Élet és Tudomány, 1990. január-június (45. évfolyam, 1-25. szám)
1990-01-05 / 1. szám
Mintegy három évtized telt el azóta, hogy megjelent C. Carlssonnak a Néma tavasz (The silent spring) című könyve. "Ebben az amerikai újságírónő — korabeli méltatóinak szavaival ..először harsogta világgá az élővilágnak, a földnek, a vizeknek és a levegőnek a jajkiáltásait". Legfőképpen az agrártermelésben akkor használatos vegyi anyagok hatását, alkalmazásuk mértékét, elterjedését stb. alapul véve Carlsson úgy vétekedett: az iparosodott országokban nagy térségekben mintegy húsz év alatt elnémul a tavasz, mert az élőlények, közöttük a madarak mind elpusztulnak . . . Azt mondhatná valaki : Carlssonnak nem lett igaza, hiszen tavasszal még kibontják rügyeiket a fák, dalolnak a madarak — ha nem is mindegyikük ... Az ilyen ítélet azonban a legnagyobb méltatlanság volna, hiszen a nagy vihart kavart könyv nagyban hozzájárult a környezeti tragédiák megelőzéséhez, ezek sorában a dioxintartalmú vegyszerek használatának (például a tormonáénak) a végleges betiltásához. A támadóit és a támogatóit egyaránt arra sarkallta, hogy elgondolkodjanak a természet pusztításának tényén, s számba vegyék annak következményeit. Nem csodálkozhatunk azon, hogy a környezetvédelem — mintegy három évtizeddel ezelőtt — éppen a gazdaságilag legfejlettebb országokban, így az Amerikai Egyesült Államokban, valamint a nyugat-európai országokban vált tudatosan és társadalmi méretekben szervezett tevékenységgé, mozgalmak létrehozójává, majd több megnyilvánulásában politikai kérdéssé. A környezet megterhelése ugyanis ezekben az országokban a legnagyobb napjainkban is, az emberiségnek egynegyedét adó európai gazdasági közösségbeli lakosság a világon fölhasznált összes energiának (nagyobb részben a szénnek, az olajnak, a földgáznak) a háromnegyedét használja föl. Országunk — bár nem tartozunk az iparilag legfejlettebb államok közé — 80-90 millió embernek gyárt gyógyszereket, a lakosságunk ellátásán fölül még több millió embernek elegendő élelmiszert is termelünk. Nyilvánvaló, hogy mindezen termelési tévé- A CSELEKVŐ KÖRNYEZETVÉDELEM A harmadik évezred küszöbén Édesvízi mészkő padokon zúdul alá a tiszta karsztvíz Szilvásváradon .