Élet és Tudomány, 1992. január-június (47. évfolyam, 1-26. szám)
1992-03-13 / 11. szám
A GYÜMÖLCSOLTÓ BERECZKI Justitiától Pomonáig bölcsészet kegyes istennője, Pomona tavasszal virágerdőié s ősszel a legnemesebb gyümölcsök tárházává változtatja. ” Ily módon választotta - nyolcévi bujdosás és vándorlás után - a haláláig tartó belső emigrációt, távol Pesttől és Budától, távol a világtól, s tette Európa-szerte híressé a hazai gyümölcstermesztést - immáron Bereczki Máté néven. Bereczkinek egykori harcostársa, Sármezei Antal államiföldbérlő alföldi birtokán, a Mezőkovácsháza, Kunágota és Battonya által határolt pusztaságban nyílt módja arra, hogy nagyszabású tervét megvalósítsa. Oda szerződött ugyanis 1862-ben tíz évre magántanítónak. Azon a tájon akkoriban egy-két halódó közönséges meggyfán meg néhány mohával belepett élveholt szilvafán kívül egyéb gyümölcsfa nem akadt. A szabad idejében kertészkedő Bereczki a talaj mély megforgatása után hazai kertészektől kész oltványokat vásárolt, hogy barátja kertjében minél hamarabb legyen termés. Meglepetésére közülük nagyon sok elpusztult, vagy nem egyezett meg a megrendelt fajtákkal. Tanácstalanságában beszerezte Kovács József gyümölcsfákról írt kalauzát, Entz Ferenc kertészeti füzeteit és az újabb (német és francia nyelvű) jeles gyümölcsészeti leírásokat. Bizalommal fordult Bodor Pálhoz, a kitűnő kolozsvári kertészhez, hiszen tőle nemes erdélyi gyümölcsfajtákat és azok fájára vonatkozó hasznos adatokat kaphatott. A leírásokat összehasonlította a kertjében lévő fajták faalakjával, levélformájával és termésével, s megállapította, hogy miféle (régebben vásárolt) gyümölcsfák díszlenek kertjében. Rá kellett jönnie, hogy a hazánkban föllelhető gyümölcsfajták rendszerezésében és elnevezéseiben a lehető legnagyobb zűrzavar uralkodik. Felismerését újabb elhatározás követte: ha sorsa és egészsége engedi, kertjét olyan pomológiai kísérleti teleppé fejleszti, amelynek termékeivel segíteni tudja a nemes és hiteles fajtájú gyümölcsök termesztésére vállalkozó kertészeket, ellátja őket az általa valódinak felismert gyümölcsfák oltóvesszőivel, s egyúttal a leghasználhatóbb gyümölcsészeti művekre is felhívja a figyelmüket. Korabeli génbank Az akkori népszerű Kertészgazdában nekilátott, hogy továbbadja gyümölcsészeti tapasztalatait, s részletesen ismertesse a kertjében valódinak megismert fajtákat és a híres belga Van Mons Gyümölcsészeti Társulatnak nálunk is meghonosításra érdemes kiváló gyümölcseit. Jól látta ugyanis, hogy hazánkban csak kevés olyan hiteles gyümölcsfajta található, amely felvehetné a versenyt Európa legjobbjaival. Ezért tartotta oly fontosnak, hogy a szakirodalomból ismert híres külföldi - belga, német, francia - tudósokkal és kertészeti egyesületekkel kapcsolatot teremtsen, s tőlük oltásra alkalmas gyümölcsfajtákat kérjen. E kapcsolatfelvétel révén a Van Mons Társulat mint pomológus tudóst fölvette saját tagjai sorába, s negyven jó gyümölcsfajtából ingyen küldött neki vesszőket. Franciaországból, a Simum-Luis kertésztestvérektől hasonló kedvezménnyel százhúsz kitűnő gyümölcsfajtának a veszszejét kapta meg. A Német Pomológiai Egyesület - amelyben szintén gazdag forrásra talált - nemcsak tagjai sorába hívta, hanem bizottmányába is beválasztotta Magyarország gyümölcsészeinek képviselőjeként. Külföldi kapcsolatai még inkább meggyőzték, hogy hazánk a gyümölcsészet ismeretében mennyire lemaradt Európa leghaladottabb országaitól. Irodalmi tevékenységével kitartóan serkentette a magyar gyümölcstermesztőket, birtokosokat, hogy csakis jó minőségű, oltott gyümölcsfákat neveljenek. Mindeközben gyümölcsöskertje sikeresen fejlődött, s iránta egyre gyakrabban érdeklődtek hazai „szakembereink". Bereczki csaknem 6 holdnyi gyümölcsöskertjében a nemzetközi szakirodalomban addig leírt 15 000 gyümölcsfajtából 1200-at gyűjtött össze. Ám a kert a fák növekvő száma és egyre terebélyesedő koronája miatt mindinkább szűknek bizonyult. Ezért szükségessé vált, hogy úgynevezett próbafákat - vagy más néven fajtafákat - neveljen, szaporítson. Ezek olyan fák voltak, amelyeknek koronaágaira a hasonló természetű gyümölcsökből több fajtát is ráoltott. Ezek elsősorban arra szolgáltak próbául, hogy megtudja: az oltott fajták milyen mértékben felelnek meg a hazai körülményeknek, másodsorban azonban szemzővesszők nevelésére is alkalmasak lettek. Bereczki kertjében száznál több ilyen fa virult, s egy-egy fán néha tíz gyümölcsfajtát is elhelyezett. A hiteles leírás, a rendszertani besorolás megkívánta, hogy próbafáinak ne csak a helyéről, hanem a koronaágaikra oltott fajták elhelyezéséről is pontos rajzot készítsen. (Melyikük melyik táblán, hányadik sorban van, a sornak hányadik fája, az ágak közül - alulról kezdve a számolásukat - hányadikra és milyen fajtát oltott, s az melyik égtáj felé nő ki a törzséből.) Rajzaival évenként rendszeresen összehasonlította a fák beoltott ágainak fej- Bereczki Máté portréja