődést volt hivatva tükrözni. A válaszadóknak hat megjelölt tárgykörből, saját érdeklődésük mértéke alapján kellett kiválasztaniuk és kategóriákba sorolniuk („nagyon érdekel”, „közepesen érdekel”, „nem érdekel”) a számukra legrokonszenvesebbeket. Nem kis meglepetésre a „nagyon érdekel” csoport vezető helyén az új orvostudományi fölfedezések álltak, s ezeket követték az új műszaki találmányok és tudományos fölfedezések. A lista második részében foglaltak helyet a sporthírek, majd a politikai és végül az új filmekről szóló híradások. Hogy a kép még élesebben kirajzolódhasson, újságcímeket soroltak fel a válaszadóknak, s nekik azt kellett eldönteniük, „elolvasnák-e”, „esetleg elolvasnák” vagy „a kezükbe sem vennék” ezt meg azt a cikket. Az eredmények szinte összecsengtek az előző kísérletével: a legnagyobb — potenciális — érdeklődés a tizenkét cikk közül három orvosi tárgyat sejtető cím iránt nyilvánult meg (az AIDS gyógyítási lehetőségei stb.), 22,2 százalék állította azt, hogy biztosan elolvasná az Igaza volt-e Darwinnak? című írást, 40,7 százalékot érdekel egy új galaxis fölfedezése. Az utolsó helyen ez a cím végzett 15,8 százalékkal. Visszatér a hatvanas évek popsztárja! A következő kérdéscsoportban az volt a résztvevők feladata, hogy megmondják: az előzőkben felsorolt tárgykörök közül melyekben érzik magukat a legtájékozottabbnak. Nos, a sportügyekben nagyon jól informáltnak tartotta magát 28,3, a politikában 16,8 százalék, míg az előbb még „előkelő” helyezéseket szerző medicináról, a műszaki és természettudományokról átlagosan csak 9 százalék vélte magát tájékozottnak. Egy másik oldalról nézve azonban az derül ki, hogy 43,3 százalék bevallja: egyáltalán nem jártas a tudomány berkeiben. Az eddig ismertetett brit felmérés nyomán nem keltett különösebb meglepetést, hogy az egyesült államokbeliek nagyjában hasonló következtetésekkel zárhatták a kísérlet első szakaszát, bár igaz, az amerikaiak egy kicsit jobb eredményeket értek el a „tudomány javára”. Mindent összevetve azonban az derült ki, hogy mindkét országban hatalmas szakadék tátong a tudomány iránti (vélt vagy valós?) érdeklődés és a róla való ismeretek közt. A tudományba vetett hit (vagy éppen hitetlenség) tükröződik abból a kérdéskörből, amelyben egyetértő vagy tagadó válaszokat lehetett adni a következő megállapításra: „Száz éven belül a mai kor minden tudományos elmélete elfogadottá válik”. 7,1 százalék határozott igennel válaszolt, s csaknem 25 százalék éppen ellenkezőleg. A feleletek árnyaltságát is figyelembe véve végül is kiderül, hogy az átlagember nem hisz igazán a tudomány mindenhatóságában. A tudományos ismeretek fokának felmérését célozta az a húsz kérdés, amelynél egyszerű, választásos alapon kellett dönteni („igaz”, „nem igaz”, „nem tudom”). Nézzünk közülük néhányat. (Megjegyzendő, hogy a kísérlet vezetői néhány olyan kérdést is betettek a tesztbe, amelyre biztosnak látszott a helyes válasz, a többi meglehetősen tág körű ismeretszintet feltételezett.) EZT TUDTÁK AZ ANGOLOK Mindenféle radioaktivitás emberi tevékenységnek az eredménye, vagy van természetes sugárzás is? mind antropogén van természetes is nem tudom 9,2 74,3 16,4 A két ország eredményeinek összehasonlításából ezúttal is az amerikaiak kerültek ki — némi előnnyel. A kutatás során, persze, statisztika készült a válaszadók koráról, neméről, iskolázottságának fokáról is. Kiderült például, hogy az angoloknál a fiatalabb nemzedékeket jobban érdekli a tudomány, mint az idősebbeket, a férfiakat jobban, mint a nőket, a középosztálybelieket jobban, mint a munkásokat. A kapott adatok — állapítják meg a szerzők — mélységesen elgondolkodtatják az embert. Mert az még csak hagyján, hogy a válaszadóknak mintegy 70 százaléka nincs tisztában Niels Bohr munkásságának lényegével, amikor nem tudja, hogy az elektron kisebb az atomnál, de miféle felmentést adhatunk azoknak, akik a XX. század végén értetlenül állnak Galilei és Kopernikusz világképformáló életműve előtt? S mekkora részük van a legelemibb természettudományi ismeretek e riasztó hiányában maguknak a kutatóknak, az oktatóknak, a hivatásos ismeretterjesztőknek? (A Nature 1989. július 6-i száma alapján) N. G. igaz nem igaz nem tudom százalékban A Föld kering a Nap körül, vagy fordítva? a Föld a Nap körül a Nap a Föld körül 62,8 30,1 A Föld középpontja forró 86,3 3,8 8,3 Minden rovar nyolclábú 7,9 83,7 8,3 Az oxigént a növények termelik 59,9 28,3 11,8 A radioaktív tej forralással semlegesíthető 12,9 65,1 22,0 A napsütés bőrrákot okozhat 93,5 3,2 3,2 A meleg levegő fölemelkedik 96,7 1,2 2,0 A vizeletet a máj termeli 25,4 53,1 21,4 A kontinensek lassan mozognak a Föld felszínén 71,7 *,1 20,1 A természetes vitaminok hasznosabbak, mint a mesterségesek 69,6 17,7 12,6 Az antibiotikumok ugyanúgy elpusztítják a vírusokat, mint a baktériumokat 54,5 28,6 16,7 A konyhasó kalcium-karbonátból áll 36,5 31,1 32,3 A legelső emberek egy időben éltek a dinoszauruszokkal 31,6 46,2 22,1 A fény vagy a hang terjed gyorsabban? a fény a hang nem tudom 74,7 118,5 6,6 A következők közül melyik a legnagyobb és a legkisebb? legnagyobb legkisebb Naprendszer 14,1 százalék 5,4 Tejútrendszer 13,3 3,6 Föld 6,9 71,8 Világegyetem 53,5 1,1 Nap 5,0 10,2 1170