Élet és Tudomány, 1992. január-június (47. évfolyam, 1-26. szám)
1992-01-03 / 1. szám
TARTALOM XLVI. évf. 1992. I. 3. 1. szám 3 ÓLOMTALANÍTÁS Dr. Bódy Dezső 6 MINŐSÉG ÉS ISMERETTERJESZTÉS Nácsa Klára 8 VÁLTOZÁSOK AZ EGÉSZSÉGÜGYBEN Beszélgetés dr. Jávor András államtitkárral Dr. Pécsi Tibor 11 MAGYAR TANKÖNYVEK KÜLFÖLDÖN Karlovitz János 13 LÉZERREL A LÁTÁSÉRT Dr. Holló Gábor 16 BESZÉLŐ KÉPEK URANIA FELLEGVÁRA Bödők Zsigmond 18 A SHERWOODI RENGETEG Harry Tomlson - Bíró Tamás 20 KÉMIAI NOBEL-DÍJ 1991 - AZ NMRSPEKTROSZKÓPIA Dr. Sükösd Csaba 23 NÉGYSZEMKÖZT AZ ORVOSSAL - A MÉHLEPÉNY ÉS A VÍRUSOK Dr. Saly Sándor 24 CSILLAGNÉZŐ - 1992. JANUÁR Gesztesi Albert 26 HASZNOS TUDNIVALÓK 27 FIGYELMÉBE AJÁNLJUK 28 A TUDOMÁNY VILÁGA 31 LÉLEKTANI LELEMÉNYEK „MARATONI HANGULAT" Mannhardt András A HÁTLAPON - MOSÁS A TÁZLÓBAN N. F. CÍMKÉPÜNK Zúzmara a Lomnici-csúcs obszervatóriumának kerítésén (Bödők Zsigmond felvétele Urania fellegvára című cikkünkhöz) KÖVETKEZŐ SZÁMUNKBAN Ómagyar poklosság 0 A tizenkettek és a magyar mezőgazdaság 0 Einstein és a gravitáció 0 Elfojtott identitások 0 A Vadász-patak völgyében 0 A magyar kézműipar hagyományos kultúrája 0 Az indián rizs 0 Színesedő, gazdagodó tankönyvvilág # Piraják Európában? 0 A tudomány világa 0 Nevek az utcán 0 Bronzkori állatszobrocskák 2 Szőke István hetvenéves Kodály Zoltán, aki nemcsak népdalgyűjtőként, zeneszerzőként, hanem a magyar nyelv szakértő és állhatatos ápolójaként is a legkiválóbb elmék közé tartozott, mondotta hajdan a másik nagy magyar nyelvművelőnek, Lőrincze Lajosnak, hogy az ő neve immár igésedett. Lőrinczét, lőrinczézik - hajtogatták Kodály tapasztalata alapján sokan, s ha valami, ez a „megigésülés" ad igazi rangot egy gyakorló nyelvésznek. Nos, az Élet és Tudomány szerkesztőbizottsága és szerkesztősége örömmel és büszkén tudatja, hogy ez az immár negyvenhatodik életévében járó hetilap szintén magáénak mondhat egy olyan munkatársat, aki ugyanígy „igésült". Szőke István a neve, státusa szerint olvasószerkesztő, aki azonban sokak értelmezésével ellentétben - nem az olvasók (azaz a levélírók, kérdezők, válaszra várók) szerkesztője, hanem a szakszerkesztők tolla alól kikerült és a nyomdába induló kéziratok éles szemű és avatott kezű gondozója. 1956 óta, tehát „potom" harmincöt esztendeje szinte valamennyi lapszám valamennyi cikkét gépelt állapotában elolvasta, azokat a magyar nyelv - az ő édes anyanyelve - tökéletes és pontos ismeretében még szebben szólóvá, még szabatosabbá igazította, s csak akkor kanyarította oda félreismerhetetlen kézjegyét a lapok aljára, ha tudta: az általa jóváhagyott szöveget mind az egyetemi professzorok, mind a kollégiumi kisdiákok egyaránt megértik. A mi szintén „igésült" Szőke Istvánunk most, 1992. január 4-én lesz hetvenéves. Istennek és az ő változatlanul pompás lelki és testi erejének hála, most is ugyanúgy bejár a szerkesztőségbe, mint eddig, mindent elolvas, mindent kijavít, ami tolla alá kerül, s mindehhez szakértő megjegyzést fűz, amiről munka közben véleménye támad. Főképpen akkor lép oda ifjabb és - mondhatni, a keze alatt felnőtt - kollégáihoz, amikor a humán tudományok valamely kérdéskörét taglalja a munkában lévő cikk, hiszen ismeretanyaga irodalmi, történelmi, de főképp művészettörténeti „vonatkozásban" már-már elképesztő. Amint az érsekújvári kovácsmester, majd szikvízgyártó kisember fiaként megkezdte tudatos életét, mindig a betűk és a képek szerelmese volt (verselgetett is hajdan), s egy olyan könyvtárat gyűjtött össze, amelynek kötetei, no meg a szakszerűen beléjük rakott újságkivágatok, jegyzetek sora több bölcsészdoktori disszertáció anyagául szolgálhatnak majdan. Mi, mint az Élet és Tudomány jelenlegi szerkesztői, munkatársai azért tiszteljük és szeretjük Szőke Istvánt, hogy ilyen irdatlanul hosszú időn át köztünk volt, velünk volt, ott és úgy segített, ahol és ahogyan kellett. Az a mintegy tizenöt milliós magyarság ellenben más „partnerként" is kapcsolatban volt, van és lesz is vele. Aki ugyanis felüti a Magyar Tudományos Akadémia Magyar Értelmező Kéziszótárát, s belepillant, hogy ugyan kik csinálták ezt a vaskos gyűjteményt, láthatják, hogy ennek a mindig újabb és újabb kiadásban megjelenő, nélkülözhetetlen kézikönyvnek éppen a most (Folytatás az 5. oldalon) KISLEXIKON Cikkeinkben csillag jelzi azokat a kifejezéseket és neveket, amelyek a kislexikonban szerepelnek. FOTOKOAGULÁCIÓ olyan fotokémiai reakció, amelynek során a molekulaszerkezet változása következtében kicsapódás történik. (Lézerrel a látásért) GLIKOLÍZIS a magasabbrendű élőlények egyik fő energiatermelő folyamata, amelynek során a D-glükóz egységekből felépülő glikogén tejsavvá bomlik le. A cukormolekulák energiája adenozin-trifoszfát (ATP)molekulákban raktározódik. (Lézerrel a látásért) HATÁRMAGNITÚDÓ a magnitúdónak, vagyis a fényrendnek egy adott műszer vagy eszköz által elért határértéke. A fényrend a csillagoknak a látszólagos fényességét logaritmikus skálán fejezi ki, 100-szoros intenzitásviszonynak 5 magnitúdókülönbség felel meg. A szemmel való láthatóság -\,ja + 6, a palomarhegyi óriástávcsőé + 21. (Urania fellegvára) FLOTÁLÁS a víznek vagy a levegőnek a különféle anyagok felületéhez való szelektív tapadásán alapuló adhéziós dúsító eljárás. (A tudomány világa) NANOSZEKUNDUM a másodperc egymilliárdod része, azaz 10,9-szerese. (Lézerrel a látásért) PLANTÉ, GASTON (1834-1889) francia fizikus, az ólomakkumulátor felfedezője. (A használt ólomakkumulátor) SZUPERFOLYÉKONY HÉLIUM a 2,184 kelvin alá hűtött folyékony hélium. Jellegzetes tulajdonsága egyebek közt a szuperfolyékonyság, vagyis belső súrlódása nulla. (A tudomány világa) TÉRIDŐ-KONTINUUM a világ eseményeinek, az események egymással való kapcsolatának a halmaza. A fogalmát a speciális relativitáselmélet alapján H. Minkowski alkotta meg. (Einstein és a gravitáció)