Élet és Tudomány, 1991. július-december (46. évfolyam, 27-52. szám)
1991-12-06 / 49. szám
ÉLET ÉS TUDOMÁNY A TUDOMÁNYOS ISMERETTERJESZTŐ TÁRSULAT HETILAPJA Főszerkesztő: DR. WOLFNER ANDRÁS Főszerkesztő-helyettes: KERNER ISTVÁN Szerkesztőség: Budapest Vill., Bródy S. u. 16. Postacím: Élet és Tudomány Budapest, Pf. 47. 1428 Telefon: 138-3777 Kiadja: a Hírlapkiadó Vállalat Felelős kiadó: HORTI JÓZSEF vezérigazgató Budapest Vill., Blaha Lujza tér 3. Postacím: Budapest 1959 Telefon: 138-2399, 138-4300 Telex: 22-70-40 Telefax: 13-83-150 és 13-84-429 Athenaeum Nyomda Budapest, 91.1580 Felelős vezető: LOSONCZY GYÖRGY vezérigazgató Index: 25 245 ISSN 0013-6077 Megjelenik a TIT Élet és Tudomány Egyesülete gondozásában. A Közoktatási és Művelődésügyi Minisztérium a lap kiadását 1991-ben 2,5 millió, az OTKA 2 millió forinttal támogatja. A szerkesztőbizottság tagjai: Andorka Rudolf, Antalóczy Zoltán, Bácskai Tamás, Berényi Dénes, Botos Katalin, Buda Béla, Csányi Vilmos, Furka Árpád, Grétsy László, Halász László, Jantsky Béla, Kapás Sándor, Kósa László, Kozma Tamás, Lengyel István, Német Lajos, Nyíri J. Kristóf, Sándorné Szennyessy Judit, Sas Elemér, Steiger István, S. Tóth László, Szabó Miklós, Székely Sándor, Szentgyörgyi Zsuzsa, Zách Alfréd Olvasószerkesztők: Sz. Érdi Éva (természettudományok), Szőke István (társadalomtudományok) Képszerkesztő: Újvári Imréné Tervezőszerkesztő: Mohi Zsolt Főmunkatárs: Barabás Zoltán Rovatszerkesztők: Albert Valéria (mezőgazdaság, földrajz), Barabás Zoltán (biológia), Fodor Lajos (fizika, kémia), Juhari Zsuzsanna (történelem, néprajz, régészet, közgazdaság), Kerner István (műszaki tudományok), Nagyné Szabó Ilona (földtudományok, botanika), Pécsi Tibor (orvostudomány) Fotóriporterek: Bojtár Ottó, Hornyánszky Katalin Levelezés: Veresné Varga Ágnes Meg nem rendelt fényképekért és kéziratokért a szerkesztőség nem vállal felelősséget Terjeszti a Magyar Posta. Az Élet és Tudomány előfizethető bármely hírlapkézbesítő postahivatalnál, a hírlapkézbesítőknél, a Posta hírlapüzleteiben és a Hírlap-előfizetési és Lapellátási Irodánál (HELIR) Budapest XIII., Lehel u. 10/A 1900, közvetlenül vagy postautalványon, valamint átutalással a HELIR 215-96162 pénzforgalmi jelzőszámlára Előfizetési díj negyedévre 384,- Ft Külföldön terjeszti a „Kultúra” Külkereskedelmi Vállalat Budapest, Pf. 149. 1389 LÉLEKTANI LELEMÉNYEK • • Önjutalmazás Az igazi jó munkához mindig szükség van belső késztetésre is, vagyis arra, hogy az ember jókedvvel, lelkesedésből végezze feladatát. A mások által a munkáért mechanikusan kiutalt jutalom azonban éppen ezt az örömöt veszi el, mert az automatikusan jutalmazott személyben előbbutóbb az az érzés alakul ki, hogy voltaképpen csak a díjért dolgozik. Ám számos lélektani vizsgálat szerint, ha a feladat elvégzője maga állapítja meg, hogy munkája alapján jár-e neki jutalom vagy sem, a munkakedv továbbra is fennmarad. A kanadai Alberta Egyetem három munkatársa - M. E. Enzie, J. P. Roggeveen és Sh. C. Look - azonban arra figyelmeztet, hogy az önjutalmazás csakugyan jótékony hatású, de csak akkor, ha teljesen világosan meg van határozva, hogy milyen teljesítményt kell nyújtani a jutalom elnyerésének érdekében. Elméletük igazolására Enzle és munkatársai ötven egyetemi hallgatót kértek fel, hogy egyéni ülések során játsszanak két menetet egy játék a betűkkel típusú fejtörővel. (Dobókockák oldalára rajzolt betűk véletlenszerűen előálló csoportjából kellett értelmes szavakat összeállítaniuk.) Minden diáknak azt mondták, hogy akkor kapnak jutalmat (3 dollárt), ha sikerül „összetett nyelvi mintákat” előállítaniuk. A résztvevők egyik csoportjának a kísérlet vezetői semmit sem mondtak arról, hogy ez a homályos megfogalmazás mit is jelent tulajdonképpen. Ezek a személyek tehát nem voltak tisztában vele, hogy voltaképp milyen teljesítményt kell nyújtaniuk ahhoz, hogy jutalomban részesüljenek. A résztvevők másik csoportja előtt viszont a pszichológusok példák segítségével világították meg, hogy mit értenek összetett nyelvi mintán. (A meghatározás nagyon tág volt, gyakorlatilag minden szót besoroltak a kitalált kategóriába.) A két menet lejátszása után mindkét csoport egyik fele egy külső megfigyelő döntése alapján jutalmat kapott, a többieknek viszont maguknak kellett eldönteniük, hogy megérdemlik-e a 3 dollárt, vagy sem. (A jutalmat egyébként kivétel nélkül mindenki megítélte magának.) Ezután következett a kísérlet talán legfontosabb része: a személyeket mintegy véletlenül 10 percre magukra hagyták, s egy rejtett ablakon át figyelték, hogy mennyi ideig folytatják még a játékot - már csupán a maguk örömére. A kutatók feltételezése beigazolódott: azok az önjutalmazók, akiket előzőleg felvilágosítottak a követelményekről - s így a második menet után biztosak lehettek benne, hogy megdolgoztak a pénzért háromszor olyan hosszú ideig folytatták (most már jutalom nélkül) a játékot, mint azok a társaik, akik csak úgy „találomra” voltak kénytelenek megítélni saját eredményességüket. Utóbbiakat talán bántotta és lehangolta a lelkiismeret-furdalás, vagyis az, hogy nem lehettek benne biztosak, csakugyan megérdemelték-e az önmaguknak kiutalt jutalmat? Mannhardt András A HÁTLAPON Szent Ambrus Nagy Konstantin halála (377) után a kereszténység még gyenge lábakon állt. Nemcsak Arius presbiter (377) tanai (Krisztus nem egylényegű az Atyával, hanem emberi teremtmény) osztották meg a hívőket, de Julianus császár is szakított Jézus tanaival (351) és visszatért a pogánysághoz. Ambrosius (Ambrus) előkelő római főhivatalnok (praefectus praetorio) gyermekeként született 334 táján Galliában. Rómában jogot tanult, s 370-ben már Liguria kormányzója. E római tartomány székhelye Milánó volt. Ambrust igazságos, lelkiismeretes és bölcs férfiúként ismerték, aki rokonszenvezett a kereszténységgel, de csak „hitújonc” (katekumen) volt akkor, amikor 374-ben a milánói keresztények közfelkiáltással püspökké választották. (December 7-én szentelték püspökké s azóta is ez az ünnepnapja.) Előbb lett tehát püspök és csak utána keresztelték meg! Ambrosius immár kormányzó és püspök egy személyben. Rendületlenül hirdette a kereszténység kizárólagosságát, s noha három császárnak is barátja volt, az egyházat nem rendelte alá a császárnak. Vagyonát szétosztotta a szegények között, a gazdagokat ostorozta. „Figyelj a szegényre, add meg neki, ami megilleti...’' - hirdette. Művei közül - melyek nagyobbrészt kiállták az idők próbáját - leghíresebb A kötelességekről című. Ambrus püspök vezette be a templomokban a hívők éneklését (386-tól). Maga is írt Istent dicsérő énekeket (himnuszokat, zsoltárokat). Ambrus püspök nevezte elsőként Jézus anyját Szent Szűznek és ő tette egyházi törvénnyé: a súlyos bűnökért mindig nyilvánosan vezekelni kell! A 397-ben elhunyt Ambrus püspököt teljes egyházi díszben ábrázolja a kőszegi múzeum 1479-ből származó Szent Bibliája. (A cikk Arcok, alakok, angyalok a középkorból című, havonta jelentkező sorozatunk első része.) Bakay Kornél 1567