Élet és Tudomány, 1989. július-december (44. évfolyam, 27-52. szám)

1989-09-15 / 37. szám

Nem tudni pontosan miért, de a tudósokat — meg per­sze a statisztikusokat — időnként furdalni kezdi a kíván­csiság: érdekli-e a tudomány az átlagembert, s egyálta­lán mit tud róla az egyszerű halandó? A kérdés ilyen formájában egy kissé talán cinikusan hangzik, hiszen a tudomány, a technika, nagyrészt közvetve, mindannyi­unknak az életét és mindennapjait áthatja, még ha erről a legtöbben nem is igen vesznek tudomást. 1988 nyarán brit és amerikai kutatócsoportok 2009, illetőleg 2041 véletlenszerűen kiválasztott 18 éven felüli személynek tettek föl olyan kérdéseket, amelyeknek alapján azoknak a tudomány iránti érdeklődéséről és arra vonatkozó ismereteiről szereztek értékes tapaszta­latokat. (Mindkét országban ugyanazokat a kérdéseket kapták a résztvevők.) Az első kérdéscsoport az érdeklődést volt hivatva tük­rözni. A válaszadóknak hat megjelölt tárgykörből, saját érdeklődésük mértéke alapján kellett kiválasztaniuk és kategóriákba sorolniuk („nagyon érdekel”, „közepesen érdekel”, „nem érdekel”) a számukra legrokonszenve­sebbeket. Nem kis meglepetésre a „nagyon érdekel” cso­port vezető helyén az új orvostudományi fölfedezések álltak, s ezeket követték az új műszaki találmányok és tudományos fölfedezések. A lista második részében fog­laltak helyet a sporthírek, majd a politikai és végül az új filmekről szóló híradások. Hogy a kép még élesebben kirajzolódhasson, újság­címeket soroltak fel a válaszadóknak, s nekik azt kel­lett eldönteniük, „elolvasnák-e”, „esetleg elolvasnák” vagy „a kezükbe sem vennék” ezt meg azt a cikket. Az eredmények szinte összecsengtek az előző kísérletével: a legnagyobb — potenciális — érdeklődés a tizenkét cikk közül három orvosi tárgyat sejtető cím iránt nyilvánult meg (az AIDS gyógyítási lehetőségei stb.), 22,2 százalék állította azt, hogy biztosan elolvasná az Igaza volt-e Dar­winnak? című írást, 40,7 százalékot érdekel egy új gala­xis fölfedezése. Az utolsó helyen ez a cím végzett 15,8 százalékkal. Visszatér a hatvanas évek popsztárja! A következő kérdéscsoportban az volt a résztvevők feladata, hogy megmondják: az előzőkben felsorolt tárgykörök közül melyekben érzik magukat a legtájéko­­zottabbnak. Nos, a sportügyekben nagyon jól informált­­nak tartotta magát 28,3, a politikában 16,8 százalék, míg az előbb még „előkelő” helyezéseket szerző medicináról, a műszaki és természettudományokról átlagosan csak 9 százalék vélte magát tájékozottnak. Egy másik oldalról nézve azonban az derül ki, hogy 43,3 százalék bevallja: egyáltalán nem jártas a tudomány berkeiben. Az eddig ismertetett brit felmérés nyomán nem keltett különösebb meglepetést, hogy az egyesült államokbeliek nagyjában hasonló következtetésekkel zárhatták a kísér­let első szakaszát, bár igaz, az amerikaiak egy kicsit jobb eredményeket értek el a „tudomány javára”. Mindent összevetve azonban az derült ki, hogy mindkét ország­ban hatalmas szakadék tátong a tudomány iránti (vélt vagy valós?) érdeklődés és a róla való ismeretek közt. A tudományba vetett hit (vagy éppen hitetlenség) tük­röződik abból a kérdéskörből, amelyben egyetértő vagy tagadó válaszokat lehetett adni a következő megállapí­tásra: „Száz éven belül a mai kor minden tudományos elmélete elfogadottá válik”. 7,1 százalék határozott igen­nel válaszolt, s csaknem 25 százalék éppen ellenkezőleg. A feleletek árnyaltságát is figyelembe véve végül is ki­derül, hogy az átlagember nem hisz igazán a tudomány mindenhatóságában. A tudományos ismeretek fokának felmérését célozta az a húsz kérdés, amelynél egyszerű, választásos alapon kellett dönteni („igaz”, „nem igaz”, „nem tudom”). Néz­zünk közülük néhányat. (Megjegyzendő, hogy a kísérlet vezetői néhány olyan kérdést is betettek a tesztbe, amelyre biztosnak látszott a helyes válasz, a többi meg­lehetősen tág körű ismeretszintet feltételezett.) EZT TUDTÁK AZ ANGOLOK Mindenféle radioaktivitás emberi tevékenységnek az eredmé­nye, vagy van természetes sugárzás is? mind antropogén van természetes is nem tudom 9,2 74,3 16,4 A két ország eredményeinek összehasonlításából ez­úttal is az amerikaiak kerültek ki — némi előnnyel. A kutatás során, persze, statisztika készült a válaszadók koráról, neméről, iskolázottságának fokáról is. Kiderült például, hogy az angoloknál a fiatalabb nemzedékeket jobban érdekli a tudomány, mint az idősebbeket, a fér­fiakat jobban, mint a nőket, a középosztálybelieket job­ban, mint a munkásokat. A kapott adatok — állapítják meg a szerzők — mély­ségesen elgondolkodtatják az embert. Mert az még csak hagyján, hogy a válaszadóknak mintegy 70 százaléka nincs tisztában Niels Bohr munkásságának lényegével, amikor nem tudja, hogy az elektron kisebb az atomnál, de miféle felmentést adhatunk azoknak, akik a XX. szá­zad végén értetlenül állnak Galilei és Kopernikusz vi­lágképformáló életműve előtt? S mekkora részük van a legelemibb természettudományi ismeretek e riasztó hiányában maguknak a kutatóknak, az oktatóknak, a hivatásos ismeretterjesztőknek? (A Nature 1989. július 6-i száma alapján) N. G. igaz nem igaz nem tudom százalékban A Föld kering a Nap körül, vagy fordítva? a Föld a Nap körül a Nap a Föld körül 62,8 30,1 A Föld középpontja forró 86,3 3,8 8,3 Minden rovar nyolclábú 7,9 83,7 8,3 Az oxigént a növények termelik 59,9 28,3 11,8 A radioaktív tej forralással semlegesíthető 12,9 65,1 22,0 A napsütés bőrrákot okozhat 93,5 3,2 3,2 A meleg levegő fölemelkedik 96,7 1,2 2,0 A vizeletet a máj termeli 25,4 53,1 21,4 A kontinensek lassan mozognak a Föld felszínén 71,7 *,1 20,1 A természetes vitaminok haszno­sabbak, mint a mesterségesek 69,6 17,7 12,6 Az antibiotikumok ugyanúgy el­pusztítják a vírusokat, mint a baktériumokat 54,5 28,6 16,7 A konyhasó kalcium-karbonátból áll 36,5 31,1 32,3 A legelső emberek egy időben éltek a dinoszauruszokkal 31,6 46,2 22,1 A fény vagy a hang terjed gyorsabban? a fény a hang nem tudom 74,7 118,5 6,6 A következők közül melyik a legnagyobb és a legkisebb? legnagyobb legkisebb Naprendszer 14,1 százalék 5,4 Tejútrendszer 13,3 3,6 Föld 6,9 71,8 Világegyetem 53,5 1,1 Nap 5,0 10,2 1170

Next